|
A Nodes of Yesod-ban történtek után nem értek véget viszontagságaink az idegenek által Holdra küldött monolith-el. (Ami nem meglepő azok után, hogy az első rész üzletileg sikeres volt...) Bár a monolith visszateleportálódott a gonosz idegenek szülőbolygójára, Ariat-ra, az emberiség elleni mesterkedéssel nem hagytak fel csillagközi szomszédaink. A Monolith ilyen távol is működőképes maradt, így csak időt nyertünk az elpusztítására. (Ahhoz képest jó sokat gürcöltünk az első részben...) Főhősünk tehát elindul az idegenek bolygójára, hogy (ismét) megmentse a világot.
A Monolith-ot egy felszín alatti labirintusban őrzik, így az első részhez hasonló feladatink lesznek. A programon sokat nem változtattak, maximum annyit, hogy a labirintus bonyolultabb lett, így garantáltan jónéhány óra platformról-platformra ugrándozás vár az eltökélt játékosokra. A Monolith hatástalanításához most nem 8 Alchiem-re, hanem 8 kristályra lesz szükségünk (micsoda változatosság). Szerencsére kristályból csak egyféle létezik, így a színükre most legalább nem kell figyelnünk. A bonyolult labirintusban való közlekedést teleportok is segítik, sőt használatuk nélkül nem is tudjuk teljesíteni a játékot, mivel bizonyos helyekre csak ezek segítségével tudunk eljutni (ez nagy kiszúrás volt a térképrajzolókkal...) Változás még az első részhez képest, hogy holdvakondunkat kénytelenek voltunk otthon hagyni (szegényke a holdi körülményekhez szokott hozzá, ebben az idegen világban nem érezné jól magát). Persze most sem vagyunk védtelenek: egy elektronikus-vakondot hoztunk magunkkal. Ebből is a legújabb típussal rendelkezünk: energiája végtelen mennyiségű lövésre elegendő. (Így a falakat itt-ott most is ki tudjuk bontani.) Persze most is csak a repülő idegeneket tudjuk megsemmisíteni, az ide-oda sétálgató teremtményeket továbbra is kerülgetni kell. Az első részből ismert űrhajós figura most lényegesen sűrűbben fog bosszantani: ha hozzánk ér elveszi az egyik kristályunkat!
Nincs tehát más dolgunk, mint a labirintusrendszert bejárva összeszedjük a 8 kristály, majd eljussunk abba a szobába, amiben elrejtették a monolith-ot (a térképen jelölve van a szoba). A játékképernyő alatti kijelzők az első rész után egyértelműek lesznek mindenki számára.
A játékot jászhatjuk billentyűzettel, vagy Kempston, Sinclair, Cursor botkormánnyal.
A billentyűzetkiosztás:
Z, C, B, M - balra,
X, V, N - jobbra,
Q-P - ugrás,
A-L - le,
1-0 - tűz,
ENTER - játék szüneteltetése,
CAPS HIFT + SPACE - kilépés a játékból.
Az elektronikus vakondot a fel billentyűvel tudjuk aktiválni, és úgy rakhatjuk "zsebre", ha visszarepülünk főhősünkhöz. A teleportba függőlegesen bele kell ugrani, és a felszínen a létrákon is így tudunk lejutni.
Enterprise-ra annak idején csak egy használhatatlan átirat (inkább csak próbálkozás) készült, Geco-nak köszönhetően készült belőle jóval később mindenféle extrákkal felvértezett átirat:
- EXOS kompatibilis. Elvileg fut 64K-s gépen is, gyakorlatilag nagyon lassan és zene sincs, a hangok is limitáltak, csak azok szólnak, amik a fő kódban vannak, és nincs soft reset..
- Betöltés után az F1-F3 billentyűkkel kétféle Ep-s, vagy az eredeti Spectrum színpalettát választhatunk.
- Szintén betöltés után az F4-gyel örökéletet kérhetünk.
- DEL - zene ki/be.
- ESC - játék megszakítása
Örökélet: POKE 48264,0
 Térkép
|
