|
1981-ben jelent meg az Atari azonos című játéka, melyben David Theurer már újfajta grafikai lehetőségekkel kísérletezett. Maga a játék sok újdonságot nem mutatott fel, lényegében egy csőbe hajlított Invaders koppintás. Az újszerű vektorgrafika és kezdetleges a 3D-s látvány ennek ellenére meghozta a sikert. A történet szerint a világegyetem távoli pontjai között húzódó - Einstein-Rosen hídként is ismert - téridő hídjain (közismertebb nevén: féreglyukakon) száguldozunk, miközben harcolunk az itt portyázó idegenekkel. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy "verem", vagy "árok" peremén körbe-körbe tudunk mozogni, miközben lövöldözhetünk az annak falán felfelé igyekvő idegenekre.
Ötféle ellenség van, melyek különböző sebességgel mozognak, különböző pályákon (viszont mindegyik felfelé közelít...):
- FLIPPER: (nagy X-re hasonlít) előrehaladás közben sávról-sávra oldalaznak.
- FUSEBALL: Egyetlen sávban nyílegyenesen, gyorsan repülnek felfelé.
- TANKER: Lassabbak, mint a FUSEBALL, egyenesen közelít ez is. Ha eltaláljuk, két FLIPPER-re hullik szét.
- SPIKE: egy vonalat húzva közelít, miközben azon le-fel cikázik. Csak akkor tudjuk kilőni, amikor a vonal legtetején (azaz hozzánk legközelebb) van. Ha a vonal végét találjuk el, akkor az csak rövidebb lesz.
- PULSAR: vízszintesen mozog, és a mezők élén lövöldözik.
Ellenük kétféle fegyvert vethetünk be: plazma villámokkal korlátlan energiával lövöldözhetünk, míg egy "csodafegyver" használatával a verem teljes falát leradírozhatjuk. Ez utóbbit természetesen erősen limitált alkalommal vethetjük be. Megfelelő számú ellenséget megsemmisítve újabb nehézségi szintre kerülünk, melyek különböző alakú vermekben játszódik, emellett a színeket is variálja a program.
Érdekes módon a mikro-gépekre készült konverziókra elég sokat kellett várni, a Spectrum változat is csak 1987-ben jelent meg (az 1983-as Tempest-et túlzás lenne ide számolni). Igazság szerint ez a vonalgrafika nem is igazán áll jól a Spectrum lehetőségeinek (az eredeti arcade játék színes volt) és a hangok is csak "jelképesek". A játéknak így erősen megkésett jellege volt, nem is lett nagy durranás. 1991-ben viszont a Your Sinclair kazettamellékletén ismerhette meg a szélesebb közönség.
Irányítás:
Használhatjuk a billentyűzet (E - mozgás az óramutató járásának irányába, Q - mozgás az óramutató járásával ellentétes irányba, ENTER - tűz, Z - csodafegyver), vagy SINCLAIR illesztőt.
A játék indítása előtt, az '1' és a '2' billentyűkkel állíthatjuk be a játékosok számát, a jobbra-balra irányokkal pedig a kezdő nehézségi szintet állíthatjuk be.
|