ASMON (SIMON)

Henrik Bendtsen programja az egyik legismertebb Assembler / monitor / debugger program. Ismertsége, elterjedtsége elsősorban annak volt köszönhető, hogy az egyik legrégebbi ilyen jellegű program. (Bár Hisoft Gen-Mon régebbi, az nem igazán biztosít komfortos munkát... Mondhatni igen fapados.)
A program 1.3-as változatát a gép fogalmazásának idején a Centrum áruházakban meg lehetett vásárolni 1298 Forintért. A program mint "igásló" került be a programot használók emlékezetébe, mivel sokmindent tud, de az lassan és nem feltétlenül tökéletesen. (A későbbi magyar fejlesztések - mint pl. a FENASS, HEASS- sokkal gyorsabb, kényelmesebb editorral rendelkeztek, és a fordítás is lényegesen gyorsabb volt rajtuk.) Szerencsére a szerző kiadta a program forrásnyelvi listáját, így az 1.3-as változatot továbbfejlesztették melyben megpróbálták (több-kevesebb sikerrel) kijavítani a programban szereplő hibákat. A programnak így háromféle változata létezik, de magyarországi forgalmazásban csak az 1.3-as szerepelt. Mivel a 3 változat gyakorlatilag ugyanannak a programnak a továbbfejlesztése, az egyes változatok nagyon hasonlítanak egymásra, így azokat tárgyalhatjuk "egy kalap alatt", kitérve az egyes változatok közötti különbségre.

AsMon 1.3

AsMen 1.5

Turbo AsMon 1.5

A program 3 részből áll. Tartalmaz egy monitor / debugger, egy editor és egy makroassembler alprogramot. A program 1.3-as változata 6-os formátumú (abszolút rendszerbővítő), az 1.5-ös változatok ROM-file formátumban terjedtek, előkerült ugyan (utólag) betölthető változatban is. A program tartalmazza a VAR nevű bővítést is. Ezzel EXOS változók irhatők/olvashatók. Aktivizálása a:
VARn,x
utasítással történik. "n" az EXOS változó száma, "x" az új érték. Ha az "x" hiányzik, változó írás nem történik. Ha az "x" helyett a "T" betű kerül beírásra, az EXOS változó átbillentése történik. Minden esetben kiíródik a "Current value:" üzenet, és a változó új értéke. Ha nem létezik ilyen EXOS változó, a "No such variable" hibaüzenet íródik ki. Példa a VAR használatára:

:VAR27,255

(nem kell space!) a BORDER színe a 255 lesz.
A VAR bármely olyan programból hívható, amely parancsfüzért tud körbeadni.

A program indítása után a monitor rész Jelentkezik be. A képernyő alsó soraiban a regiszterlista látható. Mindegyik regiszterhez (kivéve az AF regisztert) memóriadump tartozik. (Memóriadump: a memóriatartalom számok formájában, általában ASCII alakban is.) Ez a regiszter értékénél kisebb címen kezdődik, a regiszter értékét két nyíl mutatja. A háttér regiszterkészlet használatakor a nyilak mellett egy "ALT REGS" üzenet látható. Az AF regiszternél a dump helyett a jelzőbitek vannak feltüntetve. A regiszterek felett látható a parancs sor (ide írhatjuk be parancsainkat), melynek jobb oldalán különböző status információk vannak: PRINTER: ON/OFF a nyomtató állapotát jelzi. Ha "ON", akkor minden képernyőre íródó üzenet a nyomtatóra is kikerül. INPUT: az adatkérés típusát mutatja. A válaszok lehetnek: "HEX" esetén hexadecimális szám, "DEC" esetén decimális szám,"ASCII' esetén karaktersorozat. Ez utóbbinál egyes esetekben matematikai kifejezést kell írni. A képernyő felső harmadában további információk láthatóak, attól függően, melyik változatot használjuk. Valamennyi változatban láthatóak a következő információk:

• Page0, Page1, Page2, Page3 - A belapozott memóriaszegmensek száma.
• Free segment(s) - szabad memóriaszegmensek száma.
• Working segment(s) - Működőképes memóriaszegmensek száma.
• Defective segment(s) - Hibás szegmensek száma.
• Total RAM segment(s) - A rendszerben észlelt összes RAM szegmens száma.

