Tervezési segédlet a Z80 (MK3880) típusú mikroprocesszor alkalmazásához

VIII. rész: CPU utasításkészlet

Ezen tervezési segédlet
része annak a Z-80-as sorozatnak, amely a - "uP-k alkalmazása" c. témafigyelésünk 1981/4- és 1982/1.,2-3. sz. kérdőívein történő felmérés alapján - katalógus-hiánnyal küzdő kollégák részére készült. A felhasználók további kérésére a sorozat egy részletes CPU utasításkészlettel bővült (Forrás: Zilog - 1982.május).
A Z-80-as sorozatunk így az alábbi részekből áll:

Bevezetés
A kézikönyv a Z80 CPU teljes utasításkészletének részletes ismertetését tartalmazza.
Az egyes utasításokat a műveleti kód, funkció, az assembler mnemonikus formátum és a műveleti kód (OP kód) leírásával ismertetjük. Az utasítások funkciójának ismertetését az utasítás végrehajtási idejének, M ciklusainak, T órajel-periódusainak és a jelzőbit (flag) regiszter érintett bitjeinek megadásával is szemléltetjük. Amennyiben a jelzőbit regiszter állapotát az utasítás nem befolyásolja, úgy ezt a leírásban külön nem tüntettük fel . Végül az utasítás működését egy példán keresztül illusztráljuk.

Gépi kód, mnemonikus kód
A Z80-ban az utasítások 1-4 bájt hosszúak. Ez tartalmazza egyrészt a művelet kódját, másrészt vagy közvetlenül magát az operandust, vagy annak kódját vagy címét. Az operandus kódok 2-3 bitesek, és a művelet kódjával együtt egy bájtban vannak. A közvetlen operandusok az utasítás utolsó egy vagy két bájtját alkotják. Ha az utasítás címet tartalmaz, akkor az is a címzés módjától függően egy vagy két bájtot foglal el. Szerepel a Z80-ban még négy egy bájtos ún. előkód is, amely az ezt követő bájtok dekódolását módosítja. Ezek hexadecimálisan a következők: CB, DD, ED, FD.
A mnemonikus gépi kód két részből áll:

1. az utasításhoz rendelt mnemonik, amely az utasítás angol nevének betűiből alkotott 2-4 karakteres szó,
2. operandus vagy operandusok, ha vannak.

Az operandusok a következők lehetnek:

1. regiszter vagy regiszterpár betűkódja,
2. feltétel betűkódja,
3. szám,
4. regiszter, regiszterpár, szám zárójelbe zárva,
5. indexregiszter és szám összege zárójelbe zárva.

Regiszter vagy regiszterpár esetén a művelet operandusa ezek tartalma, vagy a művelet eredménye kerül ide. Szám esetén ez maga a művelet operandusa. A zárójeles kifejezéseknél a műveletben résztvevő operandus nem a regiszter ill. regiszterpár tartalma, vagy a szám vagy az indexregiszter tartalma és a szám összege, hanem ez cím, amely megmutatja, hogy az operandus a memóriában vagy az I/O kapuk között hol található. A feltételkódok a feltételes ugró utasítások operandusai.
Az egy bájtra vonatkozó műveletek operandus kódjai binárisan:

000	B
001	C
010	D
011	E
100	H
101	L
110	(HL)
111	A

A két bájtra vonatkozó műveletek operandus kódjai binárisan:

00	BC
01	DE
10	HL
11	AF a verem műveleteknél és SP egyébként

A feltételkódok binárisan

000	NZ	nem zérus a	Z	bit 0
001	Z	zérus a	Z	bit 1
010	NC	nincs átvitel a	C	bit 0
011	C	van átvitel a	C	bit 1
100	PO	páratlan paritás a	P/V	bit 0
101	PE	páros paritás a	P/V	bit 1
110	P	nem negatív az	N	bit 0
111	M	negatív az	N	bit 1

