Periféria történelem

Spectrum elsődleges perifériája minden időben a kazettás magnetofon volt és lesz is, köszönhetően elsősorban annak, hogy mint háttértároló olcsó, és mindenféle kazettás magnetofon (beleértve a WALKMAN-t is) kivétel nélkül felhasználható.
A ZX Spectrum megjelenése után 1983 közepén a Sinclair Research Ltd. forgalomba hozta az Interface I-II. készülékeket, a Microdrive háttértárolót, valamint a ZX Printert. A Microdrive csak az Interface I-gyel együtt használható. Egy cartridge (Microdrive-kazetta) kb. max. 80K információ tárolására alkalmas. Sajnos az ára még mindig igen borsos - Angliában is kb. 2 Font - a rajta tárolható információ mennyiségéhez képest. Használatánál gondot okozhat az is, hogy az Interface I. -amely saját ROM-ját átlapozza a gép belső ROM-jára rendszerváltozói miatt a BASIC terület kezdőcíme feljebb tolódik, így nem minden játékprogram menthető ki Microdrive-ra, vagy ez a feladat csak bonyolultabb trükk segítségével oldható meg. Kárpótol viszont minket annak a lehetősége, hogy az Interface I-en keresztül 64 db. Spectrumot ill. gépenként további 8 db. Microdrive-ot köthetünk össze hálózatba. Ilyen helyi hálózatot több angliai iskolában is kiépítetlek, melyeket a mai napig sikerrel alkalmaznak az oktatásban. Az interface I. rendelkezik RS 232-C kimenettel is, amely a nyomtatók illesztését könnyíti meg. Az INTERFACE I. és a MICRODRIVE ára jelenleg 30-40 Font körül mozog. Az Interface II. egy kombinált joystick illesztő. Lehetőséget biztosít 2 db. joystick csatlakoztatására (a botkormány funkciói az 1-5 és a 6-0 billentyűk megnyomásának megfelelőek), valamint egy max. 16K-s EPROM játék-cartridge felhasználására. A játékprogramokban a "SINCLAIR JOYSTICK' vagy az "INTERFACE II." opciót kell választanunk a menü-ből ha ilyen illesztővel rendelkezünk. A játék cartridge-ok nem terjedtek el, mivel max. 16K-s programot képesek tárolni, ez pedig meghatározza a játék színvonalát is. A ZX Printer fóliapapíros (az egyes pontok elektromos energia hatására alakulnak ki), soronként max. 32 karakter kinyomtatását oldja meg, kezelhető közvetlenül az LLIST, LPRINT és COPY parancsokkal. Hátránya, hogy csak 22 sort nyomtat ki, a két INPUT-sort nem. És bár gyorsasága még megfelelő, sajnos a nyomtatás minősége már színvonal alatti. Hozzátennénk, hogy a speciális papír beszerzése hazai viszonyok között bizony gondokat okozhat.

A kisgyermek is hamar kinövi a cipőt amit vásárolnak neki. Ezt érezték a felhasználók és a gyártók is. Mindenki belátta, hogy a gép kihasználási korlátai bővíthetők. Mielőtt Sinclair tovább léphetett volna, cégek tömkelege dobta be a piacra különböző perifériáit. Ez a tendencia a mai napig tart, így a Sinclair Research Ltd. nem látta értelmét a továbbiakban perifériák fejlesztésének.