Az 1.5-ös változatokban a fentieken túl megjelenik a képernyőn a program összes paraméterének az állapota is. (Editor options - a szerkesztő beállításai, Disassemble options - a disassembler beállításai, Assemble options - az assembler beállításai, PRINTER options - a nyomtató beállításai).
A monitor üzemmódjait billentyű lenyomásával lehet elérni (nem kell utána ENTER). Az alkalmazott számrendszert a CTRL+F8 billentyű lenyomásával lehet decimálisról hexadecimálisra (és fordítva) váltani. Az addig beirt számok átíródnak a másik számrendszerre.

Az editor
A program egyik alprogramja az editor (szerkesztő). Ide "E" paranccsal lehet átlépni. Ekkor a program átvált 80 karakteres üzemmódba. Itt folyamatosan szerkeszthető az assembly nyelvű forrásprogram. Az ENTER leütése a kurzor mögötti sorokat lejjebb mozgatja és beszúr egy üres sort.
Az ALT+DEL letörli az adott sort, a többit előremozgatja. A SHIFT + DEL törli a sort, de az üres sor megmarad. A ERASE billentyű nem a megszokott módon működik: törli a balra lévő karaktert, a kurzor balra mozog, de a kurzortól jobbra lévő szöveget nem "húzza be", hanem a törlés helyén szóköz marad.
A SHIFT + INS egy új sort szúr be a kurzor pozíciójába.
ALT+JOY FEL a szöveg legtetejére, ALT+JOY LE a szöveg legvégére mozgatja a kurzort. A SHIFT + fel egy oldallal felfelé, a SHIFT + le egy oldallal lefelé lapozza a képernyőt.
A funkcióbillentyűkkel lehet szerkesztési üzemmódokat választani. Ekkor egy kis menüt ír ki, ebből a JOY-Jal lehet kijelölni a kívántat. Ezek a következők:

Az assembler
A szerkesztővel megírt forrásszöveget a futtatás előtt le kell fordítani. Ezt monitor üzemmódból az "A" billentyűvel lehet elkezdeni. Ekkor az assembler elemzi a szöveget, megpróbál végrehajtható kódot készíteni. Ezt két menetben (PASS-ban) végzi. Az első menetben a szimbólumokat gyűjti ki egy táblázatba, mindegyiknek megfeleltet egy értéket. A második menetben az így felállított táblázat alapján teljesen lefordítja a forrásszöveget. Az assembler számára az utasítást nem szabad a sor elején kezdeni, mert így szimbólumként értelmezi. A szimbólum és az utasítások között SPACE vagy : kell, hogy álljon. A megjegyzéseket ; után kell beírni. Az assemblerben a számok a következők lehetnek: decimálisak (a végükön D), hexadecimálisak (a végükön H betű, csak számmal kezdődhetnek), oktálisak (a végükön O betű), binárisak (a végükön B betű). Ha egy szám végén nincs betű, akkor az alapértelmezés szerinti számrendszerben próbálja értelmezni. Idézőjelek vagy aposztrófok közé zárt karakter (az értéke a betű ASCII. kódja lesz), szimbólumok (szimbólum nem lehet regiszternév, feltételnév, pl. NZ, BC, R, stb.), a $ karakter (a címszámláló fordítás közbeni aktuális értéke).
A számokból matematikai műveletek is alkothatók. Ezek:

Relációk:
X < Y, X > Y, X = Y, X <= Y, X >= Y, X<>Y

Kiértékelésnél prioritást is figyelembe vesz. (A műveleteket fontosságuk alapján hajtja végre.) A műveletekben zárójelek is alkalmazhatók. (Óvatosan kelt velük bánni, mivel a Z80 assembly-ben a zárójelek használva vannak!) Az assembler a normál Z80 utasításkészleten felül jónéhány direktívát is ismer . Támogatja a makrók feldolgozását, feltételes fordítást és beillesztést is lehetővé tesz.

