Egy új 8-bites mikroszámítógép bevezetéséhez természetesen programok is kellenek. Ezért az első játékokat még az Enterprise Computers által létrehozott Entersoft adta ki a géphez. Ezen korai játékok még BASIC-ben íródtak (magas szintű programozási nyelvben gyorsabban lehet fejleszteni): Five in a Row, Dictator, Games Pack 1-2. A Games Pack programgyűjtemények ráadásul inkább csak technikai demónak foghatóak fel, "élvezeti értékük" erősen vitatható.
Természetesen az Enterprise elküldte a software-cégeknek a megfelelő dokumentációkat, ideértve egy a Spectrum programok átírását megkönnyítendő útmutatót, tekintettel arra, hogy programot "átírni" sokkal gyorsabban lehet, mint "megírni". Érthető hát, hogy a legkorábbi programok Spectrum játékok alapján készültek, többségük BASIC, vagy legalábbis részben BASIC (a fentebb említett Dictator is létezik Spectrum-ra). Érdekesség, hogy a játékkazetták igényes, egységes látványvilággal kerültek kiadásra, a kazettákon pedig egy sorszám is volt. Ezen sorszám alapján az első programok beleillenek az említett trendbe:

Fantasia Diamond (1985 - Hewson) (EP001)
Colossal Adventure (1985 - Level 9) (EP002)
Playground Adventure (1985 - Windit Software) (EP003)
Steve Davis Snooker (1985 - CDS Ssoftware) (EP004)
Animal Vegetable Mineral (1985 Bourne Educational) (EP007)
Castle of Dreams (1985 - Widget Software) (EP011)
Spanish Gold (1985 Chalksoft Ltd) (EP015)
Beatcha (1985 - Romik Ltd.) (EP018)

Ezen játékok finoman szólva sem mutatták meg, mire is lehet képes az Enterprise, mégha egyikkel-másikkal el is lehetett szórakozni. Ezek közül csak a Fantasia Diamond, Colossal Adventure készült teljes egészében gépi kódban. Nem nevezhetők azonban konverziónak, mert a látványt az Enterprise-hoz igazították, egyik sem Spectrum-szerű képernyőn fut.
Szintén nem emeltek a színvonalon a Bourne Educational többi játéka sem:

Wordhang (1984 - Bourne Educational) (EP008)
Happy Numbers (1985 - Bourne Educational) (EP012)
Happy Letters (1985 - Bourne Educational) (EP013)

Az előbbi programoknál programozás-technikailag nagyságrendekkel színvonalasabb a Cyrus Chess II (EP010), ezt az Intelligent Software készítette (ebből is van Spectrum változat, de teljesen másképp néz ki), ők persze már ekkor is tüzetesen ismerték a gépet amit ők maguk terveztek...
A leggyorsabban elkészült "igazi játékok" persze Sectrum átiratok voltak:

Starstrike (1985 - Realtime Software) (EP017)
Raid (1985 - Access Software) (EP029)
Nodes of Yesod (1985 - Odin Computer) (EP036)

Annyi pluszt viszont kaptak az Enterprise-tulajdonosok ezekben a játékokban, hogy a hangokat kicserélték, így jobbfajta hangzást élvezhettünk bennük.
Az Amstrad CPC konverziók is viszonylag gyorsan megjelenhettek:

Heathrow A.T.C. (1985 - Hewson) (EP009)
Jack's House of Cards (1985 - Romik Ltd.) (EP027)
Devil's Lair (1985 - Loriciels) (EP031)
Wizard's Lair (1985 - Bubble Bus Software) (EP039)
Wriggler (Romantic Robot) (EP043)
The Abyss (1985 - Artificial Intelligence) (EP046)
Sorcery (1985 - Virgin Games Ltd) (EP053)
King of the Castle (1985 - Artificial Intelligence) (EP054)
Race Ace (1985 - Artificial Intelligence) (EP062)

