Lotus Esprit Turbo Challenge

1990 - Gremlin Graphics Software Ltd.

autóverseny

Spectrum (128k)

Íme, a valaha készült leggyorsabb, legsimább és leginkább addiktív autóverseny Spectrum-ra, legalábbis a Gremlin szerint. A hangulatot a kétjátékos mód és a verseny közbeni tankolás lehetősége tovább fokozza. Mindezek ellenére, aki kifizetett a programért 10,99 fontot - ami azért drágának számított akkor - lehet, hogy mérges volt... Feladatunk, hogy - nehézségi szinttől függően - 7, 10 vagy 15 futam után megnyerjük a bajnokságot. A mezőny 16 (egyforma Lotus Esprit SE) autót számlál, de minden futamon (egyjátékos módban) legalább a nyolcadik helyen kell célba érnünk, hogy kvalifikáljuk magunkat a következő futamra. Érdekes... A betöltés után technikai adatokkal megtöltött képeket csodálhatunk, feltűnően színek nélkül (a C64 verzió készítői azért mertek színeket is használni).
A tűz gomb megnyomásával juthatunk a (szintén színtelen) menübe, ahol beállíthatjuk a nehézségi szintet (DIFFICULTY), a játékosok számát (NUMBER OF PLAYERS), a menüben hallható infernális zenét (MUSIC), valamint a játékosokra vonatkozó beállításokat külön-külön:
  • Név (NAME),
  • váltó típusa (AUTOMATIC / MANUAL GEARS),
  • irányítás típusa: automata / manuális gyorsítás. A "manuális" mód a "hagyományos". Automata (arcade) módban autónk egyfolytában padlógázon repeszt, kivéve, amikor a tűz megnyomásával éppen fékezünk.
  • Beállíthatjuk, hogy a második játékos melyik botkormánnyal játszik (a program csak INTERFACE II illesztőt támogat, amin két port van).

Az egyes opciókat a jobbra-balra irányokkal állíthatjuk, a legalsó sorba állva a tűz megnyomásával indíthatjuk a játékot. A futam előtt információt kapunk a helyszínről, körrekordról, versenytávról, majd kezdődik a futam és a ledöbbenés. A játéktér mindig kétfelé osztott, az első játékos játszik felül. (Egyjátékos módban a boxutca látszik alul.)
Az apró játéktér már 3 színben pompázik, ráadásul ezeket futamonként váltogatja a program. A pályát az autónk háta mögül kellene látnunk. A készítők azonban ugyanazt az érthetetlen baklövést követték el, mint a Turbo Outrun készítői: a saját autónk (mivel az nem átlátszó) eltakarja a "kilátást", olyan alacsonyan van a nézőpont! Az autó teteje feletti 3 pixel magas sávban kell kikukucskálnunk az autó fölött. Kivéve persze, amikor lejtőn lefelé hajtunk, mert akkor semmit nem látunk az útból. Egy körpályán, ahol 16 autó kicentizett versenye zajlik, ez egyáltalán nem nyújt jó "kilátásokat"... A hangok még a "zenét" is alulmúlják, ez nem hibás törés, ez ilyen! Csekély vigaszt nyújt, a 8-bites verziók mind használhatatlanok, Amigán sikerült használható nézőpontot választani.
A játékképernyő alatt bal oldalon a pillanatnyi helyezésünk, középen a sebességfokozat (GEAR) és motor fordulatszám (RPM) látszik, jobb oldalon pedig a sebességünk (SPEED), mérföld / órában, üzemanyagszintünk (FUEL) és egy körszámláló (LAP) látható. Hosszabb versenyeket elvileg nem tudunk tankolás nélkül teljesíteni. Ehhez a célvonal utáni boxutcába kell kiállnunk, amit tábla is jelez. A tankolás automatikusan történik, és közben is bármikor el tudunk indulni, ha úgy ítéljük, elegendő üzemanyagot kaptunk. Autónk szerencsére elég masszív, jól bírja a más autókkal történt ütközéseket, és a pálya szélén elhelyezett abszurd tereptárgyakat is letarolhatjuk némi lassulás árán.
A futam befejeztével megnézhetjük a végeredményt, és a világbajnokság állását. Az első tíz helyezett kap 20, 15, 12, 10, 8, 6, 4, 3, 2, 1 pontot. A következő versenyen mindig az elért helyezés fordított sorrendjében rajtolunk, az első helyezet indul a 16. helyről. A játékban csak 9 pálya van, ezek hosszabb / rövidebb változatával kapjuk a nehéz fokozat 15 futamát.

Irányítás: a játék billentyűzettel (csak az első játékos számára), vagy INTERFACE II botkormány illesztővel irányítható. Billentyűzetkiosztás:
O - balra, P - jobbra, Y - fel, H - le.
W - játék szüneteltetése (Q - folytatás), BREAK játék megszakítása.
Automata váltó választása esetén a tűz + fel/le megnyomásával használhatjuk az ötfokozatú váltót.