A program elsődleges funkciója cirill karakterkészlet definiálása, de van néhány extra funkciója is, melyek funkcióját némi homály fedi. A rendszerbővítő funkciói egykarakteres parancsokkal érhetők el, melyek egy része összevész az EPDOS parancsaival: R - cirill karakterkészlet (módosított grafikus karakterekkel), L - latin karakterkészlet (módosított grafikus karakterekkel), F - visszaállítja az eredeti karakterkészletet (CLEAR FONT) P - talán a karakterkészletet definiálja valamilyen nyomtatóra(?) S, N, T, D - rejtélyes funkciók.

A program segítségével egészen speciális feladat elvégzésére válik alkalmassá számítógépünk. Nekünk mindössze az akvárium kívánt űrméretét kell megadnunk literben, a program ez alapján kiszámítja az akvárium javasolt paramétereit. A program a HFONT karakterkészletet használja.

Egyszerű BASIC program, amely - miután bekéri a pontos időt - egy analóg órát jelenít meg a képernyőn (némi hanghatások kíséretében), egészen addig, amíg le nem állítjuk a STOP megnyomásával. Az idő megadásánál, ha csak ENTER-t nyomunk (vagy szöveges karaktereket írunk be), nem állítja be az órát. A percmutató és a másodpercmutató ugyan azonos hosszúságú, de a másodpercmutató más színű. Utólag beépítésre került Zozosoft órajel mérő rutinja, így 4 és 6 MHz-s gépeken is pontosan jár az óra. Az órajel ellenőrzése csak a program indulása után történik meg, így menet közben már ne állítsuk gépünk sebességét.

Bizonyára minden EP tulajdonos találkozott már .DTF kiterjesztésű játékokkal. (Attus fejlesztése, a kiterjesztés jelentése: duplán tömörített file. Az első menetben sima egymás utáni ismétlődéseket roppant össze (mint a TOM), majd a második menetben statisztikai analízis után ezt optimális változó bithosszúsági módszerrel tömöríti tovább.) A DTF egy nagyon jó hatékonyságú tömörítő program, az állomány kicsomagolása betöltés közben zajlik le. Az eredeti DTF betöltő ezt meglehetősen lassan csinálja, szerencsére a ZozoTools változtatott ezen a helyzeten. Ennek ellenére néha jól jöhet (pl. ha örökéletet szeretnénk a programhoz csinálni), ha ki tudjuk csomagolni a DTF állományt.
Ezt hivatott megvalósítani ez a program! Indítás után meg kell adni a forrás és a cél meghajtót, valamint a kicsomagolandó file nevét. (A kiterjesztést is meg kell adni!). A program rákérdez a kicsomagolt program nevére, de nyugodtan elfogadhatjuk a program által felajánlott nevet. El kell még döntenünk, hogy a kicsomagolandó állomány program (egy file-ba tömörített játék, pálya, (utántöltős játék pályái), vagy képernyő állomány.
Bármely kérdésre kettősponttal kezdve tetszőleges EXOS parancsot kiadhatunk. Anno az 1.2 nem tudott minden programot kicsomagolni, ennek az az oka, hogy egyes "rendetlen" programok nem az RST rutinon keresztül hívják a DTF töltőt, hanem közvetlen CALL-lal bele a kódjába. Ezt nem kezeli helyesen a régebbi verzió, így a DTF betöltőt szimuláló rutinban máshol helyezkedik el a beolvasó rutin, ezért elszáll. Az új verzió mindent ki tud csomagolni.

A CFILE egy ötletes rendszerbővítő, mely a karakterkészletek kezelésének megkönnyítésére szolgál. Segítségével lehetőségünk van az átdefiniált karakterkészlet elmentésére, majd visszatöltésére, sőt Spectrum karakterkészletet is konvertálhatunk a segítségével. A következő parancsokat adhatjuk ki:

Karakter-átdefiniáló program. Haszna nincs sok, de nagyon látványos. A karakterkészletek az adott számítógépek ROM-jaiból vannak.

BASIC karaktertervező program, néhány érdekes funkcióval is: NEXT - a szerkesztendő karakter kiválasztása (a program indítása után ebben a módban vagyunk). RECALL - ha kiválasztjuk a szerkesztendő karaktert, annak képe nem másolódik be a munkaterületre. Ezzel a funkcióval tetszőleges karakter képét rámásolhatjuk. DEFINE - ha elkészült a karakter tervével, ezzel a funkcióval definiálhatjuk át ténylegesen a karaktert. FILE - karakterkészlet mentése-betöltése. Különlegesség, hogy BASIC programként betölthető programlistát is menthetünk szöveges állományba! Betöltéskor, a file-kiválasztáskor használja a FILE-bővítést, ha van a rendszerben. INVERT - karakter képének invertálása. HORIZONTAL - a karakter képének tükrözése vízszintes tengelyre. VERTICAL - a karakter képének tükrözése függőleges tengelyre.

Ez a rendszerbővítő egy órát működtet a státuszsorban, amely a betöltés után csak egy hideg RESET hatására tűnik el a memóriából. Kilenc új EXOS változót generál és használ, amelyek a következők (a változók tartalmának alapértelmezése zárójelben):

Egy BASIC program az alábbi parancssorral tudja lekérdezni az időt: SET 251,0: ASK 252 H: ASK 253 M: ASK 254 S: ASK 255 P: PRINT H,M,P Ha a rutint BASIC-be töltjük be, akkor az F7 és F8 billentyűkkel ('TOGGLE 249', illetve 'TOGGLE 250') leállíthatjuk, illetve lenullázhatjuk az órát. Így stopperként is használhatjuk a programot. Ha hibás időt akarunk bevinni valamelyik változóba, akkor a következő hibaüzenet jelenik meg: ***Invalid use of CLOCK BASIC-ben: EXSTRING$(9126) ENTER FACE

Egy másik óra, mely szintén a státuszsorban jeleníti meg a rendszeridőt. Három paranccsal vezérelhetjük: CLOCKON - Megjeleníti az órát. Betöltés után ezt ki kell adnunk, mert az óra még nem látszódik. CLOCKOFF - Kikapcsolja az órát. ALARM - A beállított időpontban az óra villogása figyelmeztet. Alakja: :ALARM [óra]:[perc]:[másodperc] Ha nem adunk meg időpontot (:ALARM), töröljük a "riasztást". A rendszeridőt természetesen a szokásos BASIC, EXDOS parancsokkal állíthatjuk be. Hasznos program, kár, hogy nem relokálható rendszerbővítő, így a nem egész 1 KB-s program elfoglal egy szegmenst.

A CLX egy rendszerbővítő, amely oly módon törli le a grafikus képernyőt, hogy a képet tartalmazó bájtok véletlenszerű sorrendben tűnnek el. A program használatakor azonban két dologra vigyázzunk: A program csak a standard grafikus képernyőt, vagyis a 101-es csatornát törli le, s csakis HIRES üzemmódban használható!
A parancs alakja egyértelmű: CLX. Paramétere nincs.

Mint tudjuk, az Enterprise 256 színt ismer. Ezek közül a BASIC-ben 8 színre hivatkozhatunk a nevükkel, a többit csak a kódjukkal, vagy az RGB függvénnyel érhetjük el. Más programnyelvekben még rosszabb a helyzet... Komoly gondot jelenthet egy készülő programban a használni kívánt színek kiválasztása, ezen kíván segíteni, ez az egyszerű, de hasznos kis BASIC program. A képernyőn megjelenik a számítógépünk által ismert összes szín, mi a beépített botkormány segítségével egy kis kurzort mozgatva tudjuk a nekünk tetsző színt kiválasztani. A képernyő alján látható az aktuális szín "nagyban", valamint a szín kódja. Mint tudjuk 16 színes üzemmódban a "felső" nyolc szín kiválasztásában meg van kötve a kezünk, ezért a képernyő legalján az aktuális színhez tartozó 8-as színcsoport is megjelenik. A program jól használható, egyetlen negatívum a program lassúsága, de szerencsére a ZZZIP-el gond nélkül lefordíthatjuk, így már kellemesebb a sebesség. (A ZZZIP-el lefordított változat a COLOUR könyvtárban található.

"Futurisztikus" (de egész jól olvasható) karakterkészletet definiál HFONT kiosztással. A keretező karaktereket is beállítja.

A program a megadott bankkártyaszám helyességét ellenőrzi Luhn teszttel. A kártyaszám megadásakor nincs formátummegkötés. A programfutás véget ér, ha kártyaszám helyett üres stringet adunk meg.

HSoft apró rendszerbővítője a megvizsgált lemez tartalma alapján egy egyedi ellenőrzőkódot generál hozzá. A kódot nem menti el a lemezre, azt nekünk kell felírnunk. Használatával megállapíthatjuk, ha bármilyen módosítás történt a lemezen. A rendszerbővítőt a CRC [megh] paranccsal hívhatjuk meg, ahol a[megh] a lemezmeghajtó betűjele. Pl.: CRC A: A programhoz forráskód is tartozik.