Általános direktívák: (nem Z80 kódok, a fordítást vezérlik!):

Feltételes fordítás:
A fordítás során egyes programrészleteket bizonyos feltételtől függően ki lehet hagyni, míg másokat le lehet fordítani, a BASIC IF,ELSE,ENDIF szerkezethez hasonlóan.

A feltételek listázásakor kétféleképpen viselkedik a fordító: csak azt listázza ki, ami lefordításra került; mindkettőt kilistázza, de csak ahhoz ír kódokat, amit lefordított. Ezt a "List conditions YES/NO" opcióval lehet beállítani. A YES esetén mindent listáz, a NO esetén csak a lefordításra kerülőt. Ezt fordítás közben is lehet állítani direktívák segítségével:

Makró feldolgozás:
A makrók olyan névvel ellátott programrészletek, amelyekre később a nevükkel hivatkozunk. Fordításkor az assembler amikor egy nem felismerhető utasítást talál megpróbálja előkeresni a makró táblázatból. Ha itt sem találja, csak akkor ad hibaüzenetet. Ebből következik, hogy makró névként nem használható normál Z80 utasításnév, vagy direktíva. Makrót olyan programrészleteknél célszerű használni, amik a programban sokszor előfordulnak, de bizonyos szempontok miatt (gyorsaság, stb.) nem ajánlott szubrutint csinálni. A makrók ezenkívül még egyéb lehetőséget is biztosítanak. A makrókat a szimbólumhoz hasonlóan kell definiálni:

Fordítás közben nem a makró neve listázódik, hanem a makróból előállított szöveg. Egy példa:

Fordításkor erre a definícióra pl. a TOLT100,200,100 utasítással hivatkozunk. A kifejtés során az assembler ebből az utasításból ezt a programot fordítja le:

Vagyis létrehoztunk egy utasítást, amely a megadott három címtől függő helyről a megadott címre, megadott mennyiségei adatot másol. A paraméterek helyén regiszterneveket is megadhatunk. A fordítás során listázáskor a kiírás formátumát is változtatni tudjuk. Erre direktívák szolgálnak. Általában a "." karakterrel kezdődő direktívák nem szólnak bele a lefordított kódba, csak a lista formátumát módosítják. Ezek:

Relokálható file-ok készítése ASMON-nal:
Mindenféle híresztelés ellenére tud korrekt relokálható fájlokat készíteni!!! Csak a direktívák megfelelő használatát kell ismerni:

A "következő utasítások" listája:

• JP,CALL: ha cimkére akkor .CSEG, ha konkrét címre akkor .ASEG kell elé
• DW, DEFW: ASEG kell elé
• 16 bites értékadások: ha konstans, akkor .ASEG, ha címke akkor CSEG.
• Címre hivatkozó értékadások: mint a 16 bites értékadások.
• Az EQU-val definiált címkét vegyük konstansnak. Kivéve ha az a program valamely címét takarja, például:
  CIM1 EQU $

Példa a program átírására:

Ha egy 6-os fejléccel fordított rendszerbővítőt betöltünk, az lefoglal a gép memóriájából 16 Kilobájtot. A relokálható fájl csak annyi helyet foglal, amennyire szüksége van. És még valami: a relokálható fájlokat nehezebb visszafejteni.