Ezen programok csak apróbb változásokon mentek keresztül (leszámítva, az esetleges címváltozást). A Wriggler pl. váltogatja a színpalettát, igaz a bugokat nem javították ki, sőt az konvertálás során is került bele új. A sietség az Airwolf (1985 - Elite Systems Ltd.) (EP041) című programon érződik a leginkább: egy eleve használhatatlan, hibás programot írtak át!
A kezdeti lelkesedésben olyan programokat is bejelentettek, amik aztán sosem jelennek meg: Az Ocean beharangozza a Daley Thompson's Decathlon, Match Day, Frankie Goes to Hollywood című játékai Enterprise verzióját - vélhetőleg a CPC-s verzió konverziói lettek volna. Az US Gold ígéri a Dambusters-t, ez sem jelent meg.
A Level 9 Computing Ltd csak szöveges kalandjátékokat adott ki. Játékaik az igényes grafikáról váltak ismerté a C64 tulajdonosok körében. Sajnos azonban játékaik Spectrum, Amstrad CPC és Enterprise verzióiból kispórolták a grafikát, így ezen játékok szinte csak "választékbővítésnek" voltak elegendőek már a '80-as évek közepén is: Adventure Quest, Dungeon Adventure, Emerald Isle, Lord of Time, Return to Eden, Snowball. Ezekben a programokban még a csomagolás ért valamit, ami egyedülállóan díszes volt.
Sajnos egy számítógépet nem az ad el, mit tud - lehet bármennyire is jó konstrukció - hanem, hogy mire lehet használni. Nos, programok nélkül a nagy többségnek szinte semmire. A fenti felsorolással szinte ki is merítettük az 1984-1985 folyamán megjelent programok legjavát és persze felhasználói programok esetében sem volt sokkal jobb a helyzet. Mivel a programok hiánya miatt a gép se fogyott a várt mennyiségben, a software-házaknak sem érte meg olyan gépre fejleszteni, amiből kevés fogyott. A programok ára is "érdekesen" alakult: a Starstrike Spectrum verziójának kezdő ára 1984-ben 5,95 font volt, az Ep verzió ára egy évvel később 7,95 font (mindkét verzió ugyanúgy néz ki, csak a hangan van eltérés)! Ráadásul ugyanennyibe került pl. a Wordhang, Hapy Numbers és a Beatcha... A Dictator Spectrum verziója 1983-ban(!) 4,95 fontba került, két évvel később Ep-re már 5,95 font lett. A Beach Head 1984-ben Spectrumra 7,95 font volt, ugyanez a program Ep-re konvertálva, sztereó hangokkal 9,95 font.
Sajnos ezért az Enterprise történetének első szakasza fájóan gyorsan lezárult. 1986-ra már nem jutott angliai megjelenés, olyan - időközben elkészült - remek játékok maradtak kiadatlanul, mint a Cauldron, vagy a Batman - mindkettő a CPC verzió feltupírozott változata. Erre a sorsa jutott Andrew Richards remek Trailblazer-klónja az Out of this World, mely teljesen eredeti Enterprise program, akárcsak az Enterprise rendelésére, az 'a' Stúdió által készített Eggs of Death és Mirror World. Tim Box aki az angliai klub vezetője volt, valamint a Private Enterprise című újság főszerkesztője, 1986 tavaszán, reagálva a hivatalos támogatás megszűntére, létrehozta a saját Boxsoft nevű cégét. Egyrészt folytatta a már kiadott szoftverek forgalmazását, másrészt az újságban felhívást tett közzé, hogy kiadóként várja fejlesztők jelentkezését, ezután számos segédprogram, valamit Andrew Richards Out of this World című játéka jelent meg Boxsoft kiadásban, továbbá több hardver bővítés is.

Az Angliában hivatalosan megjelent programok szinte kivétel nélkül futottak 64K-s gépeken is. A kevés kivételt a kazettatokon olvasható "128 Program" felirattal jelölték. Ezek persze nem azért csak 128K-s gépeken futtattak, mert maximálisan kihasználták a gép képességeit, pont ellenkezőleg! Az Entersoft által kiadott Submarine Commander (EP037) BASIC-ben íródott, csak nem volt kompatibilis a 64K-s gépek 2.0-ás BASIC-jével.
Mivel az EXDOS kártya a gép forgalmazásának kezdetén még nem volt kapható, a játékok kazettán jelentek meg, eleve kazettás rendszert feltételezve. Ekkor még vélhetően egyszerűen trehányságból. Ez már előrevetett egy későbbi problémát, hogy a "gyári" kazettás programok nem fognak működni lemezes rendszerben.

