|
Az Apollo-11 űrhajósainak 1969. július 20-i holdra szállása ihlette meg Jim Storer középiskolai diákot, amikor megírta a Lunar Lander című programját. Az eredetileg FOCAL nyelven írt játékban épségben le kell szállnunk a Holdra. A program szöveges formában tájékoztatta a játékost a pillanatnyi sebességéről, magasságáról és a meglévő üzemanyagról. Ezt követően meg kellett adni, hogy a következő időciklusban mennyi üzemanyagot kívánunk elégetni. A játékból később BASIC változatot készített David Ahl, amit aztán sokan sokféleképen módosítottak (Altair BASIC-ben az Enterprise-tulajdonosok is kipróbálhatják egy változatát, Spectrum-tulajdonosok pedig itt találhatnak egy, az eredeti változathoz nagymértékben hasonló BASIC változatot). A program alapötletéből, de a kivitelezést jelentősen továbbfejlesztve az Atari egy arcade-játékot, a Commodore pedig 1982-ben egy Jupiter Lander című változatot készített (ezekben mér több leszállási hely közül választattunk, tehát nem csak függőlegesen manőverezhetünk.) 8-bites gépekre számtalan "házi készítésű" változat készült, ezek színvonala eléggé primitív, de egy Thomas Gittelbauer német úriember változata igazán látványosra sikerült.
Némi visszalépés ugyan, hogy a játékban csak függőlegesen kell manővereznünk (pedig a valódi holdraszállásnál a felszínhez viszonyított vízszintes sebességet is nullára kellett csökkenteni a leszálláshoz), de panaszra így sem lehet okunk. A játék valós időben zajlik, látványos grafikával "díszítve". A grafika ugyan csak "csicsa" hiszen nem méretarányos és túl nagyképtékű, hogy bármire is használható legyen. A "tényleges játék" a képernyő alsó két sorában lévő sárga mezőben zajlik. Itt látható a pillanatnyi függőleges sebességünk (SPEED), a repülési magasságunk (HEIGHT), meglévő üzemanyagunk (FUEL), és hogy pillanatnyilag milyen tolóerővel működik a fékező-rakéta (POWER). A hajtómű tolóerejét az 1-9 billentyűk megnyomásával szabályozhatjuk. A 0 megnyomása a hajtómű kikapcsolását jelenti, ilyenkor nem fogy az üzemanyag, holdjárónk a Newton-törvényeknek megfelelően fog repülni (zuhanni...). A program fizikája egy kicsit "érdekes": a gravitáció a holdi tömegvonzáshoz képest irreálisnak nagynak tűnik, és 25 m/s függőleges sebességgel már nem törjük össze a holdkompot (ez a valóságban finoman szólva "becsapódásnak" lehetne csak nevezhető...)
Teljesítményünket értékeli a gép (a talaj érintéskori sebességünk és a megmaradt üzemanyag függvényében), majd próbálkozhatunk újra. A legügyesebbek beírhatják a nevüket, bár ponttáblát nem sikerült a programból "előcsalogatni". Sajnos a program részben német nyelvű (a játék közbeni üzenetek). További negatívum, hogy a program mindent megtesz a játékmenet "döcögőssé" tétele érdekében: elnyomhatatlan "zene", az értékeléskor elnyomhatatlan scroll, a játék indulása előtti visszaszámlálás viszont legalább felgyorsítható egy tetszőleges billentyű nyomva tartásával.
|
