Asztronauta főhősünk igazi balekoknak való feladatot kapott: a Doom (Végzet) bolygóra küldték felderítést végezni (na, ha egy bolygó ilyen nevet érdemel ki, a kutyának sem lenne kedve felderíteni...). Nem csoda, hogy rögtön a landolás után űrhajósunkat elfogják a kegyetlenségükről ismert Sötétség Lordjainak katonái. Most egy jól őrzött föld alatti támaszponton tartják fogva. Főhősünknek ez egyáltalán nincs ínyére, ezért elhatározza, hogy megszökik, eljut a felszínen a közelben álló űrhajójáig. A fegyverünket természetesen elvették így egyetlen felszerelési tárgy, ami a segítségünkre van a hátunkra szerelt rakéta, amivel repkedni tudunk, amíg a készlet (mármint az üzemanyag) tart. Ez egyáltalán nem tart sokáig, sőt nagyon gyorsan kiürül a rakétánk, az üzemanyagot folyamatosan pótolni kell.
Utunk során sok veszély leselkedik ránk, melyeknek itt a felsorolása következne, de ez gyakorlatilag felesleges: MINDEN, a vesztünket okozza (még az utolsó gaz és pók is!), a falakat és a közlekedést szolgáló padlókat leszámítva! Amit mégis érdemes megemlíteni, mert már igazán túlzás: azok a fehér emberkék, amik célirányosan minket üldöznek, árkon-bokron (azaz falakon) keresztül! Segítségünkre viszont csak a lila kannák vannak, melyekben a rakétahajtóművünkhöz használható üzemanyagot találunk. A kannák gyűjtögetését nem szabad hanyagolnunk, mert ha elfogy az üzemanyag, elvész egy életünk, ugorni meg amúgy sem tudnánk a nehéz űrhajós-ruhában.
Nem túl rózsásak tehát a kilátásaink, de akad további nehézség is: a felszínre vezető kijáratot egy ajtó zárja el, melyet csak egy három darabból összerakható (sárga) kulccsal nyithatunk ki (ld. 2. kép). Nem elég azonban csak ezt a kulcsot megszereznünk, mivel a labirintusban számos zárt ajtó akadályozza a közlekedést. Ezeket csak az ajtóval azonos színű kulcsokkal tudjuk kinyitni! A feladat teljesítéséhez tehát összesen öt kicsi (kék, zöld, piros, világoskék, lila színű) és egy három darabból összerakható (sárga) kulcsot kell összegyűjtenünk. Az első kulcsot rögtön a start-teremtől jobbra meg is találjuk, melynek felvételével a kezdő játékosok el is véreznek, a már említett minket üldöző fehér emberkének (szörnynek?) köszönhetően...
Ha valami csoda (vagy örökélet) folytán elérnénk az űrhajónkat, felszállunk ugyan, de nincs vége a játéknak, újra a start-képernyőn találjuk magunkat. Vélhetően ez a legutolsó pillanat, ahol a legelszántabb Jet Set Willy rajongónak is elmegy a kedve a további játéktól...
A feladat tehát teljesen abszurd, mai szemmel játszhatatlannak nevezhetjük a játékot.

Érdekesség, hogy emberfeletti munkával átrajzolhatjuk az egész labirintust, ha a menüben az E megnyomásával a szerkesztő módot választjuk! Szerkesztés közben a kurzor mindig a képernyő közepén van, a kurzormozgató billentyűkkel az egész képet tudjuk mozgatni. A J - K billentyűkkel tudunk a 255 objektum között válogatni. Már önmagában ez is türelemjáték, még akkor is, ha a CAPS SHIFT nyomvatartásával gyorsíthatjuk a léptetést. A CAPS SHIFT a képernyőmozgatásnál is gyorsít. A 0 megnyomásával rakhatjuk le a kurzor pozíciójába a kiválasztott objektumot. A CAPS SHIFT + SPACE (BREAK) megnyomásával léphetünk ki a szerkesztőből.
Mivel menteni sajnos nem tudunk, a szerkesztő mód inkább csak arra való, hogy néhány ellenség "kiradírozásával" könnyebbé tegyük a játékot, esetleg egyenesen felfelé "utat fúrhatunk" magunknak a kijárathoz.

Irányítás:
A menüben választhatunk billentyűzetet (O, P, A, Z), vagy CURSOR, SINCLAIR, FULLER, KEMPSTON illesztőket. A játékot a G megnyomásával indíthatjuk, a H megnyomásával szüneteltethetjük.

Örökélet: POKE 39196,0

Térkép