A németországi forgalmazás időszakában az Enterprise Computers Gmbh csak pár jelentéktelenebb játékot adott ki: Dot Games, Grid Trouble, Space Pirate. Ebben az időszakban egyetlen jelentősebb játék jelent meg: a Superpipeline 2, de ez is CPC átirat. Mivel ekkor már létezett EXDOS kártya, a németek már floppyn is kiadták a programokat.
Dániában Anders Nielsen írta az Eat it up-ot, ami sokáig az egyetlen játék volt ami használja a Speakeasy-t.

Hazánkban a forgalmazás megkezdésekor javarészt a már Angliában megjelent programokat kínálták a géphez, nagyon drága, 350-550 Forint közötti áron. Eleinte az eredeti import-kazettákat árulták, melyekben igen rosszul olvasható "cetliken" kaphatta kézhez a vásárló az elnagyolt magyar nyelvű ismertetőket. Ezeket a kazettákat folyamatosan kiszorították a "magyar kiadású" kazetták, melynek borítóin megmosolyogtató grafikák díszelegtek, a kazettákat pedig igénytelen, és trehányul felragasztott matricák csúfították el. A felhasznált szalag minősége is szocialista lett a korábbi nyugati helyett. Ez már jó 25 évvel később különösen érzékelhető, az angol kazetták mintha újak lennének, a magyar kiadásúak borzalmasan nyávognak, többször kell próbálkozni a sikeres betöltéséhez, de ez már új korukban is előfordult.
Ettől fogva már az eredeti angol ismertetőre sem támaszkodhatott a vásárló... A programok jó részét, akárcsak egy "egyszerű gyűjtögetős játékot" - mint a Nodes of Yesod - nem is lehet játszani pontos ismertető nélkül, a Heathrow ATC-ről nem is beszélve, amelyre két tőmondatot (!) "pazaroltak"... Fokozatosan az összes külföldről beszerezhető játékot felkerült a hazai kínálatba a Raid és a Dictator kivételével, ez annyira nem is meglepő akkori szemmel...
Csak magyar kiadású kazetták léteztek azokból a játékokból, melyek angliában már nem jelentek meg, ilyen az Eggs of Death, Mirror World, Batman. A Cauldron pedig különböző kazetták B oldalára került bonus-program gyanánt. Különösen "érdekes" az Out of this World esete, melyet angol-magyar koprodukciónak tituláltak és Magic Ball címmel árulták a szerző - Andrew Richards - tudta nélkül. Ez már csak azért is pikáns, mert a játék abszolút toplistás játék lett hazánkban.

