Apollo 11

1983 - Darkstar

szimuláció

Spectrum (48k)

Az első valós idejű, grafikus Moonlander programot a DEC megbízásából Jack Burness készítette DEC GT40 terminálra. A játékot kiállításokon mutogatták ahol nagy sikert aratott, bár értelemszerűen kevesek kerülhettek a játék közelébe. A nagy áttörést az Atari 1979-es újszerű vektorgrafikát használó Lunar Lander arcade játéka jelentette, amit már bárki kipróbálhatott a közeli bárban. A teljesen noname Darkstar kiadó játékát klónnak nevezni költői túlzás lenne, hiszen a megvalósítás "hagyományosabb", a kivitelezés színvonala talán még az 1983-ban elvárható színvonaltól is elmarad. (Ennek ellenére a játék a Mastertronic-nak is megtetszett, ott is megélt egy újrakiadást a címképernyő nélkül.) Mindazonáltal jól visszaadja a holdra szálló űrhajósok által elvégzett manővert (persze csak nagyvonalakban...): Miután az anyaűrhajó (parancsnoki modul) és a holdkomp (holdmodul) 100 kilométerre a hold felszínétől szétválik, a holdkomp maga is több mint 6000 km/órás sebességgel száguld Hold körüli pályán. A leszállás első szakaszában ezt a sebességet kell "elfogyasztani", hogy egyáltalán meg lehessen kísérelni a sikeres leszállást. Ehhez a manőverhez a leszálló hajtóművet a repülés irányával szemben beindítva kell lefékeznie a Hold körüli pályáról a szerkezetet. Körülbelül 15 kilométer magasan kezdetét veszi a bukfencmanőver - a holdkomp "talpra állítása" -, amikor már nemcsak a vízszintes sebességet, hanem a függőleges sebességet is elkezdték csökkenteni. 12000 méter magasan bekapcsolt a radar, ekkor már a leszállás helyét kellet kiválasztani. A talajérés természetesen csak (közel) nullára csökkentett vízszintes sebességgel elfogadható, minimális függőleges sebességgel, nehogy felboruljon a holdkomp, vagy összeroskadjanak a lábai. Mindezen manőverek elvégzésére a leszálló rakétahajtóművet lehet használni (ami a világ első változtatható tolóerejű rakétahajtóműve volt). A holdkomp helyzetét - és így a tolóerő irányát - az apró helyzetszabályozó hajtóművekkel lehetett változtatni, ide-oda forgatva, döntve a holdkompot.
A játékban a számítógép meghibásodása miatt manuális irányítással kell leszállnunk a holdkomppal. (A valóságban persze ilyen esetben ledobták volna a leszállófokozatot, tehát megszakítják a leszállást.) Úgy tűnik a leszállási zónát is alaposan elnéztük, ugyanis magas hegyek fölött suhanunk el... A leszállás természetesen csak a vízszintes területek valamelyikén lehetséges. Az események a bukfencmanőver kezdetétől kezdődnek, amikor még elég komoly vízszintes sebességet kell elfogyasztanunk. A sematikus grafika ekkor még inkább csak "tájékoztató jellegű", a játékképernyő alatt látható műszerekre kell figyelnünk:
  • VSP: függőleges sebesség. A pozitív érték emelkedést jelent. A mértékegység valami angolszász marhaság lehet.
  • HSP: vízszintes sebesség. Jobbra pozitív, balra negatív érték.
  • RSP: forgási sebesség. Óramutató járásával megegyező irányban pozitív érték, ellenkező irányban negatív.
  • ATT: Bólintási szög. Nulla esetén áll függőlegesen a holdkomp.
    E négy kijelző mellett egy zöld ellenőrzőlámpa világít, ha az adott paraméter elfogadható a talajérintés pillanatában, egyébként piros a lámpa. A sikeres leszálláshoz tehát négy zöld jelzés szükséges.
  • FUEL: Üzemanyagszint.

A talaj közelében nagyobb léptékűre vált a nézet, hogy pontosabb képet kapjunk pozíciónkról.
Több pontot kapunk a sikeres leszállásért ha kisebb és alacsonyabban fekvő területre szállunk le, és a kevesebb üzemanyag felhasználásért.

Irányítás:
O - forgás balra, P - forgás jobbra.
CAPS SHIFT - hajtómű tolóerő
SPACE - leszállás megszakítása (új játék).