A program a gép billentyűzetének / joystick portjainak a tesztelésére hivatott. Használata billentyűzet javítás, joystick, külső billentyűzet illesztése esetén hasznos. Bár ilyenféle program már eddig is volt (ld. lejjebb Keyboard Tester), de ez sokkal többet tud. A programban három tesztképernyő is van, ezek közül az első kettő azonos, külön az angol (UK) és német (BRD) billentyűzethez (ld. ábra): A kép nagyobb felső része az alap 8 oszlop ×10 soros billentyűzet-mátrix, jobb oldalon alul pedig a Control-portok 2×5×3 felépítésben. A bal-alsó sarokban egy "érdekesség" (már akinek...), a nem használt 6 mátrix-sor is meg van jelenítve. (A mátrix-sort egy 4 bites értékkel lehet kiválasztani, aminek 16 lehetséges variációja van. Az alap EP-ben ebből csak az első 10 van felhasználva, a maradék 6 esetén nincs kiválasztott mátrix-sor.) Az éppen lenyomott billentyűk / joystick irányok pirossal vannak kiemelve, ami már egyszer (biztosan) le volt nyomva, annak a háttere meg bezöldül. A program segítségével kiválóan megfigyelhető a klasszikus "fantom billentyűs" mátrix-probléma. A harmadik képernyő a "valódi" hardver formájában van felépítve, mert a KB + JOY valójában egy 8+3=11 oszlop × 10 soros mátrix. A reset megnyomásával lehet váltogatni az egyes tesztképernyők között, illetve a reset kétszeri megnyomásával kiléphetünk a programból. A program így teljesen "életképtelen" billentyűzetű gépen is használható, ha EXDOS.INI-ből végezzük az indítását. Az 1.1 verzióban két változás történt: Az első verzió "intelligensen" próbálta megállapítani, hogy a lenyomott gomb az lehet-e tényleges lenyomás. Ez alapból jól is működik, bizonyos szituációkban több gomb egyidejű lenyomása is jelezhető "jó lenyomásnak" (ekkor "zöldül ki" az adott felirat háttere). Viszont ilyen eset akkor is előfordulhat, ha a mátrixban sor vagy oszlop-zárlat van. Mivel a program inkább teszt mint nem, ezért az új verzióban csak akkor "zöldül" a háttér, ha csak egy mátrixpont aktív. A mátrix sorok állapota EP-n nem olvasható vissza, így azok nem tesztelhetők, de az oszlopok esetén, ha valamelyik a föld felé zárlatos, azt most már jelzi piros háttérrel az adott oszlop "nevének" a hátterében.

Néhány régebbi játék nem fut különböző BASIC bővítések mellett (jellemzően a BRD és az EP Plus BASIC bővítésekről van szó). Ennek az alapvető oka az a trehány programozás, ami nem veszi figyelembe az Enterprise bővíthető rendszerét, és C64 módra direkt pókokkal esik neki a memóriának. A cartridge-ek folyamatos ki-be dugdosása helyett sokkal elegánsabb megoldás ZozoSoft apró rendszerbővítője mellyel letilthatjuk ezeket a bővítéseket.
A program a 145-ös rendszerváltozó állapotától függően azt hazudja a BASIC-nek, hogy nincs több BASIC bővítés, így megakadályozza, hogy a BRD vagy a PLUS elhelyezze a bővítőrutinjait, ezáltal az ilyen kényes csak angol BASIC-en futó programok elindulnak. A változó átállítása után kell egy :BASIC, mivel a BAISC-be lépéskor fut le a bővítések lekérdezése. A változó 0 értéke esetén vannak bővítések, egyébként nincsenek. Alapérték 255, vagyis betöltés után :BASIC, és tölthető az UK only program.
A forrásszöveg (DBASX.ASM) Turbo Asmon-hoz való, csak hogy gyakoroljuk a relokálható fájlok készítését Asmon-nal.

A DCD-42-es nyomtatóhoz használható ékezetes karakterkészletet definiál. A Text File Service használatához praktikus eszköz.

Az ENTERPRISE egérhez mellékelték ezt a gyengécske "rajzoló programot", melyet nevezhetünk akár komolytalan próbálkozásnak is. A program használatához nincs szükség egérre! A program tudása csak az alap funkciókra korlátozódik: CIRC - kör rajzolása. Először a kör középpontját kell megadnunk, majd a sugarát. LINE - vonal rajzolása, A vonal két végpontját kell megadnunk. FILL - alakzat kitöltése az aktuális színnel. (Vigyázzunk, ha nem zárt alakzatot töltünk ki, elrontjuk addigi munkánkat! DRW - "szabadkézi rajz". Amerre mozgatjuk a kurzort, folyamatos vonalat húzunk. CLS -  a képernyő letörlése. Nem kér megerősítést! COL - szín kiválasztása. Bár a program 16 színes grafikus képernyőt használ, csak a képernyő alján látható 8 szín közül választhatunk. A aktuális színt a keret színe jelzi. L / S - az ikonnak két funkciója van: a jobb szélére kattintva elmenthetjük a művünket (a nevet nem tudjuk megadni, a file neve SCREEN lesz), a bal oldalára kattintva betölthetjük egy korábban elmentett művünket. A kimentés-betöltés embertelen lassú, és UNDO funkció "természetesen" nincsen.

A program az EPDOS demo-lemezén megtalálható BASIC példaprogramok egyike. Segítségével állományokat, könyvtárakat tömöríthetünk be, csomagolhatunk ki. A tömörítéshez az EPDOS PACK / UNPACK bővítését használja. Természetesen csak EPDOS mellett fut!

István saját tömörítőjéhez készült betöltőprogram. Az új formátum egy új, EXOS 64h ('d') fejlécet kapott. Ez a formátum jobb tömörítési hatásfokot és gyorsabb betöltést tesz lehetővé. Az AMAUROTE 128K-s változata DTF-el csomagolva 57 690 byte, István tömörítőjével 41 776 byte! Betölti a hagyományos Attus DTF formátumot és a továbbfejlesztett változatát is. Egy rövid összehasonlítás a különböző betöltőkről:

EXOLON.DTF	35 243 byte	DTF&TOM töltő	21.1 s
EXOLON.DTF	35 243 byte	:DL (ZozoTools)	19.9 s
EXOLON.DTF	35 243 byte	ATTUS.LDR	12.6 s
EXOLON.DTF	35 243 byte	DL2.COM	9.4 s
EXOLON.BIN	24 292 byte	DL2.COM (dtf -lz)	3.3 s
EXOLON.DTF	23 394 byte	DL2.COM (dtf -lz2)	5.8 s

A betöltő programnak 3 változata van: .com - futtatható, .ext - rendszerbővítő, .rom - ROM változat.
A file választásához a FILE bővítést használja, ha ez nincsen, akkor lemezes rendszeren a DL2_FILE.BIN-t, egyébként üres file nevet próbál betölteni. Az .ext/.rom verziónál a file név megadható a parancssorban is, illetve használható a :LOAD parancs is. (Csak az 1-es csatornát támogatja, tehát például a BASIC LOAD parancs nem működik.)

Az ANTI-DTF után térjünk vissza még egy kicsit a tömörített programokra! A DTF programokat eleinte saját betöltőkkel látta el Attus, azonban ez később elmaradt, és elkészült a jól ismert betöltő program. (Gondolom mindenki találkozott vele.) Ez a program nemcsak a DTF, de a TOM kiterjesztésű file-okat is betölti. Pusztán a rend kedvéért került ide a program, meglehetősen lassan tölti be a programokat (A ZozoTools DL parancsa sokkal gyorsabb, érdemesebb azt használni). Amúgy a program kezelése elég praktikus: Javasolt a tömörített programokat egy lemezre másolni, és ezekre a lemezekre felmásolni a letölthető 3 file-t. Így, ha a lemez a meghajtóban van, induláskor automatikusan betöltődik a program, vagy BASIC-ből az F1 (START) paranccsal indíthatjuk. Ha mégsem szeretnénk semmit betölteni, az ESC-el kiléphetünk, míg a D billentyűvel a könyvtárak között lépkedhetünk. Magnós rendszerben a TAPESTAR.COM segítségével tudunk DTF file-t betölteni. (A DTL file-t is használja!)

A program segítségével Epson FX80 nyomtatóra nyomtathatunk ékezetes karaktereket. A program indulása után rögtön vezérlőkaraktereket küld a nyomtatóra, tehát betöltés előtt kapcsoljuk be a nyomtatót! Amennyiben nem "szimpatikus" a program által felkínált billentyűzetkiosztás, átdefiniálhatjuk tetszőlegesen. Ha elfogadjuk a billentyűzet beállítást, a program definiálja a nyomtató karakterkészletét. Minden olyan programból tudunk így ékezetes karaktereket nyomtatni, amik karakteresen nyomtatnak. Azon programoknál, melyek grafikusan nyomtatnak, pl. HWP, a probléma eleve tárgytalan...