A Novotrade az egyik első piaci alapon működő részvénytársaság volt idehaza. A céget 1983. január 6-án alapította Rényi Gábor, Szilágyi József. Létrehozásához külön minisztertanácsi engedély kellett a szocialista cégformákat szabályozó törvény alapján. A cég többek között számítógépek importjával és forgalmazásával (pl. korábban a Commodore 16 / Plus 4), software-fejlesztéssel, és -kereskedelemmel, mezőgazdasági és ipari innovációkkal foglalkozott. Mégis játékfejlesztéseiről vált elsősorban ismertté. A játékokat jobbára külsős programozók (gyakran egyetemisták) készítették. A C64-re, Spectrum-ra készült játékaik egy részét az angol Mirrorsoft, a Daily Mirror napilap software-kiadó vállalata jelentette meg, de adott ki Nobvotrade játékokat a Quicksilva, az Ocean, a Mastertronic a Commodore, a Virgin, az Activision és a Sierra On-Line is. Ők vállalták a Centrum Áruházakkal megállapodva az Enterprise teljes körű hazai software-ellátását is.
Az általuk kiadott programok többségét az 'a' Studio programozó csapatai készítették. A Novotrade főhadiszállása egy XIII. kerületi pincehelyiségben volt, de a cégnek dolgozó külsős programozók bérelt lakásokban vagy saját otthonaikban dolgoztak. A virágkorban akár ötven projekt is futott párhuzamosan a cégnél, amelynek száznál is több szerződéses munkatársa volt. Többségük persze nyugati software-kiadó cégek megrendelésein dolgozott, így természetesen jól ismerték az Amstrad CPC-t is. A software-gyártás egy részét ezért továbbra is CPC-játékok konverziói tették ki: Permo Lift, Turbo Rudi, Up & Down, Tutti-Frutti, Alternative World Games. A legtöbb Ep-s fejlesztést az 'a' Stúdió nevű külsős csapat programozói készítették.
A programfejlesztést nagymértékben hátráltatta a hiányos dokumentáció, ami csak a Novotrade programozóinak állt a rendelkezésére. Részben ennek is köszönhető, hogy a hazai programok már nem futottak 64K-s gépen: a programok fix memóriacímekkel "estek neki" a gépnek, Commodore, vagy Spectrum módra... Az Enterprise Gmbh üzletpolitikája is érthetetlen volt e témában: mintha direkt akadályozni akarták volna a programfejlesztést: a Novotrade-t kártérítésre perelték az "EXOS ROM0 visszafejtése" c. könyv megjelenése után, ennek kiadásához ugyanis az ő engedélyük is kellett volna. Mindennek sajnálatos következménye, hogy a további részek sem készülhetek így el.
Sajnos a hazai gyártásban megjelent játékok szinte csak az egyszerűbb ügyességi játékokra szorítkoztak, ezeket ugyanis gyorsabban (és így kevesebb költséggel) lehet fejleszteni, mint egy összetettebb játékot. A kicsi hazai piac (külföldi értékesítésről ekkor már szó sem lehetett) eleve behatárolta az eladható mennyiséget. A forgalmazó folyamatosan a kicsi eladható darabszámra és a kalózkodásra panaszkodott, emiatt magas volt a kazetták ára. Nem elég, hogy az irreálisan magas kazettaárak sem serkentették a vásárlókedvet, az újonnan fejlesztett, megvásárolható programok sem működtek lemezmeghajtóról a másolásvédelem miatt. Rádaásul ekkor már a klubbokban megjelentek az első hazai Spectrum konverziók, márpedig az Exolon mindenképpen nívósabb, mint egy Digipók...

A programhiány enyhítésének leggyorsabb módját a Spectrum programok átírása jelentette (Az Amstrad CPC hazánkban teljesen ismeretlen volt a nagyközönség előtt). Mindkét gépben Z80-as processzor volt, az Enterprise ráadásul ismeri a Spectrum attribútum képernyőjéhez nagyon hasonló videómódot (talán nem véletlenül).
Az első "maszek" átiratokat Attus, Gyányi Sanyi és Pál Pista készítette. Akkortájt nőtt fel, egy akkor még gimnazista srác, Andris az átírók magjához. A későbbi Andrewsoft. Floppy meghajtója akkor még senkinek nem volt, az átiratokat is magnóval készültek(!). Kopácsy Vilmos, az 'a' STUDIO elnöke felajánlotta, hogy a jó átiratokért fizet egy kisebb összeget. Miután Kopácsy átnézte az addig elkészült átiratokat, a használhatókat megvette (még hivatalos formája is volt a dolognak!), majd ellátta a talán mindenki által ismert PUBLIC DOMAIN logós LPT -vel. Ezek az átiratok hamarosan a gyári kazetták B oldalán tűntek fel bonus programként. Mivel Gyányi Sanyi volt akkoriban a leghatékonyabb átíró, ezért a logós programok nagyobb része az ő átirata. A programvétel megszűnésével a logók az átiratokon már nem szerepeltek, kivéve azt az egy-két elvetemült magamutogató "átírót" és örökéletesítőt, aki ilyen LPT-t használt. Sok jó minőségű, korai konverziót köszönhetnek a felhasználók BAM Soft-nak is. A Novotrade adott ki házi készítésű játékokat is, így jelent meg BAMSoft Labirinth című játéka is, a magyarosabb Tejútvesztő címmel.
Érdekes módon az első átiratok után - melyeket olyanok készítettek, akiknek már az Enterprise előtt is volt Z80-as tapasztalatuk - az átiratok minősége romlott! A mennyiség persze növekedett, részben a Spectrum Világban megjelent cikksorozatnak köszönhetően, melyben a konvertáláshoz adtak útmutatót. A "programbeszerző" klublátogatások után alaposan ki kellett szortírozni a hibás átiratokat:

