Gauntlet II.

1988 - US Gold Ltd.

akció, mászkálós

Spectrum (128k)

Egy évvel a Gauntlet Spectrum verziójának megjelenése után az US Gold - az első rész sikerére tekintettel - "meglepte" a közönséget a második résszel. Sajnos a játék sok újítást nem tartalmaz, sőt a kivitelezést tekintve szinte megegyezik az első résszel. A rajongók még javában az első részhez megjelent, Deeper Dungeons című kiegészítővel voltak elfoglalva, így a folytatás korántsem volt akkora durranás mint az előd, de még így is jelentős gazdasági sikert ért el.
A játék "története" most is csak a kincs és pontszámgyűjtésre korlátozódik, kaland vagy RPG vonásokat ne keressünk a játékon... A választható hősök is ismerősek az első részből:

  • Thor a harcos,
  • Thyra a valkűr,
  • Merlin a varázsló,
  • Questor az elf

Tulajdonságaik változatlanok az első részhez képest. Változott viszont a menü: először az irányítást kell beállítani (6, 7, SPACE billentyűvel) mindkét játékosra (az első résszel azonos opciókat találunk itt), majd utána kell karaktert választani. Karakterválasztásnál nemcsak a főhőst választhatjuk ki, hanem a színét is. Ez azért érdekes, mert a két játékos irányíthat ugyanolyan típusú hőst, más színben (a szín viszont nem lehet azonos), mondjuk érdekes, amikor két Thor dobálózik kalapáccsal...

A szörnyek "stáblistája" nagyjából már ismert, de vannak új szereplők is, nem árt egy új mosolyalbum:

Szellem:
Ha megérint, csak egyszer sebez, utána eltűnik. Gyenge, egy találattal bármelyik szereplő el tudja hesegetni.
Gyalogos katona:
Ha elkap, egy jó nagy bunkóval csap fejbe újra, és újra, amíg el nem hesegetjük. Nem túl erős ő sem.
Démon:
Távolról tűzlabdákat köpköd felénk (a falon nem tud átlőni), ha a közelünkbe ér, megharap. A tűzlabda többet sebez, mint a harapása.

Kőhajító:
Bosszantó szokása, hogy akár falon keresztül is képes köveket hajigálni ránk. Ráadásul pontosan is céloz... Persze nem olyan buta, hogy ránkrohanjon, inkább biztos távolságból hajigál, amíg el nem kapjuk.

Mágus:
Időnként láthatatlanná válik, ilyenkor nem tudjuk eltalálni. Jó szokása, hogy csak akkor lesz újra látható, ha a közelünkbe ér, vagy energialabdát lő felénk. A második részben ugyanis már kétféle taktikát vet be ellenünk: vagy az első részben ismert módon boldogít minket, vagy távolról eregeti ránk az energialabdáit, ráadásul csak arra az időre lesz látható, amíg ránklő. Igazán bosszantó.
A Halál:
Nevéhez hűen a legveszélyesebb ellenfél! Ha megérint, elszívja az életerőnket (legfeljebb 200 pontot elszív, utána eltűnik). Fegyverrel nem tudjuk megsemmisíteni, csak varázslattal! Szerencsére ő nem odúból mászik ki, csak kevés van belőle (persze minden relatív...)

Nem is igazán szörny. Ráveti magát a közelébe tévedt játékosra, majd eltűnik. Megsemmisíteni nem tudjuk, csak varázslattal! Kétféle hatása lehet ránknézve:

  • Nem sebez, viszont a megjelöli a játékost (IT felirattal). Innentől kezdve minden szörny a megjelölt játékost fogja támadni (ennek igazából két játékos módban van jelentősége, hiszen ha egyedül játszunk, úgyis mindenki miránk támad. Az IT jelölést át lehet adni a másik játékosra, vagy eltűnik rólunk a kijáraton távozva (a következő labirintusban "tiszták" leszünk).
  • Rosszabb esetben elveszi valamely megszerzett speciális képességünket, vagy 100 energiapontunkat.
Savas pocsolya:
Céltalanul bolyong a pályán, ha mégis sikerül összeütközni vele, 100 életerő pontot veszítünk, viszont a szellemhez hasonlóan utána eltűnik. Nem tudjuk megsemmisíteni, csak varázslattal!

Újdonság az utunkat álló energiamező, melyeken csak jó időzítéssel lehet átjutni energiaveszteség nélkül, a mozgó falak, és a több lövéssel nyitható ajtó. A csapdákból is kétféle van már: vagy a már ismert módon egy fal nyílik meg mellettünk, ahonnan szörnyek rontanak ránk, vagy egy pillanatra lebénulunk (ilyenkor természetesen sebezhetőek vagyunk!). Mindenki nagyon fogja értékelni a "hamis" kijáratokat, és azokat, melyek időnkét változtatják a helyüket...
A felvehető tárgyak listája is bővült, ezt is érdemes átismételni:

Kétség kívül egy fokkal változatosabb lett a játék, de egy kicsivel jobban is megerőltethették volna magukat a készítők...