Mint a program infójában is olvasni lehet, sok értelme nincs a programnak, inkább egy kis érdekesség. A "teszt" órajel, memória mérésből áll, az adatokat oszlopdiagramon lehet összehasonlítani néhány közismert 8 bites számítógép paramétereivel... Infót kérhetünk még a gépben lévő rendszerbővítőkről, és a meghajtóba helyezett lemezről. A program funkcióit öröknaptár is "színesíti". A program több EPDOS funkciót is használ, így csak azzal együtt működik.

A program segítségével Enterprise Ep80+ nyomtatóra nyomtathatunk az EPDOS HFONT karakterkészletével ékezetes karaktereket. A program indítása, és a nyomtató bekapcsolása után csak egy gombot kell megnyomnunk, és a program definiálja a nyomtató karakterkészletét. Minden olyan programból tudunk így ékezetes karaktereket nyomtatni, amik karakteresen nyomtatnak. Azon programoknál, melyek grafikusan nyomtatnak, pl. HWP, a probléma eleve tárgytalan... Az EP80_2 verzió EPDOS (HFONT) nélküli konfigurációban is működik, ilyenkor a számítógép karakterkészletét is átdefiniálja.

Ez a BASIC bővítés annak nyújthat segítséget, aki BASIC programjában allocate-tárban elhelyezkedő gépi rutint alkalmaz és ezt gyakran módosítani szeretné. A kód megírható a lényegesen nagyobb kényelmet biztosító assembler segítségével, majd az FCODE utasítással az allocate-tárba helyezhetjük. Az utasítás ellenőrzi a fejléc alapján, hogy a kód elfér-e a számára lefoglalt területen, valamint, hogy 2-es vagy 5-ös típusról van-e szó. Hiba esetén hibaüzenettel leáll.

Kód file-létrehozás:

1. Ha a kód abszolút címzést nem tartalmaz, elkészíthető 5-ös fejléccel. Pl.: ASMON, GEN
2. Abszolút címzés használata esetén áthelyezhető formában kell a kódot létrehozni, 2-es fejléccel. Pl.: GEN "A, ,R 2" fordítással.
3. Abszolút címzés mellett 5-ös fejlécet csak akkor használhatunk, ha a pontos betöltési címet ismerjük, valamint ez a cím nem fog esetleg máskor módosulni! Változást okoz pl. basic-bővítő, vagy több allocate-kód használat. A pontos címet lekérdezhetjük a
        PRINT PEEK(540)+PEEK(541)*256
   utasítással. Ezt a címet kell megadnunk
        ORG kezdőcím
   direktívaként kódunk elején.

Beolvasás:

1. Beolvasás nyitott csatornáról:
            OPEN £1:"nev"
            FCODE cím=£1
   vagy FCODE =£1
            CLOSE £1

2. Beolvasás eszköz / file-ról. A 106-os csatorna lesz megnyitva, majd lezárva!
   FCODE cím="file-név"
   vagy
   FCODE ="file-név"

A funkcióbillentyűk aktuális jelentését kilistázó programocska. A látvány 80 karakteres képenyőn értékelhetőbb. Később a ZozoTools FL - lényegesen több szolgáltatást nyújtó - parancsa kiváltotta. Két változata van: a BASIC változat, és a gépi kódú, BASIC kulcsszóbővítésként betöltendő változat. Ez utóbbi paraméterezve is használható, megadva, melyik funkcióbillentyű jelentésére vagyunk kíváncsiak:

FKEY n
FKEY tól,ig

A parancs után kimeneti csatorna is megadható. Pl. a következő utasítás kiírja az 1-es csatornára az 1-8. funkcióbillentyűk jelentését:

FKEY £1:1,8

Igen praktikusak tudnak lenni a szabadon programozható funkcióbillentyűk, melyből az Enterprise tulajdonosoknak 8 jutott, de minden billentyűhöz két funkció társul (SHIFT billentyűvel lenyomva). (Sőt a funkcióbillentyűket a CTRL, ALT billentyűkkel használva további szerkesztő funkciókat érhetünk el.). A funkcióbillentyűk a BASIC-be lépve értelemszerűen a BASIC programozáshoz adnak segítséget.
Az FKEYS programoz elindítva a gyakran használt EXDOS parancsokat társíthatjuk a funkcióbillentyűkhöz, emellett a képernyő alján nem használt területen segítségképpen megjeleníti a funkcióbillentyűk jelentését. A CLRFKEYS alapállapotba állítja vissza a funkcióbillentyűket, de a képernyő alján szintén megjelenik a segítség. Tekintve, hogy a program BASIC nyelven íródott, pillanatok alatt tetszésünk szerint beállíthatjuk (a program módosításával) a funkcióbillentyűket.

A program segítségével 800K kapacitásúra formattálhatjuk lemezeinket a szabványos 720K helyett. Mindezt normál-, vagy gyorsformázással tehetjük meg. Természetesen az így formattált lemezeket bármilyen egyéb rendszerbővítő segítségével is tudjuk használni (akárcsak az EPDOS hasonló funkciójával készített lemezeket.) A célmeghajtót a formázás módjának kiválasztása után adhatjuk meg, ha egy meghajtóval dolgozunk, legkésőbb ilyenkor javasolt lemezt cserélni... A biztonság kedvéért azért a program még megerősítést kér. Ez volt az első program EP-re, ami lehetővé tette a szabványnál nagyobb méretű formázást!

Az EP-re készült legelső Assemler a HISOFT-GEN volt. Meglehetősen "fapados" program volt, de korai megjelenése miatt elég sok forrásszöveg készült használatával. Az ASMON-ról már jóval több mondható el. Íme egy érdekes ötlet: a GEN forrásszöveg ASMON formátumra átalakítása. A rendszerbővítő indítása után csak meg kell adnunk a forrás-file, és a cél file nevét. A kettőspont megnyomása után tetszőleges EXOS parancsot adhatunk ki.

A BASIC a magyar ékezetes karaktereket definiálja, az EPDOS HFONT karakterkészletének megfelelően. A program hiányossága, hogy a keretező karaktereket nem állítja be a HFONT karakterkészletnek megfelelően. Hasznos program, azoknak, akik nem rendelkeznek az EPDOS-al, és programjaikban ékezetes karaktereket kívánnak használni. A karakterdefiniálást végző sorokat (2-20-as sorok) akár be is másolhatjuk programjaink elejére.

Szintén HFONT karakterkészletet definiál, de ez a teljes karakterkészletet beállítja. Így valamennyi betű "lejjebb csúszik" (az ékezetek így szebbek).

A cím kicsit megtévesztő. A program írott betűket tartalmazó karakterkészletet definiál, amiben az ékezetes karakterek is szerepelnek. Az aprócska rendszerbővítő nem relokálható, így elfoglal egy szegmenst.

A program a megadott a nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) ellenőrzi, hogy az helyes-e. (Ez nem jelenti azt automatikusan, hogy az adott számlaszám valóban létezik.) A számlaszám megadásakor nincs formátummegkötés. A programfutás véget ér, ha szám helyett üres stringet adunk meg.

A program eredetileg a német demókazettáról származik. Megjeleníti a BASIC-ból elérhető a legnagyobb felbontást, interlace üzemmódban. Értelme nincs sok, mert a korabeli TV készülékeken szinte olvashatatlan volt és különben is vibrál, hosszútávon igen szemfárasztó... Érdekességnek viszont látványos!
A programot BASIC-ből a LOAD"INTERLAC.COM" paranccsal tölthetjük be. Ha fut a kép, az az egyéb bővítések miatt van.

A program kiírja, hogy bizonyos utasítások normál RAM-ban futva, és ha olvasnak adatot, akkor onnan olvasva, RAM-ból futva, VRAM adatolvasás, és VRAM-ban futva, onnan olvasva milyen sebességgel hajtódnak végre az adott konfigurációban. A program 8MHz-ig működik. A számok azt jelentik, hogy az adott utasítás hány T-state alatt hajtódik végre. Az egyes oszlopok jelentése: RR - normál RAM-ban fut a kód, es onnan is veszi az adatot, ha vesz. RV - az utasítás a normál RAM-ban fut, de az adatot a video RAM-ból veszi/ oda írja. VV - Video RAM-ban fut a kód, es az adat is onnan származik. A video RAM az FCh-FFh szegmensek (64K-s gépben csak ezek léteznek). A NICK-chip csak és kizárólag azt a négy szegmensnyi memóriát képes olvasni. Ehhez tehát a NICK-nek és a Z80-nak is hozzá kell férnie, és a NICK-é az elsőbbség. A Nick fix időzítéssel adja a hozzáférési ablakokat, amit vagy ki tud használni a Z80 vagy vár, és addig szünetel az órajele, amely szünet aztán Nick órajelekben számolható ki. (A kép 6Mhz-s konfigurációban született.)

Ez egy egyszerű BASIC program, amivel gépünk karakterkészletét alakíthatjuk át írott betűkre. Érdekességnek jó, de olvashatóság szempontjából sok jó nem mondható el a látványról...