Elsőként meg kell említenünk a joystickillesztők "háborúját". Bizonyára mindenki csodálkozik rajta, miért van az, hogy a Commodore 64-nél maximum azon bosszankodunk, hogy a joystick-et a másik port-ba dugjuk, míg a Spectrum esetében korántsem biztos, hogy az éppen rendelkezésre álló illesztőnk alkalmas az adott játék játszására. Az Interface II. mellett megjelentek a Kempston típusú illesztők (a KEMPSTON cég gyártotta először az ilyen elven működő - IN 31 port-ot használó perifériát). A Kempston-nal az a gond, hogy nincs összefüggésben a billentyűzettel, s ha egy játékban a Kempston üzemmódot választjuk, miközben nincs ilyen perifériánk, ebből következően a játék az esetek nagy többségében "megkergül". Bár az INTERFACE II. a gép megjelenése után egy éven belül a piacon volt, a KEMPSTON illesztők mégis 'leverték' a konkurenciát, ugyanis a kezdetben megjelent játékprogramok 50 %-a a billentyűzet mellett - más Interface hiányában - csak a KEMPSTON joystick-illesztők használatát tették lehetővé. Elterjedtek még a kurzor típusú illesztők is (CURSOR, AGF, PROTEK, stb.), amelyek a kurzor billentyűk + 0 (tűz) funkcióit váltják ki. A joystick illesztők fejlődése szükségessé tette több probléma áthidalását. Pl. az olyan játék is menjen joystick-kel, amelyik ezidáig még nem ment. Ezért kifejlesztették a programozható joystick illesztőket, amelyek a botkormány 17 lehetséges variációjához 17 billentyűt képesek hozzárendelni. Ilyen illesztőt több magyar gyártó is készít. Folyamatosan elterjedtek a kombinált illesztők, vagyis amelyben együtt van a Kempston és az Interface II. lehetősége is. Ilyen illesztőt gyártott pl. a Dk'tronics cég is. A joystick illesztők "királyának" hirdették Angliában a Cheetah cég által kifejlesztett infra távvezérelt illesztőt. A joystick infra-sugarakkal továbbítja a megfelelő funkciót, majd az az illesztőben elektromos jellé alakul. Választhatunk, hogy Interface II., Kempston, vagy Cursor üzemmódban kívánjuk-e felhasználni a perifériát. A régebbi játékok (82/83) esetében gyakran csak 1-1 bizonyos illesztőt használhattunk. Ez annak volt köszönhető, hogy kezdetben a joystick illesztőt gyártó cégek anyagi érdekeltségi alapot alakítottak ki a software-t gyártókkal ill. forgalmazókkal. 1984-től folyamatosan elterjedtek az olyan játékok, amelyek a legtöbb ismert illesztő felhasználását lehetővé tették, s ma már szinte csak ilyenekkel találkozunk.
A Spectrum billentyűzete nem a legszerencsésebb, egyrészt mert a fólia hamar felmondja a szolgálatot, másrészt mert több gyakran alkalmazott billentyű-funkcióhoz sokat kell SHIFT-elni. Ezért készítenek a Spectrumhoz külső billentyűzetet. Külső billentyűzet illeszthető külön Interfaceen keresztül is a Spectrum-hoz, de ez nem elegáns. Célszerűbb a panelt áthelyezni az új billentyűzet dobozába. Erre az első megoldást a Dk'tronics cég fejlesztette ki. A készülék 2 db. CAPS SHIFT-et, 1 hosszú SPACE-t, valamint egy "nemzetközi tízes" billentyűzetet is tartalmaz. Több cég is gyártott billentyűzetet a Spectrum-ra, és a versenyből a Saga Electronies Ltd. került ki győztesen. Tetszetős fehér műanyag dobozba épített billentyűzetei mechanikailag kiválóak. A SAGA 1 EMPERROR és a SAGA 2 LO PROFILE után a mai napig a SAGA 3 ELITE a legsikeresebb. 87 billentyűt tartalmaz, ebből 27 Auto-Shift funkcióval ellátott, s természetesen a "nemzetközi tízes" itt sem maradt el. A billentyűzet feltűnően hasonlít az IBM gépekére, de itt az érintkezés mechanikus. Utódjának, a SAGA 2001-nek a billentyűzete már mágnes-metszéses elven működik, mint az IBM gépeké.