A Z80 a két bájtos adatokat úgy tekinti, hogy a kisebb címen van az alacsonyabb helyiértékű bájt és a következőn a magasabb, és a kisebb cím egyben az adat címe is.
Az előkódok módosítják az őket követő utasításkódok dekódolását. A CB és az ED után teljesen eltér a dekódolás az eredetitől, míg DD és FD esetén a következőképpen történik. Ezek olyan utasítások előkódjai lehetnek, amelyek tartalmazzák a HL vagy (HL) operandust. DD után a HL szerepét az IX regiszter a (HL) szerepét az (IX+d) kifejezés veszi át. Itt d az ún. relatív cím, amely egy előjeles egy bájtos adat és az IX regiszter tartalmával összeadva határozza meg a memória címet. A d mindig a DD előkódot követő második bájt. Az eredeti utasítás kódjai szükség esetén egy bájttal hátrább csúsznak. Az FD előkód szerepe hasonló, csak az IX regiszter helyett az IY regiszter szerepel. A DD és FD a CB előkódú utasítás előkódjaként is szerepelhet. Az előkóddal rendelkező utasítások első két gépi ciklusa M1 ciklus, így két memória frissítés esik egy utasításra. A kettős előkódú utasításoknál az eredeti utasításkód beolvasása már csak közönséges memóriaolvasó gépi ciklusban történik, tehát itt is csak két M1 ciklus van.

Megjegyzés:
A végrehajtási idő (továbbiakban: V.i.) minden egyes utasítás esetén 4 MHz-es CPU órajel frekvenciát feltételezve ms-ban értelmezendő.
Az utasítás végrehajtásához szükséges gépi ciklusok (M) számát a teljes órajel-periódussal (T állapot) együtt adjuk meg. Emellett az egyes M gépi ciklusokon belüli T órajel-periódusok számát is jelezzük. Pl.:

Ez úgy értelmezendő, hogy az utasítás két gépi ciklusból áll. Az első gépi ciklus 4 órajel-periódusból (T állapotból) áll, míg a második gépi ciklus 3 órajel-periódust tartalmaz. Így az utasítás összesen 7 órajel-periódus hosszúságú, ezért 1.75 ms végrehajtási időt igényel.
A regiszter-formátumokban minden egyes utasítás esetén a legnagyobb helyértékű a bal szélső bit, míg a legkisebb helyértékű a jobb szélső bit.

ADC HL,ss

Leírás:
Az ss regiszterpár tartalma (a BC, DE, HL vagy SP regiszterpárok bármelyike / az átvitel bittel (Carry Flag) együtt /a C jelzőbit az F regiszterben) hozzáadódik a HL regiszterpár tartalmához, és az eredmény a HL regiszterbe kerül. Az ss operandus az assemblerrel fordított tárgykódban a következő:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a BC regiszterpár 2222H-t, a HL regiszterpár 5437H-t tartalmaz, és az átvitel bit 1-be van állítva, az
ADC HL,BC
végrehajtása után a HL tartalma 765AH lesz.

Az s operandus r, n, (HL),(IX+d) vagy (IY+d) bármelyike lehet, ahogy ez az ADD utasításnál is szerepel. A különböző OP kód-operandus kombinációk a tárgykódban a következők lehetnek:

az r a B,C,D,E,H,L vagy A regisztereket a fenti tárgykódban a következőképpen azonosítja:

Leírás:
Az s operandus az átvitel bittel együtt (C bit az F regiszterben) hozzáadódik az akkumulátor tartalmához és az eredmény az akkumulátorban kerül tárolásra.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Abban az esetben, ha az akkumulátor 16H-t tartalmaz, az átvitel bit 1-es állapotban van, a HL regiszterpár 6666H-t és a 6666H című memóriarekesz 10H-t tartalmaz, az
ADC A,(HL)
végrehajtása után az akkumulátor tartalma 27H lesz.

Leírás:
Az n egész szám hozzáadódik az akkumulátor tartalmához és az eredmény az akkumulátorban kerül tárolásra.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma 23H, az
ADD A,33H
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma 56H lesz.

Leírás:
Az r regiszter tartalma hozzáadódik az akkumulátor tartalmához, és az eredmény az akkumulátorban tárolódik. Az r szimbólum a tárgykódban a kódolt A,B,C,D,E,H vagy L regisztereket azonosítja:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma 44H és a C regiszteré 11H, az
ADD A,C
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma 55H lesz.

Leírás:
A HL regiszterpár által tartalmazott memóriacímen lévő byte hozzáadódik az akkumulátor tartalmához és az eredmény az akkumulátorban tárolódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma A0H, a HL regiszterpár tartalma 2323H, és a 2323H című memóriarekeszben lévő byte 08H, az
ADD A,(HL)
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma A8H lesz.