Aprócska BASIC program, melynek egyetlen funkciója a megadott konténerszám helyességének ellenőrzése. Az ellenőrzést az ISO 6346 szabvány szerint végzi. A konténerszám megadásakor nincs formátummegkötés. Helyes konténerszám esetén a program megadja az abból megállapítható adatokat (a tulajdonos kódját, gyártási számát és a konténer típusát). A programfutás véget ér, ha konténerszám helyett üres stringet adunk meg.

A program segítségével a külső (External) botkormány úgy viselkedik, mintha belső (Internal) lenne. (Hasonló az EP Plus-ban megvalósított ugyanilyen funkcióhoz.) Tehát mozgatja a kurzort a BASIC-ben, a WP-ben, az EXDOS-ban, az IS-DOS-ban, a HISOFT PASCAL-ban. A tűzgomb használható SHIFT billentyűnek. A 7-es 10-es és a 11-es rendszerváltozót kezeli a program (KEY CLICK, KEY RATE, KEY DELAY). Sajnos a fellelkesülő játékosokat le kell csillapítani: a rendszerbővítő csak azoknál a programoknál jelent megoldást, amelyek az EXOS-on keresztül figyelik a billentyűzetet. A játékok döntő többsége (a Spectrum átiratok közül pedig egyik sem) nem így kezeli a billentyűzetet, tehát ott nem fog működni a program! Így azon programokkal amelyek csak belső botkormánnyal játszhatóak továbbra is mértékkel játszunk. A program hiányossága, hogy hiába az apró rendszerbővítő, ha az nem relokálható, egy 16K-s szegmenst elfoglal a memóriából. A bővítő csak az angol billentyűzetkezelővel működik, BRD bővítéssel nem!

A program az EXOS billentyűzetkezelő egyik gyakran emlegetett hiányosságát orvosolja: nevezetesen, hogy a billentyűzetpuffer csak a legutolsó megnyomott billentyűt jegyzi meg, amíg a gép nem a billentyűzetfigyeléssel van elfoglalva. A KD rendszerbővítő meghívása után már 129 billentyűt jegyez meg, sőt, a puffer első 6 karakterét megjeleníti a státuszsorban. A KBUFF paranccsal, pedig mi is berakhatunk karaktereket a pufferbe, pl. egy BASIC programból. Formája: KBUFF string
Érthetetlen okból, a rendszerbővítő meghívásakor törli a funkcióbillentyűket, amin egy CLEAR FKEYS paranccsal rögtön segíthetünk.

A programmal a billentyűzet helyes működését teszteltethetjük le. A teszt közben a program folyamatosan kijelzi a billentyűzetmátrix állapotát. Alkalmazása különösen külső billentyűztet illesztése esetén hasznos.

A képhez sok kommentárt nem lehet hozzáfűzni, pár korabeli magnódeck (alap)adatait tekinthetjük meg. Tételezzük fel, hogy az adatok helyesek...

A háttértárolóként magnót használók gyakori problémája volt az a jelenség, hogy a magnó feje "elállítódik", azaz a lejátszófej nem pontosan a jelet tartalmazó sáv felett halad el. További probléma, hogy az egyik magnóval (eltérő fejbeállítással) elmentett programokat esetleg -ugyanezen okból kifolyólag- egy másik magnóval nem tudjuk betölteni. Az Enterprise géphez adott CLOUD 7 típusú magnó feje amúgy is hajlamos volt az elállítódásra, de ráadásul még a "gyári új" magnók között is előfordultak eltérő beállítások. Ezen okból kifolyólag a Centrum Áruházak számítástechnikai osztályain a kazettavásárlók gyakori reklamálóknak számítottak az "eddig működött, most már nem olvassa be a gép" című problémával. Természetesen a problémára van megoldás: a magnó burkolatán (a lejátszófej fölött) egy kis lyuk látható (ez általában az összes magnóra igaz). Ezen a lyukon egy vékony csavarhúzóval benyúlva be lehet állítani a fejállást. A Novotrade ezzel a -teljesen haszontalan- programmal igyekezett a felhasználók segítségére lenni. A rövidke BASIC program mögött a kazettán egy folyamatos sípolás volt hallható, melynek segítségével a program méri a jelszintet. Az aktuális fejállást egy vízszintes sávval mutatja a program. Ideális esetben 0% az eltérés a kazettán található sáv, és a magnónk fejállása között, de kb. 50% eltérést még elvisel a gép. Mint már említettem a program teljesen haszontalan, mivel a programbetöltés közben is be lehet állítani a fejállást "fül alapján", mivel jól hallható eltérést okoz a hibás fejállás (tökéletes fejállásnál kapjuk a legélesebb hangot).

Beszélő program, mely inkább csak érdekességnek jó. A magyar kiejtés szerint ejti ki a szavakat, minőségre nem nyújt többet a SAY 1.0-nál. Hátránya, hogy nem rendszerbővítő, így mindössze arra használható, hogy betöltés után "meghallgassuk" amit beírtunk a programnak. 2 változata van, mindkét változat működése azonos.

A géptulajdonosok nagyrésze televízióval használta a számítógépet. Legtöbb esetben azonban a kép nem volt a képernyő közepén. Ezen kíván segíteni a MOVE bővítő. A parancskészletet lekérhetjük a :HELP MOVE parancs segítségével: LEFT, RIGHT, UP, DOWN. A parancsok bármely rendszerből kiadhatóak. A videocsatorna ismételt megnyitása esetén újra be kell állítani a vízszintes pozíciót. A program sajnos nem relokálható, elfoglal egy szegmenst. A bővítő megtalálható az EPDOS-ban is. A program forráskódja (MOVE.ASM)a gépikóddal ismerkedőknek lehet érdekes "olvasmány".

Az aprócska program Morzekódot játszik le. Egyszerre max. 254 karakter hosszú - akár többszavas - üzenetet adhatunk meg, melynek kódját lejátszás közben meg is jeleníti.

Számtalan "maszek" szintetizátor program készült gépünkre BASIC nyelven, melynek tudása erősen vitatható, többségük csak "klimpírozásra" alkalmas. Ezek közül a Music Shop egy jobban sikerült darab. 8 különböző burkológörbét választhatunk (a botkormány jobbra-balra mozgatásával), és négy torzítási módot a le-fel mozgatásával. A program hangterjedelme 5 oktáv, melyek között ERASE, DEL billentyűkkel lépkedhetünk, az INS megnyomásával visszaugoratunk a középső oktávra. A szintetizátor klaviatúrának a billentyűzet alsó két sora felel meg.

Az előbbi - magyar nyelvű - Musicbox evezett nemzetközi vizekre, amikor Yuriy V. Levin és A. Yakovlev orosz nyelvű verziót készített belőle. A program címe ugyan Chopin Sintez, de a lényeg ugyanaz. A program indítása után kicsit többet kell várni, amíg a program definiálja a cirill karaktereket.

A hangzatos név egy "szintetizátor" programot takar, és még véletlenül sem tévesztendő össze a MUSICBOX című zeneszerkesztő programmal! A szintetizátor programok között ez egy jobban sikerült darab, bár így is nyilvánvaló, hogy kedvenc számítógépünk nem a jövő zeneeszköze. A program szemmel láthatóan az előbbi MSHOP87 továbbfejlesztése. A beépített botkormány le-fel mozgatásával burkológörbét választhatunk, jobbra-balra mozgatásával torzítást (nincs / kicsi / közepes / nagy). Az ERASE, INS, DEL megnyomásával oktávot válthatunk (DEL a legmagasabb, ERASE a legmélyebb oktáv.) A számbillentyűkkel aláfestést kapcsolhatunk be (megszakítás: SPACE). Az ESC-el elvileg felvételi lehetőséget lehet bekapcsolni (megszakítás: itt is SPACE), de a lejátszásnál (TAB), csak az első akkordot játsza le a program.

A program eredeti változata a Mikrovilágban jelent meg, a letölthető változat már egy bővített változat. A program egy - némileg felesleges - menüvel indul, ami a gép kihangosításának mikéntjéről érdeklődik. Nincs racionális ok, hogy ne a 3-as pontot, azaz a külső stereo erősítőt válasszuk. A program tudása átlagosnak mondható, erről az ENTER megnyomásával előhívható használati útmutatóból meggyőződhetünk. 8 hangszínből választhatunk a funkciógombokkal. Külön állíthatjuk a jobb és bal csatorna hangerejét (CTRL/ALT + joy le-fel), válthatunk oktávot (joy jobbra-balra). Bekapcsolhatunk torzításokat is (joy le-fel), bár ennek gyakorlati haszna nincs sok, akárcsak a "hangmagasság változtatásnak" sem (ALT+ joy fel-le). Az ESC megnyomásával a főmenübe juthatunk vissza. A programnak két változata van: BRD karakterkészletre (MUSICMAK.BAS), és HFONT karakterkészletre (MUSICMA2.BAS).

Az előbbi Musicmaker programból készített Yuriy V. Levin és A. V. Yakovlev orosz nyelvű változatot.

