Múzeum - Spectrum játékok - Back to the Future

A Vissza a jövőbe trilógia a '80-as évek meghatározó és egyik legszórakoztatóbb filmje. Az első részben Dr. Emmett Brown (a barátainak csak Doc) feltalálja az időgépet, amit egy DeLorean sportautóba épít. Barátja Marty McFly, átlagos Hill Valley-beli tinédzser, este közösen próbálják ki az időgépet egy parkolóban. Ám a kísérlet közben líbiai terroristák jelennek meg! Doc-ot lelövik, Marty az autóval (időgéppel) 1955-be menekül. Miután megérkezik a múltba, egy baleset folytán megakadályozza, hogy szülei, George McFly és Lorraine Baines megismerkedjenek. Marty egyetlen esélye, ha megkeresi a fiatal Doc-ot, és megkéri, hogy segítsen neki visszajutni a jelenbe - azaz 1985-be. Azonban ha szülei nem ismerkednek össze, minden igyekezetük hiábavaló, mert testvérei és ő maga sem fog létezni a megváltozott jövőben (azaz jelenben)... A játék során tehát az a feladatunk, hogy összeboronáljuk a szüleinket, majd az időgéppel visszajussunk a jövőbe (jelenbe). Apró szépséghiba, hogy Lorraine jelenleg Martyba van belezúgva. Minél több időt tölt együtt George és Lorraine a bálon, annál valószínűbb, hogy egymásba szeretnek, és egyre több darab jelenik meg a képernyő bal alsó sarkában látható McFly fotón. Amikor teljesen kirajzolódik, a jobb alsó sarokban látható családi fényképen újabb darabka jelenik meg. Ekkor a bal oldali fénykép ismét üres lesz.
A játék a város egyetlen(?) utcájában zajlik, amin eljuthatunk pár filmből ismert helyszínre. A játék szereplői:

Középen, az óra felett látható mini-portrék a szereplők (balról jobbra sorrendben: a professzor, George, Lorraine, Biff) állapotát jelzi: kék: nincsenek a közelünkben, fehér: a közeledben vannak, zöld: csinálnak valamit (pl. zenét hallgatnak).
A játékban öt tárgyat használhatunk célunk elérése érdekében. Ezek ikonja a játékképernyő fölött láthatók és kezdetben piros színűek. A piros szín azt jelenti, hogy a tárgyak nincsenek a közelünkben. Ha az ikon sárgává változik, a tárgyak felvehető közelségben vannak, a zöld jelzésű tárgyak pedig épp nálunk vannak. Egyszerre csak egy tárgy lehet nálunk, a korábban használt tárgyak visszakerülnek a helyükre.

A játékmenet nagyjából a következő: Vedd fel a könyvet az iskolai könyvtárban, keresd meg az apádat és add oda neki. Közben valószínűleg találkozol anyáddal is, aki automatikusan követni fog. A könyv átadása után apád is követni fog, menj el velük a buliba. Használd a gitárt a szüleiden (anyádon és apádon is, amikor egymás mellett vannak!), akik ettől földhöz gyökerezett lábukkal zenét fognak hallgatni. Mi ilyenkor menjünk kicsit távolabb! Ekkor a képdarabkák nem eltűnnek, hanem megjelennek. Kb. egy perc múlva a gitár hatása eltűnik, így újra használnod kell. Közben a közelben lökdösődhetsz kicsit Biff-fel. Amikor teljesen megjelenik a családi kép, menj Doc házához, vedd fel a ruhát és menj ki az utcára. Ekkor automatikusan beszállsz az időgépbe és teljesítetted a feladatot!
A játék öt "különböző" nehézségi szinten játszható, de ezek között csak annyi a különbség, hogy hány fényképdarabbal kezdődik a játék.
Az elmondottakból talán látszik, hogy a játék élvezeti értéke a nulla felé konvergál. Nem csak a koncepció elvetélt, de a grafika sem méltó a témához. A szereplők úgy mozognak, állnak - pláne, amikor "zenét hallgatnak" - mintha valami zombi-apokalipszisbe csöppentünk volna. Kár érte...

Irányítás:
KEMPSTON, CURSOR botkormány-illesztő, vagy a kurzormozgató számbillentyűk: '5' - balra, '8' - jobbra, '6' - le, '7' - fel, '0' - tűz.