Leírás:
Az index regiszter (IX regiszterpár) tartalma hozzáadódik a d eltolási címhez. Az így kapott eredmény egy memóriacímre mutat, melynek tartalma hozzáadódik az akkumulátor tartalmához és az eredmény az akkumulátorban kerül tárolásra.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma 11H, az IX index regiszter tartalma 1000H, és az 1005H című memóriarekesz tartalma 22H, az
ADD A,(IX+5H)
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma 33H lesz.

Leírás:
Az index regiszter (IY regiszterpár) tartalma hozzáadódik a d eltolási címhez. Az így kapott eredmény egy memóriacímre mutat, melynek a tartalma hozzáadódik az akkumulátor tartalmához, és az eredmény az akkumulátorban kerül tárolásra.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma 11H, az IY index regiszterpár tartalma 1000H, és az 1005H című memóriarekesz tartalma 22H, az
ADD A,(IY+5H)
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma 33H lesz.

Leírás:
Az ss regiszterpár (a BC, DE, HL vagy SP regiszterpárok bármelyike) tartalma hozzáadódik a HL regiszterpár tartalmához, és az eredmény a HL regiszterbe kerül. Az ss operandus jelentése:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a HL regiszterpár tartalmazza a 4242H egész számot és a DE regiszterpár 1111H-t, az
ADD HL,DE
végrehajtása után a HL regiszterpár tartalma 5353H lesz.

Leírás:
A pp regiszterpár (a BC, DE, IX vagy SP regiszterpárok bármelyike) tartalma hozzáadódik az IX index regiszter tartalmához, és az eredmény az IX regiszterbe kerül. A pp operandus a következőket jelenti:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az IX index regiszter tartalma 3333H és a BC regiszterpár tartalma 5555H, az
ADD IX,BC
végrehajtásának eredményeként az IX tartalma 8888H lesz.

Leírás:
Az rr regiszterpár (a BC, DE, IY vagy SP regiszterpárok bármelyike) tartalma hozzáadódik az IY index regiszter tartalmához, és az eredmény az IY regiszterbe kerül. Az rr operandus jelentése a következő:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha ez IY index regiszter tartalma 3333H és a BC regiszterpár tartalma 5555H, az
ADD IY,BC
végrehajtása után az IY tartalma 8888H lesz.

Az s operandus az r, n, (HL), (IX+d) vagy (IY+d)bármelyike, amint azt az ezzel az utasítással analóg ADD utasításoknál meghatároztuk. Ezek a különböző lehetséges OP kód-operandus kombinációk a tárgykádban a következők lehetnek:

r B, C, D, E, H, L vagy A regisztereket azonosítja az alábbiak szerint:

Leírás:
Olyan bitenkénti logikai ÉS művelet, amely az s operandus által meghatározott byte, és az akkumulátor által tartalmazott byte között valósul meg. Az eredmény az akkumulátorban tárolódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a B regiszter 7BH-t (01111011), és az akkumulátor C3H-t (11000011) tartalmaz, az
AND B
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma 43H (01000011) lesz.

Leírás:
Ennek az utasításnak a végrehajtása után a jelzőbit regiszterben lévő Z bit a HL regiszterpár tartalma által megcímzett memóriarekeszen belül a b operandus által kijelölt bit komplemensét tartalmazza. A b operandus jelentése:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a HL regiszterpár 4444H-t, és a 4-es bit a 4444H című memóriarekeszben 1-et tartalmaz, a
BIT 4,(HL)
végrehajtásának eredményeként a Z bit 0-t, a 4-es bit pedig a. 4444H című memória rekeszben változatlanul 1-et fog tartalmazni.

Leírás:
Ennek az utasításnak a végrehajtása után a Z bit tartalmazni fogja az IX regiszterpár (IX index regiszter) és a d 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés összege által meghatározott memóriarekesz azon bitjének negáltját, melyet a b operandus jelöl ki. A b operandus jelentése:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az IX index regiszter 2000H-t tartalmaz, és a 6-os bit a 2004H című memóriarekeszben 1-et tartalmaz, a
BIT 6,(IX+4H)
végrehajtásának eredményeként a Z bit 0-t fog tartalmazni, a 2004H című memóriarekeszben a 6-os bit pedig változatlanul 1-et.