A BASIC program segítségével "falinaptárat" készíthetünk. Indítása után csak a kívánt évet kell megadni 1583 és 2299 közötti időintervallumban. A programnak két változata van: az első nem jelöli az ünnepnapokat (ebből van angol változat is), a második az aktuális év ünnepnapjait is megjelöli (a Pünkösd kivételével), ez a változat értelemszerűen lassabb. A naptár kirajzolása után a beépített botkormány le-fel irányaival görgethetjük a képet. Mindkét változatban lehetőség van a naptár elmentésére szöveges (txt) állományba, amit utána pl. WP-ből kinyomtathatunk. (Az ékezetes karakterek nyomtatására figyeljünk!) Az ESC megnyomásával kiléphetünk a programból, majd újra futtathatjuk.

Sok programozó szeretné kisebb-nagyobb alkotását a külvilágtól elrejteni, és a programrészek módosítását lehetetlenné tenni. Az NLIST3 segítségével elkészített program szokatlan változásokat okoz a BASIC interpreter működésében:

1. Betöltés után automatikusan elindul a program.
2. Letiltja a meleg-RESET-et és s STOP megszakítást.
3. Ha futás valamilyen hiba miatt megszakadt, akkor sem lehet a programhoz hozzáférni, ugyanis számos utasítás le van tiltva. A LIST, LLIST, MERGE, LOAD, SAVE, VERIFY, CHAIN, INFO, NEW, DELETE parancsmódban "NOT UNDERSTOOD", programmódban pedig hideg-RESET-et fog okozni.

Célszerű a forrásprogramot is megőrizni, hogy a későbbiekben szükségessé váló módosításokat el lehessen végezni. Az NLIST3 a fordításhoz lemezes meghajtót (persze az egyik lehet ramdisk) vagy 2 magnót igényel. Az utóbbi esetben:
inpFILE>tape1:forrásprogram neve
outFILE>tape2:védett program neve
neveket kell megadni. Lemezes rendszer esetén természetesen útvonalat is megadhatunk a file-névben.

A futtatása után a BASIC-ünk utasításkészlete két újabb paranccsal bővül:
NLIST - a parancs kiadása után a LIST parancs hatására nem történik semmi.
YLIST - újra engedélyezhetjük a LIST parancs működését.
Az NLIST parancs kiadása után ne írjunk be újabb programsorokat, előtte adjuk ki az YLIST  utasítást. Programunk ilyenkor újrasorszámozódik, 100-tól kezdve egyesével. Ha nem fogadjuk meg a tanácsot, az újonnan bevitt programsort megjegyzi ugyan a gép, de a sorszámok módosítása miatt biztos, hogy rossz helyre kerül a programsor. A két utasítást parancs üzemmódban adhatjuk ki.
A program értelmét a NASA és a Microsoft szakembereinek bevonásával még kutatjuk...

BABSoft (Budavári László) programja volt az első, amivel megoldható volt BASIC programjaink listázás elleni védelme. Kezelése sajnos eléggé körülményes, talán ezért is nem terjed el a használata, pedig sok ember első kazettáin rajta volt. A program használata: Töltsük a 0-s programhelyre a levédeni kívánt programot. A levédendő programon a következő módosításokat kell elvégenünk: A program utolsó sorának adjuk meg: ! NOPE'K_V3.4 NOPE'K_V3.4 A program elejére ugyanezt a sort kell beírni KÉT EGYMÁST követő sorba (n és n+1. sorszámmal). (Lásd a képen!) A listázási kísérletre majd csak az ez előtti sorok fognak megjelenni a levédett programban. Arra figyeljünk, hogy a program elején elhelyezendő két sor előtt ne legyen sorszámhivatkozás (pl. GOTO, RESTORE, GOSUB, stb.). A programban pedig szintén ne legyen e két sor elé mutató sorszámhívás! Az 1-es programhelyre töltsük be a NOPE'K programot. A program indítása után az 1-es menüpontot választva védhetjük le programunkat. Ehhez csak egy négy számjegyű kódot kell megadnunk, amit ha megjegyzünk, később újra listázhatóvá tehetjük a levédett programot a kód megadása után. Miután lefutott a program, lépjünk vissza a 0-s programhelye és mentsük el a levédett programot (SAVE paranccsal).

A levédett programot a 2-es menüpontot választva tehetjük újra listázhatóvá a helyes kód megadása után. A négy számjegy talán kicsit kevés, de úgysem próbálgatott volna senki sem ennyit egy BASIC program kilistázásáért...
A 3-as menüponttal információt kérhetünk a programról.
A program helyett sokkal célszerűbb a kicsit fentebb található NLIST3 programot használni!

Érdekes fejlesztői program hazánkból. Tartalmaz egyrészt az EP-n használható parancsokat (csatornák (CHANS), eszközök (DEVS), változók kiíratása (EVARS), számológép (CALC, KALC), memória-dump (DUMP), file-dump (FDUMP), stb.), de érdekesebb, hogy vannak benne olyan utasítások amelyek egy másik számítógépen fejtenék ki a hatásukat (., ?, PUT, GET, OUT, JUMP, FIND, REGS, REG', REG=, REG:, FILL, LIST). Debugerben nézve soros vonal piszkálásnál akad el, ha ezeket próbáljuk használni, tehát soros vonalon volt összekötve valami másik géppel, ahol csak egy picike kód volt a memóriában, ami végezte a kommunikációt. A HELP-ben felsorolt példák alapján nagyon gyanús, hogy az a másik gép egy Spectrum lehetett. A másik oldali kód nincs meg hacsak nem az a INIT nevű parancs küldené át?

Órajelmérő BASIC program (ami leginkább gépikódból áll...), A program két videómegszakítás között eltelő időt méri, úgy, hogy számol mint az "örült", a végén a kapott értékből számolható vissza az órajel. Hiszen minél gyorsabb a proci, annál több műveletet tud elvégezni a fix idő alatt. Azért nem a DAVE-es megszakításokhoz (pl. 1Hz) mér, mert az becsapható a 191-es port 4/6 Mhz bitjének állítgatásával.

A BASIC program egy egyszerű de nagyszerű öröknaptárat ad a kezünkbe. Nekünk mindössze a kívánt dátumot kell megadnunk A program 1600.01.01 és 2200.12.31. közötti dátumot fogad el, de szerintem ez lefedi a kívánt időintervallumot.

Öröknaptár program, de többet tud, mint az előző. Többféle hasznosnak tűnő kérdésre kaphatunk választ: Milyen napra esik a keresett évben Húsvét hétfő? Milyen napra esik, a keresett nap? Öröknaptár (havi bontásban) Két dátum közötti napok száma? A kérdéses nap az év hányadik napja? Ez a változat "csak" 1800.01.01. és 2100.12.31  között dátumokkal tud dolgozni, de talán ettől sem fog senki kétségbe esni. A dátummegadásnál viszont vigyázzunk, mert a program hadilábon áll a hibakezeléssel!

Ezzel az egyszerű programmal képállományokat konvertálhatunk más formátumba. Remek eszköz Spectrum képernyő file-ok Enterprise formátumba konvertálásához. Mindössze a betölteni kívánt file formátumát nevét kell megadnunk, majd betöltés után a megadott formátumban a megadott néven kimenthetjük.

Igen praktikus, könnyen kezelhető program, mely segítségével menüből tallózhatjuk ki a betölteni kívánt programot. Hogy ennek mi értelme? Javasolt felhasználási területe: minden lemezünkre vegyük fel START névvel (a maximalisták csinálhatnak hozzá EXDOS.INI állományt is, melyből automatikusan elindíthatják a betöltő-programot.) A lemez behelyezése és a program elindítása után (BASIC-ből elég az F1-et megnyomni, amennyiben START néven mentettük el a programot) kényelmesen kitallózhatjuk az indítani kívánt programot. A kurzort a beépített botkormánnyal mozgathatjuk, az ENTER vagy a SPACE megnyomásával indíthatjuk a programbetöltést. Ha mégsem akarunk semmit betölteni, az ESC megnyomásával kiléphetünk a programból. A D megnyomásával újra beolvassuk a lemez-directory-t (pl. lemezcsere után, vagy ha beléptünk egy alkönyvtárba). Egy hibája azért van a programnak: BASIC programokat nem tudunk vele betölteni.

Az EPDOS tartalmazza a PACK nevű tömörítő-funkciót. A program célja a tömörítés megkönnyítése. A program természetesen csak az EPDOS-al együtt használható!
A program használata: MODE 1 nézetben jelöljük ki a tömörítendő programokat, és adjuk ki a PP EXOS parancsot. A file-ok .PCK kiterjesztéssel kerülnek a céllemezre. Ha van örökéletes .TRN-es betöltő is, azt tegyük rejtetté! Ekkor a betöltő program megkérdezi, hogy az eredeti, vagy az örökéletes változatot kívánjuk betölteni.

