Ha valaki nem hallott az Abacus Programs software-kiadóról, az nem a véletlen műve. Az 1982 és 1984 között működő cég ZX81-re kezdett egyszerű játékprogramokat fejleszteni, majd átnyergeltek Spectrum játékokra. Ami azonban elég volt 1982-ben pár játék eladásához, 1984-re már igen kevés volt, és a programozástechnikai fejlődésre képtelen cég el is tűnt a süllyesztőben. Legértelmesebb játékuk az 1984-es Galactic Warriors, aminek kivitelezése egész jó (a cég többi játékához viszonyítva), és érdekesen ötvözi a Space Invaders és a Centipede játékokat.
A történet a "szokásos": három lézerbázisunkkal (vagyis három életünkkel) kell feltartóztatni a gonosz idegenek Földet fenyegető invázióját, valahol egy aszteroida-öv területén. Az idegenek nem veszélyeztetik cirkálóikat, azok a képernyő tetején (az aszteroida-öv túloldalán) vízszintesen repkednek át időnként a képernyőn, és lelkesen eregetik a zöld támadó űrhajókat. Ezek vadul lövöldöznek és közben jobbra-balra oldalazva az aszteroidákat kerülgetve - vagya képernyő szélén irányt változtatva - közelednek lefelé. Ha lézerágyunkat ellenséges találat éri, vagy űtközik egy támadó űrhajóval, megsemmisül. Ha egy ellenséges űrhajót megsemmisítünk, lila roncs lesz belőle (mint egy aszteroida), újabb találat esetén piros roncs, majd ha ezt is eltaláljuk, végleg szétporlad. Az anyahajókat is ki lehet lőni, némi jutalom pontért, bár ez elég nehéz, mert gyorsak. Ha egy támadó köteléket sikeresen megsemmisítettünk, szintén jutalmat kapunk, majd miután a program újabb adag aszteroidát pakol ki (véletlenszerűen) a képernyőre, folytatódik a csata. Ebből logikusan adódik, hogy nem csak az ellenséges űrhajókat, hanem az aszteroidákat / roncsokat is folyamatosan ritkítanunk kell. 20000 pontonként jutalom életet kapunk.
Végszükség esetére lézerágyunk egy pajzzsal is fel van szerelve. Ha ezt aktiváljuk, pár másodpercig megvéd az "ellenséges behatásoktól", de ez idő alatt nem tudunk mozogni, lőni pedig meg se próbáljunk ez idő alatt, mert lézerágyúnk felrobban. A pajzsot persze csak bizonyos időközönként használhatjuk, és semmi nem jelzi, mikor töltődött fel újra.

Irányítás:
Menü nincs, a címképernyőt az 'ENTER' megnyomásával nyomhatjuk el. Ezután a pontszámtábla mutogatása közben az 'L' billentyű megnyomása után választhatunk a három nehézségi szint közül. Az 'S' megnyomásával indíthatjuk a játékot. Ilyekor a program még megkérdezi, hogy egy vagy két játékos játszik-e (felváltva). Ha sokáig nem nyúlunk a billentyűzethez, megtekinthetjük a ponttáblát, majd a program demót mutat.
A játékot csak billentyűzettel irányíthatjuk:

Q - balra, W - jobbra, P - tűz, SYMBOL SHIFT - pajzs.

(A ponttáblába a nevünket is az iránybillentyűkkel rakhatjuk ki.)
A játékban alapértelmezés szerint nincs autofire, de a billentyűzetet és idegeinket kímélendő ezt ki-bekapcsolhatjuk játék közben az 'R' megnyomásával. 'H' - játék szüneteltetése (folytatás: 'S').
Mivel a program írója úgy érezte, hogy a program "túl jól" sikerült a kiadó többi játékához képest, gondoskodni kellett róla, hogy a vásárlók hamar félredobják. Ezt egy "zseniális" módszerrel sikerült elérni: minden életvesztésnél "büntetésből" meg kell hallgatnunk az a "zenét", amit minden játék indulásakor is "megcsodálhatunk"...