• Legáltalánosabb a szabálytalan memóriakezelés, ez egyrészt nem szép, másrészt sok programnál okoz kompatibilitási problémákat, pl memóriabővítéssel nem működik...
• Hiányzó hang. Ez vagy egyáltalán nem lett átírva, számos esetben pedig az SpV sajtóhibának köszönhetően rossz portra lett átírva.
• Attributum (szín) hibák, van olyan ahol teljesen vagy részben nem lettek átírva. Sajnos a színek átírása jelenti a legnehezebb feladatot a konvertálás folyamán. Sok program elég béna színösszeállítást alkalmaz, van ahol a fehér helyett csak valami világos sárgásszürke van.
• Irányítási problémák, pl. a joyt nem lehet használni, de előfordul olyan is, ahol még a billentyűk se a helyükön találhatóak meg. Az sem javít a használhatóságon, hogy sokan még a menüben sem írták át a "KEMPSTON" szöveget mondjuk "EXT1 JOY"-ra.
• Élvezhetetlen sebesség, ez általában olyan programoknál fordul elő, ahol az egyenkénti attributum konvertálás helyett megszakítási rutinban konvertálgatják az egész képernyőt. Ennek látható jele a borzalmasan lelassult képernyő kezelés, scrollnál jól láthatóan lemaradnak a színek a képhez képest.
• Mentési betöltési problémák, túl sok program nincs ami ilyen funkciót használ. Vagy egyáltalán nem működik ez a funkció, mert nem is foglalkoztak vele, vagy egy még súlyosabb hiba szokott előfordulni: egy fájlnevet használ a program, de ha az ember kicserélné a lemezt, hogy másikra mentsen, akkor az új lemezt elrontja az EXDOS, mert a letiltott megszakítások miatt nem észleli a lemezcserét.
• A program valahol lefagy, itt lehet, hogy az átíró hibázott, vagy az is lehet, hogy már egy eleve hibásan feltört Spectrum verzióból indult ki.

Külön ki kell emelni a Jano & Cursore áldásosnak kevésbé nevezhető ténykedését, akik ugyan sok programot átírtak - a nepperek listáját hosszabbítandó - de többnyire csapnivaló minőségben.

A programok és kiegészítők forgalmazását befejezően szinte csak Orksoft volt az egyetlen csapat, aki nem programok konvertálásával bővítette a programválasztékot, hanem kimondottan Enterprise-ra készített "nagyobb kaliberű" játékokat. A "csapat" alatt két embert kell érteni: Könczöl László készítette a Dizzy Lordot, a Dwarfs Landot, valamint besegített a Dark Lord demóba, a többi játék Baráth Endre műve.

Az internet korában természetesen már a hajdani Enterprise-felhasználók is tudomást szerezhettek az Amstrad CPC létezéséről, sőt dokumentációk és programok is elérhetők az interneten. Semmi akadálya nincs már, hogy CPC átiratokat készítsenek a szakavatott rajongók, melyek sokkal jobban megmutatják a gépben rejlő képességeket, mint a Spectrum-átiratok többsége (ne hagyjuk azonban figyelmen kívül, az attribútum grafika előnyeit is, melyet a CPC egyáltalán nem ismer!). Geco (Noel Persa) 2006-ban készítette el az első CPC átiratát, az Exolon-t. A következő konverziója az egyik leglátványosabb program Enterprise-viszonylatban: a Prince of Persia. Azóta számtalan CPC és Spectrum átirat mellett neki köszönhetjük a CPC emulátort is.

Az Entersoft a Z80-as gépi kódot jól ismerő programozókat keres játékok konvertálásához más platformokról.

Erre a software-árlistára igazán nem lehet azt mondani, hogy vásárlásra ösztönözte az érdeklődőket.