A program betöltése után az EXDOS ramdisk szolgáltatásához hasonló meghajtót hoz létre a memóriában. A ramdisk méretét nem tudjuk megadni, mindig 64 kB szabad memóriát hagy (memóriabővítés használata esetén nem a szabadon maradt memória lesz nagyobb, hanem a ramdisk mérete). Az eszköz neve RAM, amit a program alapértelmezett meghajtónak állít be. Használható parancsok: DIR, COPY, REN, DEL, FORM A parancsok szintaktikája az EXDOS megfelelőjükkel azonos, kivétel a FORM parancs, ami RÁKÉRDEZÉS NÉLKÜL "formattálja" a meghajtót, azaz mindent letöröl róla. A program használata értelemszerűen kazettás rendszerben célszerű.

Ezzel az egyszerű BASIC programmal római - arab számokat konvertálhatunk. A menüben három lehetőség közül választatunk: - Római szám átírása arab számra, - Arab szám átírása római számra, - Római számok gyakorlása. Ebben a módban a gép által kiírt arab számot kell felírnunk római számban. A gép ellenőrzi a megfejtésünket, ha hibás, kijelzi a helyes számot. A legnagyobb szám, amit a program ismer 3999. A program a HFONT karakterkészletet használja.

Funkcióját tekintve azonos az előző programmal, viszont ez abszolút bolondbiztos, és az átváltáshoz sem olyan "favágó" módszert használ. Így aztán most 4999-ig számolhatunk. Az F1 vagy F2 eldöntésével választhatunk, hogy római (F1), vagy arab (F2) számot akarunk megadni. A bevitel mindkét esetben bolondbiztos (a római számok bevitelekor is csak a helyes karaktereket fogadja el), és ellenőrzi a római szám helyességét is. Az ESC megnyomásával kiléphetünk a programból.

Enterprise-on már történtek próbálkozások korábban is emberi hang előállítására. Konkrétan a Speakeasy hardware-es megoldásra gondolok. A programnak két súlyos hátránya van:

• viszonylag drága hardware kell hozzá, ami ráadásul lefoglalja a nyomtató-csatlakozót,
• nem volt hozzá magyar program.

A Say egy lényegesen egyszerűbb tisztán software-s megoldás, ami a lehetőségekhez képest jól sikerült. Rendszerbővítőről van szó, így bárhonnan beszéltethetjük a gépünket, ahol EXOS parancsot ki lehet adni. A parancs formája nagyon egyszerű:

:SAY "hello"

BASIC programból egy kicsit bonyolultabb a helyzet az idézőjelek miatt:

10 EXT "SAY ""hello"""
20 EXT "SAY "&A$

A program fonetikusan olvas fel, de sem a magyar, sem más nyelv kiejtési szabályait nem igazán követi. A tehát szavakat ne írásmódjuk szerint próbáljuk kimondatni a géppel, hanem hangzás alapján (pl. a magánhangzókat néha érdemes megduplázni.)! Öt magánhangzót ismer fel (a, e, i, o, u), de az ékezetes magánhangzókat nem. A dupla betűk (cs, sz, zs, gy, ny, ty) is megoldhatatlan problémát jelentenek egy alig több, mint 1 kb-os programnak. Pl. 'sz' helyett 's' betűvel érdemes próbálkozni. A beszéd sebességét is lehet állítani, ehhez a nyitó idézőjel előtt egy 1 és 256 közötti számot kell megadnunk. Az 1 a leggyorsabb, a 256 a leglassabb tempó. Az alapértelmezés 33. A beállított tempót megjegyzi a program, így azt csak akkor kell megadni, ha változtatni akarjuk.

A VSAVE / VLOAD, VDUMP parancsokat talán minden Ep-s ismeri. A német gépek tartalmazták e két rendszerbővítőt, melynek funkciója a grafikus képernyő kimentése-betöltése, nyomtatása. A Screen Utilities programcsomag (két programról van szó) a német gépek bővítésének lehetséges alternatívája, bár ez a két program, funkcióját tekintve egy kicsit többet nyújt.

Az SCR_SLC három funkcióval bír:

• SCRSAVE - grafikus képernyő kimentése. A VSAVE-hez hasonlóan tömörítés nélküli formátumot hoz létre, de nem kompatibilis azzal! Előnye, hogy - szemben a német bővítéssel - kompatibilis a Paintbox rajzolóprogrammal, és elmenti a színpalettát is. Érthetetlen módon azonban a BIAS-t nem menti el, ezért a 16 színű képeknél a második 8 szín így nem lesz jó. Az alapértelmezett csatorna természetesen a 101-es, de tetszőleges csatornát is megadhatunk a file-név előtt (persze csak nyitott csatornát tudunk elmenteni). Nemcsak file-ba menthetünk, tetszőleges csatornára is ki tudjuk küldeni a képet, ha file-név helyett egy másik (már megnyitott) csatornát adunk meg célnak. Sajnos a program felrúgja a "konvencionális" szabályokat: a csatorna hivatkozás elé nem kell a csatornajel (csak egy szám), és a file-nevet nem idézőjelek közé kell rakni, hanem aposztóf jelek közé! Ez érvényes az összes parancs használatára!
  Hátrányként értelmezhető, hogy az SCRLOAD / SCRSAVE és a Paintbox formátuma, nem EXOS kompatibilis. A fájl fejléc:
       VIDEO_Y VIDEO_X VIDEO_COLOUR VIDEO_MODE COL0 COL1 COL2 COL3 COL4 COL5 COL6 COL7
• SCRLOAD - grafikus képernyő betöltése. A file-név és csatorna megadására az SCRSAVE-nél leírtak vonatkoznak. A videocsatornát megnyitja. A megjelenítést is tudjuk vezérelni: a D kapcsoló használatával rögtön meg is jeleníthetjük a képet.
• SCRCOPY - az első csatornáról a második csatornára másolhatjuk a képtartalmat. A második csatornának nem kell nyitottnak lenni, azt a bővítő megnyitja.

Az SCRDUMP parancsai:

• SCRDUMP - megnyitott vidocsatorna tartalmának kinyomtatása (mint a VDUMP). Alapértelmezésű csatorna a 101-es, de tetszőleges csatornát kinyomtathatunk. Nem csak az alapértelmezésű printer-csatornára nyomtathatunk, megadhatjuk a cél-csatorna számát is.
• SETP - 20, betűvel jelzett konfigurációnak megfelelően állíthatjuk be a nyomtatóvezérlő kódokat:

A rendszerbővítők a következő hibaüzeneteket adhatják:

A program segítségével SpeccyDOS formátumú lemezekről tudunk EXDOS formátumú lemezre másolni. ZozoSoft módosította a programot, így a 48K-nál nagyobb file-okat is kezeli (SpeccyDOS MAGIC mentések). A Speccy DOS lemezt a B: meghajtóban keresi a program!

A programmal magyar kiejtéssel beszéltethetjük a gépünket. Minősége se nem rosszabb, se nem jobb, mint a többi beszélő programnak. Egy új eszközt hoz létre SAY: néven, használata így igen "elegáns": OPEN #<CHAN>:"SAY:" PRINT #<CHAN>:"szöveg" Ha egy szó csak nagybetűket  tartalmaz , akkor betűzve mondja el. A program "lelkivilága egy kicsit érzékeny" így, ha már nem akarjuk használni, érdemes lezárni a megnyitott csatornát. Használat után (pl. egy program befejezése előtt) illik a megnyitott csatornát lezárni "magunk után". Ha azt szeretnénk, hogy a program minden, a képernyőre kiírt szöveget elmondjon, adjuk ki a következő parancsot: :OVERHEAR Bármikor  amikor  az S-TALK hangot ad, az <alt> lenyomásával ez kikapcsolható.

Az aprócska programocska a BASIC parancskészletét bővíti egy újabb utasítással: a STATUS "string" utasítás a státuszsorba írja a megadott string-et. Csak parancsmódban használható! A BASIC a programok befejezte után felülírja a státuszsort, így a kiírás csak addig látható, amíg fut a program. A program működését egy rövid demoprogram mutatja be.

Egyszerű BASIC program, mellyel decimális, bináris és hexadecimális számrendszerek között válthatunk át számokat. A D / B / H megnyomásával választhatjuk ki, mely számrendszerben kívánjuk megadni a számot. Ha bináris vagy hexadecimális számot választunk, először azt kell megadni, hány számjegyből áll a megadni kívánt szám. A program kezelése kényelmes, bár a nagyobb számoknál 10 másodpercig is eltarthat az átalakítás. A program HFONT karakterkészletet használ. Számok átalakításra több program is létezik, jellemzően BASIC nyelven. Az egyik legjobb ilyen jellegű program, a Mikromagazin hasábjain jelent meg!

A rejtélyes file-név három program nevének összegyúrásából keletkezett. Zozo készítette Matusa Pisti kérésére, szülinapi ajándékként neki.