A Monitor:
A debugger viszonylag sokfajta lehetőséggel rendelkezik: itt végezhetjük a program fordítását, lépésenkénti végrehajtását, futtatását: kezelhetjük a portokat, vájkálhatunk a tárban stb. A fő feladata tehát, hogy segítsen programunkat futtatható formába önteni, a hibákat kibogarászni (nem véletlenül hívják debugger-nek, a "bug" ugyanis bogarat jelent).
Az ASMON összes parancsa a megfelelő billentyű leütésével aktivizálható. A parancsok listáját a H (Help, segítség) billentyű lenyomásával kapuk meg. A parancsok paraméterként számokat és szövegeket is várhatnak. A számokat hexadecimális vagy decimális formában adhatjuk meg, a számrendszerek között a CTRL+F8 billentyűkkel válthatunk. Ez a billentyűkombináció egyébként a szükséges helyeken mindig működik, ugyanúgy, mint az [ESC], amellyel bármilyen helyzetből, bármelyik helyről visszaléphetünk a parancssorba. Sok opció alapértelmezéssel rendelkezik, így ha az ott szereplő érték számunkra megfelelő, akkor nincs más dolgunk, mint hogy az ENTER-t leüssük.

A (Assemble)
Az editor segítségével megírt forrásszöveget lefordítja, a meneteket Pass1, Pass2 felirattal jelzi. Az elkövetett hibákat számolja. Csak "No error" üzenet esetén keletkezik hibátlan kód. Opciói beállíthatók (ld. később).

B (Breakpoints)
2 db. töréspont beállítása. Futáskor a program erre a címre érve visszatér az monitorba, a regisztertartalmak megőrződnek. Ezen a címen lévő byte-ot a debugger lecseréli egy 0E7H kódra (RST 20H), így ilyen utasítás használata nem ajánlott.

C (Copy memory)
A Start: címtől End: végcímig tartó memóriablokkot a Destination: címre másolja. (Lehet átfedés is.)

D (Dump memory)
Start: címtől a memória tartalom listázása CP/M formátumban: tárcím, 8 byte hexa alakban, 8 byte ASCII formában, a 7. bit nélkül.

E (Edit source)
Belépés az ASMON editorába.

F (Fill memory)
A Start: címen kezdődő. End: címen végződő blokk feltöltése Value: értékű byte-tal.

G (Go -CALL PC)
PC értékére ugrás a B-vel megadott töréspontokkal. PC értéke a végrehajtás előtt módosítható (Start:).

H (HELP function)
Segítség kiírása.

I (Set func key)
Funkció billentyűk definiálása. Key number: billentyű száma; Key string: idézőjelek közé tett szó. (Hasonló a formátum a DEFB utasításhoz). Igaz, az editorba való belépéskor a funkcióbillentyűk programozása törlődik, de a SHIFT-el együtt lenyomott funkcióbillentyűk jelentése az editorban és az editorból való kilépés után is megmarad. Ezen billentyűk számai 11h-tól 18h-ig terjednek.
Akár "billentyű makrókat" is írhatunk az egyparaméteres ASMON parancsokhoz. Tegyük fel, hogy gyakran van szükségünk az 1000h címtől a listázásra. Nos nyomjuk le az I-t, adjuk meg a 11-et (ez jelenti a SHIFT+F1-et), majd írjuk be "L1000". (Az idézőjeleket is be kell gépelni, különben az ASMON a HEX ERROR hibaüzenetet küldi.) Ezek után a listázáshoz elegendő a SHIFT+F1-et és az ENTER-t lenyomnunk.

J (Swap registers)
Felcseréli a regiszterkészletet.

K (Read source)
Beolvas az editor szövegmezejébe egy forrásszöveget.

L (Disassemble)
Disassemblál ja a Start: kezdőcímű területet. Opciói beállíthatók.

M (Modify memory)
Start: értékétől memóriatartalom módosítása. Először dumpot csinál az éppen felülírható byte-ot a kurzor jelzi. ALT+F8 leütésére a kurzor az ASCII dumpra megy át, itt karakteres formában lehet módosítani.

