|
|
Az újszerű játékokról ismert System 3 nem kevesebbet állít a Dominator ismertetőjében, mint "lélegzetelállító grafikával rendelkező, dinamikus akciót", sőt, "új műfaj születéséről" is szó esik benne. Az biztos, hogy az amúgy sablonos történet elmesélésére eszméletlen mennyiségű karaktert áldoztak. Eszerint az emberiség élet-halál harcát vívja egy, - a galaxis távoli pontjáról érkező - különös életformákat felvonultató idegen civilizáció ellen. A biomechanikus teremtmények ellen vívott harc már ismerős lehet a műfaj etalonjának számító R-Type-ból...
Az emberiség eme élet-halál harca négy nehézségi szinten keresztül zajlik, minden szint végén valami undi főgonosszal. Az első szinten felfelé haladunk, a többi szinten balról jobbra. Az egyes szinteket külön tölti a gép, tehát a grafika változatos, helyenként majdnem olyan szép, mint az R-type! A nehézségi szint is a nagy elődhöz közelít, talán felül is múlja azt. Az biztos, hogy a temérdek ellenség mozgását alaposan ki kell ismerni, hogy legyen esélyünk. A szint végi főgonoszok elleni küzdelem annyira nem nehéz, ha jó helyen találjuk el őket, a játéktér fehéren villan. Pár ilyen találattól fel is robbannak.
Űrhajónk kezdetben impulzus ágyúval van felszerelve, ezzel a masszívabb ellenségekbe bizony párat bele kell lőni. Az utunkba eső bónusz-ikonok felvételével, vagy szétlövésével azonban nem csak extrákat (jutalom élet, 1000 jutalompont, rövid ideig sérthetetlenség) kaphatunk, hanem fegyverzetünket is fejleszthetjük: Az űrhajó hátuljára aggathatunk még egy fegyvert, vagy előre lövő lézerágyúval (ez a terepakadályokon áthatol) vagy rakétavetővel fokozhatjuk tűzerőnket, és mindehhez automatikus-tűz üzemmódot is kaphatunk (mert sajnos alapból nyomogatni kell a tűzgombot). Sajnos az extra fegyverek nemhogy örökre, de még életvesztésig sem biztos, hogy megmaradnak, hatásuk csak rövid ideig marad meg. Amíg megvannak, a bal felső sarokban látható ikonjuk világít, no meg az űrhajón is látszik.
Bár az "új műfaj születése" állítás mindenlépen erős túlzás, nem rossz játék a Dominator, annak ellenére sem, hogy a tempó kicsit döcögős. Ami mellet viszont nem lehet szó nélkül elmenni: a hangok. A játék hangjai a '84-es szintet hozzák, érthetetlen, miért így szól a Last Ninja-ás cég 1989-es játéka. Érdekesség, hogy a C64 verzió teljesen másképp néz ki (a hangokról és zenéről ne is beszéljünk...), és sokkal nehezebb is.
Irányítás:
A menüben KEMPSTON, PROTEK, INTERFACE 2 botkormány-illesztőt választhatunk, vagy billentyűzetet.
Kár, hogy a billentyűzetet nem lehet átdefiniálni, mert a kiosztás igazán kényelmetlen:
X - balra, C - jobbra,
A - fel, Z - le,
V - tűz,
P - játék szüneteltetése, folytatás: C
Q - kilépés a játékból.
Örökélet: POKE 27845,0
Sérthetetlenség: POKE 35788,0
|