• SZ: azaz Színkód kereső. Fentebb már bemutatott Colour basic program gépi kódú változata. Így sokkal gyorsabb lett, és mindig kéznél van. A kilépés ESC billentyűvel lehetséges, de ha BASIC-ből hívtuk, ezután egy DISPLAY TEXT vagy DISPLAY GRAPHICS parancsot (SHIFT + F5 vagy SHIFT + F6) is célszerű kiadni, hogy lássunk is valamit.
• CHAR: karakterkészlet a Music Box-ból.
• CLX: Eredetileg az EnterFace-ben megjelent rendszerbővítő, mely itt, feljebb is megtalálható. Látványos módon törli a 101-es csatornán megnyitott alapértelmezett, HIRES videolapot. (LORES üzemmódban inkább ne próbálkozzunk vele...)

A rendszerbővítő EPROM-ba égethető, ROM változat, így garantáltan mindig kéznél vannak a programok.

A szintetizátor programok egyik érdekes darabja. 8 féle "szűrőt" (hangot) választhatunk, 3-féle torzítással (vagy ki is kapcsolhatjuk). Ami viszont egyedi: gyűrűmodulációt is használhatunk, amivel már elég "vad" hangokat ki lehet csiholni a gépből. Emellett egyetlen dob-aláfestést kapcsolhatunk ki-be. Ezt leszámítva sajnos a program tudása nem számottevő, még oktávot sem lehet váltani. A billentyűzet alsó két sora felel meg a szintetizátor klaviatúrának, a SPACE megnyomásával megszakíthatjuk az éppen lecsengő hangot. A beépített jobbra-balra mozgatásával választhatunk szűrőt, a fel-le irányokkal pedig a torzítást. A '0' billentyűvel kapcsolhatjuk ki-be a dobot Az 1, 2, 3 billentyűkkel kapcsolhatjuk az adott csatornára a gyűrűmodulációt, a Q, W, E billentyűkkel pedig ki-be kapcsolhatjuk a hangcsatornákat. (A hangok egyszerre több hangcsatornát is használnak!)

Egyszerűbb, de jól használható szintetizátorprogram. az ENTER megnyomása után 7 burkológörbe közül választhatunk, de torzítást nem tudunk használni. A program hangterjedelme 7 oktáv. Érdekes funkció a felvétel bekapcsolása, azonban mint az kiderül teljesen értelmetlen: a program ugyanis csak a lenyomott billentyűk sorrendjét jegyzi meg, a lejátszás ütemét visszajátszás előtt nekünk kell megadni.

Az ismeretlen szerző műve vélhetően az EPDOS előtti időkben készülhetett, és a verziószámból következtetve befejezetlen is. Mindazonáltal tartalmaz pár - más programokból is ismert - parancsot. Ami ránézésre működik: XVARS - rendszerváltozók listája, XDEVS - eszközök listája, XCHANS - nyitott csatornák listája, LPT - sorparaméter tábla-dump, FDUMP - rendkívül egyszerű file-dump. Használata: FDUMP filenév XERRS - hibakódok és hibaüzenetek listája.

Török nyelv tanulásához lehet hasznos ez a BASIC program - még ha az igény meglehetősen speciálisnak nevezhető... A megadott, maximum 7 számjegyű számot kiírja törökül.

A szerző beszámolója:
A program egy BASIC-ben megírt tűzvezetési rendszer, azaz nagyon leegyszerűsítve a tüzérek ennek segítségével a kapott adatok alapján állíthatták be az irányzékot az önjáró lövegekben, hogy megsemmisítsék a célpontot. Maga a program elég összetett, figyelembe veszi az időjárási viszonyokat, a lövedék típusokat, az ütegek elhelyezkedését és még sok mást. Többféle tüzérségi művelet elvégzésre is alkalmas, pl. zárótűz, éjszakai világító rakéták és még sorolhatnám. Valós helyzetben, több hadgyakorlaton is használtuk az akkori parancsnokom útmutatásával.
Ehhez természetesen az kellett, hogy az Enterprise gépet magunkkal vigyük a parancsnoki lövegbe, ahol egy kicsi tv-re rákötve lehetett használni, az áramot a dízel generátor adta. Eleinte néhány Enterprise el is füstölt, mivel egy gázfröccsnél a generátor túláramot termelt, de ezt a problémát később orvosoltuk.

A program segítségével PAL rendszerű mérőábrák állíthatók elő a TV képernyőjén. A program indítása után 9 kilenc különböző mérőábra választható a megfelelő számbillentyű megnyomásával. Hasonló ábrák BASIC-ben is előállíthatóak, de azok a keret miatt nem nagyon ideálisak. Ez a hiányosság gépi kódú programozással kiküszöbölhető: a program egy új sorparaméter táblát állít elő, amely nem használ keretet, így a rajzolt maximális méretű. Az előállított ábrák a billentyűknek megfelelően: 1. ábra: 16 sor magas, 16 pont széles fekete illetve fehér négyzetek a közepes sugáráram beállításához. 2. ábra: Háló-ábra a konvergencia és az eltérítés beállításához. 3. ábra: Pont-ábra: az eddigi négyzetek sarkaiban egy pont a fókusz beállításához. 4. ábra: fekete mező. 5. ábra: fehér mező. 6. ábra: kék mező. 7. ábra: piros mező. 8. ábra: zöld mező. 9. ábra: függőleges színskála (lásd kép) A programhoz ASMON-hoz való forráskód is van (TVTEST.ASM), 5-ös modulként fordítható. A program a Rádiótechnika 1991/3-as számában jelent meg.

GLTX a WP feljavításához
A GLTX program célja: a beépített szövegszerkesztő-program bővítése, a szövegfeldolgozás megkönnyítése (elsősorban magnós konfigurációnál). A program lehetővé teszi:

• A teljes magyar ékezetes karakterkészlet használatát, úgy, hogy az mind az angol, mind a német billentyűzetű gépeken egyaránt használható legyen.
• Vezérlőkarakterek elhelyezését a szövegben, amit nem a program értelmez, hanem közvetlenül a printer és így lehetővé teszi egy EPSON-kompatibilis nyomtató valamennyi lehetőségének kihasználását.
• Továbbá egy érdekes szolgáltatást is nyújt a GLTX! Ez a TXRAM funkció. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy háttér EDITOR, amelybe elküldhetjük a szövegszerkesztőben lévő szöveget, majd bármikor - a kurzor pozíciójától kezdődően visszatölthetjük. Lehetőség van a TXRAM tartalmának háttértárolón történő tárolására és visszatöltésére is.

A GLTX-nek van egy saját help-táblája, amit bármikor megtekinthetünk. Ezen a GLTX parancsai vannak. A help-tábla megtekintése WP-ból:
Üssük le az F8 billentyűt, majd gépeljük be: HELP GLTX. A tábla ekkor megjelenik és az ENTER billentyű leütésével térhetünk vissza a szövegbe. Ennek a helytáblának az az előnye, hogy a HELP GLTX parancsra nem az aktuális szerkesztőcsatornára írja a help-et, hanem megjelenít egy táblát, és így nem rontja el a WP-ben szerkesztett szöveget

A GLTX betöltése
Betöltés WP-ből: F1, majd adjuk meg file-névnek:TXRAM.EXT
Betöltés BASIC-ből, EXDOS-ból: :LOAD TXRAM.EXT
A program betöltése után látszólag nem történik semmi, mert a GLTX egy rendszerbővítés. A program jelenlétét ellenőrizhetjük, ha BASIC-ben kiadjuk a :HELP parancsot.

A magyar ékezetes karakterkészlet
A magyar ékezetes karakterkészletet a :GLH paranccsal aktivizálhatjuk. A karakterkészlet alapállapotba állítása a :GLTX paranccsal történik. A magyar betűk definiálásán kívül a program 5 funkcióbillentyűt is definiál. Ezek a következők:

Szövegek nyomtatása
A szövegszerkesztő tartalmának kinyomtatását a :GLP paranccsal indíthatjuk. Ekkor a program megkérdezi az egység és az állomány nevét, majd megkezdi a szöveg elküldését. Az egység és file-név megadására azért van szükség, mert így nem csak a nyomtatóra, hanem pl. kazettára vagy lemezre is vihetjük a szöveget vezérlőkarakterekkel együtt. A GLP a következőket figyeli a szöveg nyomtatása közben:

• Ha talál egy ASCII 155 kódú karaktert, akkor e karakter helyett ASCII 27-et küld. Így egy escape szekvenciát küldhetünk a printernek, amellyel bizonyos nyomtatási képek állíthatók be. Ezeket az adott EPSON kompatibilis nyomtató kézikönyvéből nézhetjük ki.
• Ha a program talál egy ASCII 156 karaktert, felfüggeszti a nyomtatást és vár mindaddig, míg le nem ütjük az ENTER billentyűt. Ez a PAUSE funkció. Ilyenkor a keret színe kékről pirosra változik, jelezvén, hogy billentyűleütésre vár.
• Ha a program kettő darab CHR$(156) kódú karaktert talál, akkor végrehajt egy lapdobást. ( FF : Form Feed )

Ezeket a kódokat természetesen egyszerű billentyűlenyomással tesszük a WP-be. A nyomtatás az ESC billentyűvel is megállítható.