N (Number cruncher)
A Value: kérdésre irt stringet értelmezi úgy, mint az assembler függvény kiértékelője. Itt azonban ha egy szám végén nincs semmi, akkor az nem decimális, hanem hexadecimális lesz. Az eredményt kiírja: 16-os rendszerben (Hexadecimal value) 10-es rendszerben (Decimal value) 2-es rendszerben (Binary value) ASCII karakterekként (először a magasabbik byte ! Alphanumeric value:).

O (Output port)
A Port: számú perifériára küldi a Value: értékét. (OUT utasítás)

P (Printer ON/OFF)
A printert be / kikapcsolja.

Q (Query port)
A Port: számú periféria értékét kiírja (Port value is:)

R (Read BIN file)
A Start: címen kezdődő és End: címen végződő blokkba betölti a File name: nevű file-t. Ha ez rövidebb mint a blokk, End of file üzenetet kapunk, és a file végcíme kiíródik.

S (Save BIN file)
A Start: címen és az End: címen végződő blokkot File name: néven kimenti.

T (Trace memory)
PC értékétől Steps: darab program lépést tesz. Közben látható az éppen végrehajtott utasítás és a címe.

U (Untrace)
Ugyanaz mint az előző, csak közben nem látszik semmi.

V (View status)
Megjeleníti a status információkat. (Z80-as lapok tartalma, szegmens információk: Free segment(s): üres szegmensek száma. Working segment(s): a munkaszegmensek száma. Defective segment(s): A hibás szegmensek száma. Total RAM segment(s): Az összes RAM szegmensek száma. Az 1.5-ös verziók a program paramétereit is megjelenítik. A program indulásakor is ez a lap jelenik meg.

W (Write source)
File name: néven kimenti a forrásszöveget.

X (eXamine register)
A Registerpair: promptra írt regiszterbe Value: promptra beírt értéket tölti.

Y (Options Disas)
A disassembler opciók beállítása.

• Memory offset: - ezt a számot a memória címekhez, és a relatív ugrás címekhez kiíráskor hozzáadja. Így olyan programot is lehet helyesen listázni, amely nem azon a címen működik.
• Adressed YES/NO - a memória címet kiírja / nem írja ki.

Z (Options Assemble)
Az assembler opciók beállítása.

• Assembly listing ON/OFF - fordítási listázás ki/bekapcsolása.
• List conditions YES/NO - A feltételek listázása igen/nem (ld. assembler leírás).
• Force Pass 2 YES/NO - Ha YES a válasz, akkor hiba esetén megkezdi a második menetet Is, míg NO esetén az első menet végén "Assembly aborted" üzenettel leáll.
• Memory assembly YES/NO - A lefordított kódot a memóriába betölti / nem tölti be.
• Memory offset: - az ide irt számot az ORG után álló számhoz (fordítási számláló) adja és az így előállított címre tölti az object kódot.
• Object file name: - a lefordított kódot ilyen név alatt kimenti.
• EXOS module header YES/NO - kell-e EXOS fejléc.
• EXOS module type: - fejléc típusa. 4-es fejlécet beállítva, BASIC programba is elmenthetjük gépi kódú rutinunkat.

Egy futtatni kívánt program fordítása előtt be kell állítani az opciókat:

• Memory assembly YES, Memory offset 0 - Ekkor az ORG által meghatározott címre töltődik a futtatható program (csak a hibátlan!). Ezután kell kiadni az "A" parancsot, majd a "G" paranccsal az ORG címtől futtatható a program. "G" parancs esetén elég egy "RET" Z80 utasítással befejezni a programot. Ekkor "Returned from CALL at" üzenettel tér vissza. Az ORG címet mindenképpen 801H felett kell kijelölni, minimális értéke a forrásszöveg hosszától függ (pl. 4000H). Maximális értéket úgy kell figyelembe venni, hogy a program utolsó byteja 0000H-nál alacsonyabbra töltöd jön.

