1989 - Mastertronic Plus

űrhajós, lövöldözős

Spectrum (128k)

 

 

Hiánypótlónak éppen nem nevezhető, viszont szép űrhajós lövöldözés. 128K-s hangok és zene is emelik a játék hangulatát. A készítők bevallása szerint is a Xecutor inspirálta a játékot, a hasonlóság úgyis tagadhatatlan.... A minimalista történet szerint egy, az idegenek ellen vívott, öt éve húzódó űrháború végkifejletében veszünk részt. Az idegenek egy kisbolygóra telepített támaszpontról intézték a Föld elleni támadásaikat. Most a felderítésünk megtalálta a kisbolygót, amire pusztító csapást kell mérni. Eközben többször is a felszín felett szűk járatokban kell pusztítanunk az idegen bázis fegyverzetét. Az idegenek persze teljes harci erejüket bevetik ellenünk stb, stb...

4 szinten keresztül kell pusztítani a ránk támadó űrhajókat, és a falakról lógó ágyúkat, időnként pedig elpusztíthatatlan meteorokat kell kerülgetnünk (egy szint több fázisból áll). A szintek végén egy nagydarab csatahajót kell elpusztítanunk jó sok lövéssel (persze az sem rest...) Eddig tehát a szokásos, azonban pár csavart is tettek a készítők a játékukba. Ezek közül a legfontosabb, hogy űrhajónk üzemanyaga fogyatkozik, amit az elemhez hasonlító tartályok felvételével kell folyamatosan pótolnunk. Vigyázat! Ha üzemanyagunk elfogy, életeink számától függetlenül véget ér a játék! Ezért ha azt látjuk, hogy elfogyna, inkább veszítsük el egy életünket, mert ilyenkor teljesen feltankolt űrhajóval próbálkozhatunk újra. Talán mondanom sem kell, hogy ez jelentős nehezítés az amúgy sem könnyű játékban, és akkor még nem is mondtam, hogy a tartályokat szét tudjuk lőni, ami a csata hevében sűrűn elő is fog fordulni. A tartályok helye állandó, meg kell tanulni, hol nem szabad vadul lődözni.
Űrhajónkat egy pajzs védi, a sérülésektől, melynek állapotát az életeink számát jelző fehér űrhajó feletti kék sávok mutatják. Egy sérülés egy egységgel csökkenti a pajzs energiáját. Persze, ha belerongyolunk a falba, vagy letarol egy hatalmas csatahajó, édesmindegy...
Némi segítség is van a játékban, a szemből érkező felvehető extra-fegyverek képében: Ezek lehetnek célkövető rakéták, melyek ágyút, vagy ellenséges űrhajót céloznak meg, vagy olyan bombák, melyek minden ellenséget elpusztít a képernyőn esetleg pótolhatunk egy egység pajzs-energiát. A megszerzett extra fegyverek mennyiségét a jobb oldali számlálókon láthatjuk. Sajnos azonban ezeket nem tudjuk eltenni "izgalmasabb pillanatokra", megszerzésük után azonnal elkezdjük használni. Figyeljünk, az extra-fegyverek ugyanúgy szétlőhetők, mit az üzemanyagtartályok!
A játékkal kapcsolatos legnagyobb negatívum egyébként, hogy a felvehető tárgyak ugyanúgy fehér színűek, mint az ellenség. Ha legalább más színűek lennének!

Irányítás:
KEMPSTON, CURSOR, SINCLAIR illesztők, vagy billentyűzet (Q, A, O, P, SYMBOL SHIFT). A billentyűzetkiosztás definiálható.

Bár a menüben nincs feltüntetve (csak a scroll-ban van rá utalás), a 6-os gomb megnyomásával a pályaszerkesztőbe jutunk, ahol az 1-3 szinteket szerkeszthetjük át! A szerkesztőbe való belépéskor a program figyelmeztet, hogy egy képernyőni területen mennyi fegyvert, üzemanyagot, vagy ágyút helyezhetünk el! A többi elem darabszáma nincs korlátozva.
A szerkesztés egyszerű, de babra munka. A kiválasztott irányításnak megfelelően tudjuk teljesen szabadon mozgatni a kurzort. Az UP DOWN gombokra "kattintva" tudunk válogatni az objektumok között. (Az aktuális objektumot a jobb felső sarokban láthatjuk - PIECE). A PICK-gombbal egyszerűbben is kiválaszthatunk egy objektumot: ha először a PICK gomba "kattintunk", utána a pálya tetszőleges elemére "kattintva" azt választjuk ki. A tűz gombbal természetesen lerakhatjuk a kiválasztott objektumot. Az EXIT menüponttal befejezhetjük a szerkesztést, ilyenkor elmenthetjük a művünket, vagy betölthetünk egy korábban kimentett pályaadat file-t.

Örökélet: POKE 52850,182
Végtelen üzemanyag: POKE 60242,201
Végtelen pajzs-energia (majdnem sérthetetlenség): POKE 51497,182