A TXRAM
A TXRAM tulajdonképpen egy háttér EDITOR. Ebbe elmenthetjük a szövegszerkesztő tartalmát, és bármikor visszatölthetjük a kurzor pozíciójától kezdődően. A TXRAM-ban lévő szöveget eltárolhatjuk háttértárolón, vagy kinyomtathatjuk. A TXRAM parancsai:

• TXDEF - létrehozza a TXRAM-ot. (Ha a rendszer nem tud elegendő mennyiségű RAM-ot lefoglalni, hibaüzenetet kapunk.)
• TXCLR - Törli a TXRAM-ban lévő szöveget. (A TXRAM-ot nem szünteti meg.)
• TXSAVE - A szövegszerkesztőben lévő szöveget átmásolja a TXRAM-ba.
• TXLOAD - A TXRAM-ban lévő szöveget másolja át a szövegszerkesztőbe.
• SAVETX - A TXRAM-ban lévő szöveget menti háttértárolóra editor formátumban. Az egység és állománynevet kéri. Alapértelmezés: TAPE-1.
• LOADTX - Háttértárról a TXRAM-ba tölt egy file-t. ASCII és editor formátumú állományok egyaránt betölthetők. Bekéri az egység és állománynevet.
• TXPRN - A TXRAM-ban lévő szöveget küldi ki a megadott perifériára ASCII formában. Alapértelmezés: PRINTER.

Hogy mire jó a TXRAM? Például:
Egy ismétlődő szövegrészt eltárolunk a TXRAM-ban, és amikor csak kell előhívjuk. Így sok felesleges gépeléstől mentesülünk.
Ha váltani akarunk 40 vagy 80 karakteres üzemmód között, a WP tartalma elvész, ezért itt is használhatjuk a TXRAM-ot, mert ez megőrzi tartalmát.
Használható még editor formátumú állományok összefűzésére is. Amikor a WP betölt egy szöveget, törli a már meglévőt. Így nem tudunk szövegeket összemásolni. De, ha a hozzáfűzendő szöveget a TXRAM-ba töltjük és ebből másoljuk át a szövegszerkesztőbe, akkor megoldható ez a probléma is. Ráadásul a GLTX bármilyen alkalmazói programból meghívható!

A TXRAM a 254-es csatornán van megnyitva és tartozik hozzá egy x=40 y=3 méretű 80 karakteres videolap a 109-es csatornán.

Göbölös László (ENTERPRESS 1992/5-6)

Ezzel a programmal max. 32kB méretű txt file-t (nem WP formátumú!) lehet átalakítani HFONT, DOS 852-es kódlap és Windows ANSI formátumra. Igen hasznos program!

ZozoSoft az első emulátorok megjelenésekor írta ezt a programot, hogy letesztelje a nem dokumentált Z80 utasítások működését. Akkor volt még olyan ami nem ment. Az EP32-ben természetesen mindegyik helyesen működik. A letölthető file-ban megtalálható a program forráskódja is (UD.HEA).

A program kiszámítja két megadott város közötti távolságot és pár - a képen látható - alapadatokat. A program adatbázisában 1200 helység található a világ minden tájáról. Elvileg mindegy, hogy kis vagy nagybetűkkel írjuk be a neveket, de az ékezetes karakterek okoznak galibát... A "Honnan?" kérdésre kiadott "list" parancs hatására egy adott ország településneveit jeleníti meg a program. Az országot a kétkarakteres ISO kódjával kell megadni. Megjegyzendő, a nappalok hosszát a valódi horizonttal számolja a program. A horizont az égi gömb egy nagy köre, amelynek síkja a megfigyelési pontban merőleges a függővonalra. A légkör torzító hatása azonban kb. 0.5 fok, azaz a látszó horizont egy kissé lejjebb látszik. A nehézségi gyorsulás számításánál szintén egy kis csalás van, hiszen a tengerszint feletti magasságot nem tárolja a program, de az alkalmazott pontosság miatt csak a magasabban fekvő településeknél "csal" a program.

Az első megoldás a képernyőtartalom kimentésére - betöltésére. BASIC-ben íródott, így saját BASIC programjainkban felhasználhatjuk, cserébe viszont a rutin meghívása nagyobb körültekintést igényel, mint egy rendszerbővítő meghívása. (Ugyanis a CALL USR-rel két paramétert kell átadni.)
Kimentés:

OPEN £csatorna:"filenév" ACCESS OUTPUT
CALL USR(VSAVE,256*csatorna+videcsatorna)
CLOSE £csatorna

Betöltés:

OPEN £csatorna:"filenév"
CALL USR(VLOAD,256*csatorna+videcsatorna)
CLOSE £csatorna

Tehát, ha pl. az alapértelmezettként megnyitott 101-es videolap tartalmát akarjuk kimenteni "SCREEN" néven:

OPEN £106:"SCREEN" ACCESS OUTPUT
CALL USR(VSAVE,256*106+101)
CLOSE £106

A program hiányossága, hogy a beállított színpalettát nem menti el.
A program fut 64K-s gépeken is, de ha nincs igény a 2.0-ás BASIC-kel való kompatibilitásra, a 11-30-as sorok helyettesíthető egyetlen ALLOCATE 400 utasítással.

A német gépek tartalmazzák a VSAVE, VLOAD (képernyő mentése töltése), valamint a VDUMP (képernyő nyomtatása) parancsot. Az angol géppel rendelkezőknek ezeket külön be kell tölteni. A két programot Entervideo néven hozták kereskedelmi forgalomba. (Talán korrektebb lett volna, ha az angol gépekhez ADJÁK a kazettát.) Ez a rendszerbővítő nem azonos a német gépekben lévő verzióval! A fájlformátum ugyanaz, de van benne pár újabb funkció:

• Bekerült két plusz paraméter: /O megnyitja a szükséges videólapot, /D megjeleníti.
• A fájlnevet elfogadja idézőjelek nélkül is.
• Két régi VLOAD bug megvan (lásd a német bővítés ismertetőjénél).
• Új bug, ATTRIBUTE mód esetén csak a pixel adatokat menti, az attribútumok elvesznek (ez a BRD féle verzióban jól működik).

Mindhárom parancsnál a 101-es (grafikus) csatorna az alapértelmezés. Minden más esetben hivatkozni kell a csatorna számára. Lásd még: ENTERPRESS Tippek-Trükkök.
Ez a VLOAD kerülhetett be továbbfejlesztve a EP PLUS-ba VLOAD 2.3 néven, de a színpalettát még az sem menti el. (A ZozoTools azonban ennél jobban kezeli ezt a két funkciót.)

Az imént már említett ZozoTools-féle VS / VL parancsok külön, rendszerbővítőben. Kezelésük azonos a ZozoToos-ban megismertekkel.

Remek ötlet, amely nagyszerűen kihasználja gépünk azt a képességét, hogy tetszőlegesen átdefiniálhatjuk a karaktereket. A program, 11 karakterkészletet tartalmaz, amiknek női neveket adott a készítő. A karakterkészleteket a nevükkel hívhatjuk meg. Nagyon jól sikerült karakterek vannak a programban! Rendszerbővítőről lévén szó, akár DBASE-ben is használhatjuk a jobbnál-jobb karakterkészleteket. Gépünk eredeti karakterkészletét a CLFONT paranccsal kaphatjuk vissza (egyenértékű a BASIC CLEAR FONT paranccsal).

A program a COPY (EXDOS parancs) és a DISKCOPY (IS-DOS) alternatívájaként készült. (Ezért került a program ide, és nem a másolóprogramok közé). Sajnálatos tény, hogy a IS-DOS Diskcopy funkciója 64 KB-os "szeletekben" másol, függetlenül a gépünkben lévő memória méretétől! 640 KB memóriával elég kiábrándító tud lenni a lemezekkel való zsonglőrködés egy meghajtó használata esetén. A ZCOPY a FAT-ot és a főkönyvtárat csak egyszer olvassa be, így rengeteg felesleges fejmozgást takarít meg, de még teljes lemez másolásakor is gyorsabb, mint az EPDOS DCOPY-ja! File-osan másol, ezért nem kötelező az egész lemezt átmásolni. Eltérő formátumú lemezek között is képes másolni, sőt, ha betelik a céllemez, folytathatjuk másik lemezre a másolást. A program sajnos még nem lett befejezve, célként nem tud alkönyvtárba másolni.
A parancs formája:

ZCOPY forrás cél [paraméterek]

Az alapértelmezésű forrás A:, cél B:
Egy meghajtó használata esetén a program figyelmeztet a lemezcserére (Pl. ZCOPY A: A:). A kiadható paraméterek:

/H - rejtett file-okat is másol,
/S - rendszerfile-okat is másol,
/L - lemeznevet is másol,
/D - könyvtárakat is másol,
/R - minden file a főkönyvtárba kerül a céllemezen,
/V - ellenőrzés bekapcsolása,
/M - minimális kijelzés másolás közben,
/F - gyorsított kijelzés,
/T - másolásnál új idő.