[ (Options printer)
Printer opciók:

• Output to PRINTER: / EDITOR: kimeneti eszköz neve. PRINTER = nyomtató, EDITOR = a szövegszerkesztő szövegmezeje.
• USE: ide az eszköz nevét kell írni (alaphelyzetben PRINTER: azaz a nyomtató). Más eszköz beírása esetén a beirt eszközre ír.
• Return sends CR / LF v. CR - a sor vége jel kódjai. (13,10 v. 13)
• Lines: A laponkénti sorok száma. Ezt elérve kiad egy lapemelés karaktert.
• CHARS: soronkénti karakterek száma.
• Left margin: bal margó mérete karakterben.
• Bottom margin: jobb margó mérete karakterben.
• Header: Ugyanaz, mint a TITLE utasítás, vagyis a fejlécszöveg megadása.

\ (Options Editor)
Editor opciók:

• Editor buffer start: szövegszerkesztő munkaterületének kezdete.
• Editor buffer end: a munkaterület végcíme.

] (Load module)
a "File name:" kérésre megadott nevű EXOS rendszerbővítő betöltése.

@ (Symbol table)
Kiírja a szimbólumtáblát "szimbólum fordítási értéke" formában. A szimbólumokat betűrendben írja ki.

= (Find string)
Start: címtől keresi a Search:-re megadott mintát. A minta lehet: számok vesszővel elválasztva (lehet 16 bites is!), idézőjelek közé zárt karaktersorozat, valamint ezek kombinációja.

: (EXOS string)
string : A stringet command stringként értelmezi. Azaz parancs küldése az EXOS-nak.

A következő funkciók az 1.5-ös változatokban érhetők el:

CTRL + A (Restart AsMon)
Az AsMon újraindítása.

CTRL + E (Errors)
Lekérdezhetjük a program hibaüzeneteit a kódjuk szerint.

CTRL + G (GEN txt to AsMon)
Hisoft GEN formátumú forráskód-file konvertálása AsMon formátumba.

CTRL + I (Intelligent Save)
A forrásszöveget és a hozzá tartozó fordítási beállításokat is elmenti. Csak az 1.5-ös verziókban!

CTRL + K (Kill text)
A szerkesztés alatt álló forráskód törlése. Szándékunkat meg kell erősíteni.

CTRL + L (Char. designer)
A megadott ASCII kódú karakter átdefiniálása. A Kurzort a beépített botkormánnyal mozgathatjuk. Egy pontot megváltoztatni a SPACE megnyomásával lehet. Az ENTER megnyomásával befejezhetjük a szerkesztést.

CTRL + N (Dump to file)
A Start címtől az END címig terjedő memóriaterületről dumpot menthetünk a megadott nevű file-ba.

CTRL + O (MON txt to AsMon)
Hisoft MON formátumú forráskód-file konvertálása AsMon formátumba.

S (Turbo txt Save)

CTRL + T (text to GEN)
A forráskód mentése Hisoft GEN formátumban.

Az assembler hibaüzenetei:

• Parentheses error: zárójel hiba pl LD A,(XX
• Error in string: hiba a stringben pl. LD A,"f
• Error in constant: hiba a számban. Általában az adott számú rendszerben nem értelmezett számjegy előfordulásakor, pl. 12B, 1A2D, IGH
• Undefined symbol: nem definiált címkére hivatkozunk. Csak a 2. passban fordul elő.
• Syntax error: az utasításban helyesírási hiba fordul elő, pl. LD A,2,2
• Truncation error: a szám nem fér el 1 byte-ban. pl. LD A,300 , DEFB 1000
• Offset error: az eltolás túl nagy, vagy a számrendszer nem megfelelő. Leggyakrabban a JR utasításnál fordul elő. Ekkor a JP utasításra kell kicserélni.
• Invalid operand: az operandus nem megfelelő. pl. LD A,BC
• Unknow instruction: nem ismeri fel az utasítást. pl. xxx, ha nincs xxx makro definiálva.
• Invalid label: a szimbólum nem megengedett karakterrel kezdődik.
• Label misaing: az EQU utasítás elől hiányzik a szimbólumnév.
• Reserved Word: szimbólumként nem megengedett szót használtunk (regiszternevek, feltételek).
• Double defined label: kétszer definiáltunk szimbólumot ugyanolyan néven.
• Memory owerwrite: olyan helyre akarjuk tölteni a programot, ahol az ASMON adatai vannak. Ekkor megszünteti a kód betöltését.
• Illegal ORG: az ORG utasítás operandusa nem megfelelő.
• IF nesting too deep: az IF utasítások egymásba ágyazása 255-nél mélyebb.
• No starting IF: olyan ENDIF vagy ELSE utasítást talált, amihez nem tartozik IF.
• ENDIF missing: hiányzik az ENDIF utasítás.
• Symbol table owerflow: a szimbólumtábla betelt (Túl sok a szimbólum. Ilyenkor célszerű INCLUDE fordítást csinálni.)
• Something missing: valami hiányzik.
• Nested INCLUDE not allowed: az INCLUDE utasítások egymásba ágyazása nem megengedett, tehát egy blokk újabb blokkot akart fordítani.
• No MACRO name: hiányzik a makródefinició neve.
• Double defined MACRO: kétszer akartunk azonos néven makrót definiálni.
• END missing: hiányzik a makródefiníció lezárása.

ZozoSoft javítása

Az 1.5-ös változatokban van egy hiba, ami EXOS 0 funkcióhívásnál (reset) fagyást tud okozni. A hibát Puskás Zsolt követte el, amikor a Gyányi Sanyi gyorstesztjét beépítette az eredeti ASMON ROM üres területére. Ebben a nehézség az, hogy az EXOS-nál kétféle ROM kezdet lehet, ami nem kompatibilis egymással:

• TEST_ROM - az első 8 bájton, rögtön a szöveg után indul a program,
• EXOS_ROM - az első 8 bájton, utána 16 bites cím a perifériának, majd csak ez után indul a program.

Nem gondolták az Intelligent Software-nál, hogy kellhet majd mindkét funkció is egyazon ROM-ban... Ráadásul az ASMON INC / DEC-cel vált szegmensszámot, nem XOR-al, így nem cserélhetőek fel a szegmensei. Viszont hely a második szegmensben volt. Így azt a megoldást választotta, hogy a ROM elejei lettek megcserélve, majd az ott belépő program átlapozza magát a másik szegmensre, a TEST ROM programmal nincs is gond, mert az DI alatt fut.
Az EXOS ROM belépési program így néz ki az átvariálás után:

Itt már látható is a hiba: ideiglenesen kilapozza a rendszerszegmenst a második lapról, pedig ilyenkor oda mutat a veremmutató, így ha ezen pár pillanatban fut be a megszakítás, kész a fagyás! Bármikor okozhat fagyást, amikor körbe vannak hívva az EXOS ROM-ok. A hibát okozó lapozás amúgy teljesen felesleges, nem kell elugrani azért a 3-as lapról, hogy kicseréljük az ott futó program alatt a szegmenst.
Íme a javítás:

Mint látható, a JP-re való ugrás helyett akár ugorhatunk egyből a célba is mindezzel spóroltunk pár mikroszekundum végrehajtási időt is.

Maga a Turbo ASMON-ba rakott gyorsteszt is módosítva lett, hogy EXOS 2.0-val is kompatibilis legyen. A teszt lemegy a cartridge-ba is RAM-ot keresni, így egy kétfoglalatos cartridge egyik foglalatába 32K SRAM-ot téve készíthető RAM bővítés EP64-hez. Javítás közben derült ki, hogy ez a gyorsteszt is figyel egy billentyűt: az S billentyűt lenyomva az eredeti EXOS teszt fut le.

A módosításokat az ASMON15M.ROM változat tartalmazza.