A Microdrive-ról már beszéltünk. A háttértárolás célszerűbb eszköze, mint a kazettás magnetofon, de jelentőségét főként adatbáziskezelés, gépi kódú programok írása, rendezése, stb. esetén tudjuk csak igazán kihasználni. A Microdrive cartridge-re kb. 80K információ menthető ki, s az elérési idő sem a legjobb. Több gyártó hajlékony mágneslemezegységek csatlakoztatását oldotta meg a Spectrum-hoz. Sokáig a Beta Disc Drive / Interface volt a legismertebb, de hamarosan "lefőzte" az OPUS cég Discovery 1. típusú készüléke. 3 1/2"os lemezekkel használhatjuk, lemezenként 250K információ tárolható, s a 48K program töltési ideje csak mintegy 7-9 mp., a Microdrive 27 mp.-éhez képest. Az OPUS Discovery ezen túlmenően tartalmaz egy további - sajnos az NMI-t nem kezelő "él-csatlakozót", egy párhuzamos Printer illesztő port-ot, egy Kempston kompatibilis joystick port-ot, valamint egy - nem standard (negatív polarizáltságú) - video kimenetet.
Az adatbáziskezelés, szövegszerkesztők felhasználása és egyéb alkalmazások szükségessé tették nagyobb nyomtatók illesztését a Spectrum-hoz. Ma már igen sokféle nyomtató-illesztő van forgalomban a géphez: A legismertebbek a Centronics szabványú illesztők (ilyet pl. a Kempston is gyárt, de ismert a TASMAN cég is ebben a kategóriában). Másrészt a nyomtató-gyártók is törekednek készülékeik Interface nélküli felhasználását is lehotővé tenni. Ilyen pl. a SEIKOSHA GP 50, vagy a BROTHER HR-5.
Időközben megjelent a Spectrum perifériák között az egér is. Ezt az Advanced Memory Systems fejlesztette ki és AMX-MOUSE néven forgalmazza. Saját rendszer-software-el kerül forgalomba, és a Spectrummal együtt úgy helyezhető a Macintosh mellé, mint gyermek az anyja mellé.
Természetesen mindezen túlmenően megtalálhatók a forgalomban az egyéb perifériák is. Fényceruzát először a Dk'tronics cég forgalmazott. Ez sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Jelenleg a TROJAN Ltd. forgalmaz kiváló fényceruzákat a Spectrum-hoz (egyébként hazai gyártó is megjelent a piacon fényceruzával).
A ZX Spectrum hang-programozási lehetőségei - mint tudjuk - nem igazán korszerűek. A géphez először a Dk'tronics cég forgalmazott 1983-ban beszédszintetizátort és 3 csatornás hanggenerátort. Később jobb képességekkel rendelkező beszédszintetizátort jelentetett meg a CURRAH cég CURRAH MICRO SPEECH néven. Ma a zenei kiterjesztésben a CHEETAH cég vezeti a piacot. Teljes zenei kelléktárában megtalálható a 3 oktávos billentyűzet, a sequencer, a 8 bites D/A dobgép, a Midi-Interface, s ezek természetesen mind illeszthetők egy rendszerben a Spectrum-al. Szándékosan hagytuk a végére az "ász"-t. A Romantic Robot cég "igencsak kitett magáért, amikor megjelentette MULTIFACE ONE készülékét. Ezzel megoldódott mindenféle másolási probléma. Ugyanis a memóriába betöltött program futása egy gombnyomással megszakítható, és a bejelentkező menüből választhatunk: kimenthetjük a programot tetszőleges perifériára, meghívhatunk egy monitort, vagy nyomtatóra küldhetjük a megszakítás pillanatában éppen képernyőn levő memóriatartalmat.
Az eddig említett perifériák némelyike időnként megtalálható a bizományi boltok polcain. A hazai hardware fejlesztők más irányt tűztek ki maguk elé. Figyelembe kell venni azt, hogy itthon mintegy 100 ezer Commodore 64 számítógép van forgalomban és nagy többségükhöz hajlékony lemezegység ill. soros nyomtató is tartozik. A Spectrum tulajdonosok számára jobban elérhető egy Commodore floppy vagy printer, mint pl. egy Opus floppy, vagy egy Centronics nyomtató, ezért a fejlesztés a Commodore perifériák illeszthetőségét célzott megoldani. Jelenleg találhatunk a forgalomban soros printer illesztőt, floppy illesztőt vagy kombinált interface egységet is.

Spectrum Világ 3. rész