Leírás:
Ennek az utasításnak a végrehajtása után a Z bit tartalmazni fogja az IY regiszterpár (IY index regiszter) és a d 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés összege által meghatározott memóriarekesz azon bitjének negáltját, melyet a b operandus jelöl ki. A b operandus jelentése:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az IY index regiszter tartalma 2000H, és a 6-os bit a 2004H című memóriarekeszben 1-et tartalmaz, a
BIT 6,(IY+4H)
végrehajtásénak eredményeként a Z bit változatlanul 0-t, a 6-os bit a 2004H című memóriarekeszben továbbra is 1-et tartalmaz.

Leírás:
Az utasítás az r operandus által meghatározott regiszternek a b operandus által kijelölt bitjét invertálva a jelzőbit regiszter Z bitjébe tölti. Az r és b operancusok tárgykódban a következőket jelenthetik:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a 2-es bit a B regiszterben 0-t tartalmaz, a
BIT 2,B
végrehajtásának eredményeként a Z bit 1-et fog tartalmazni, a 2-es bit a B regiszterben pedig 0 marad.

Művelet: Ha cc igaz:	(SP-1)PCh
	(SP-2)PCL, PCnn

Megjegyzés: A fenti tárgykód két n operandusa közül az első a két byte-os memóriacím alacsonyabb helyiértékű byte-ja.

Leírás:
Ha a, cc feltétel teljesül (logikailag igaz), ez az utasítás tárolja programszámláló (PC) pillanatnyi tartalmát a külső veremtár tetejére, majd az nn operandust tölti a PC-be, és az így kapott PC tartalom által kijelölt memóriarekeszből egy szubrutin első OP kódja kerül kiolvasásra. (A szubrutin végén az eredeti programhoz való visszatérés egy a veremtár tetejét a PC-be visszahelyező RET utasítással biztosítható.) Ha a cc feltétel nem teljesül (hamis), akkor a programszámláló tartalma a szokásosnak megfelelően lesz inkrementálva, és a program végrehajtása a sorrendben következő utasítással folytatódik. A művelet során először a veremtár mutató (SP) pillanatnyi tartalmának l-el való dekrementálása, majd a PC tartalom magasabb helyértékű byte-jának az így kapott címre való kihelyezése történik meg. Ezután az SP ismét dekrementálódik és a PC tartalom alacsonyabb helyértékű byte-ja töltődik az így kapott címre, azaz a veremtár tetejére.
Megjegyzés: Mivel a CALL cc,nn 3 byte-os utasítás, a programszámláló a tárolási művelet végrehajtása előtt már hárommal inkrementálódik. A cc feltétel nyolc olyan állapot valamelyikeként programozott, amely a jelzőbit regiszter (F regiszter) feltételbitjeinek felel meg. Ez a nyolc állapot a következő táblázat szerint definiálható, amely ugyanakkor a tárgykód megfelelő cc bit mezőjét is specifikálja:

Ha cc teljesül:

Ha cc nem teljesül:

Példa:
Ha a C bit törölt állapotban van, a programszámláló tartalma 1A47H, a veremtár mutatóé 3002H, a memóriarekeszeké pedig az alábbi:

és ha az 1A47H-val kezdődő utasítás hozzáférési szekvencia megkezdődik, akkor a D43521H 3 byte-os utasítás kerül a CPU-hoz végrehajtásra. Ennek a mnemonikus ekvivalense:
CALL NC,2135H
Ennek az utasításnak a végrehajtása után a 3001H című memóriarekesz tartalma 1AH, a 3000H című memóriarekesz tartalma 4AH, a, veremtár mutató (SP) tartalma 3000H, és a programszámláló tartalma 2135H lesz, amely a most végrehajtandó szubrutin első OP kódjának címét jelöli ki.

Megjegyzés: A fenti tárgykód két n operandusa közül az első a két byte-os memóriacím alacsonyabb helyértékű byte-ja.

Leírás:
A programszámláló regiszter pillanatnyi tartalmának a külső memória veremtár tetejére történő mentése után az nn operandus töltődik a programszámláló regiszterbe (PC-be), amely így arra a memóriacímre mutat, ahonnan egy szubrutin első OP kódja kerül kiemelésre. (A szubrutin végén az eredeti programhoz való visszatérés egy a veremtár tetejét a PC-be visszahelyező RET utasítással biztosítható.) A mentési művelet során először a veremtár mutató (SP regiszterpár) pillanatnyi tartalmának 1-el való dekrementálása, majd a PC tartalom magasabb helyértékű byte-jának az így kapott címre való kihelyezése történik meg. Ezután az SP ismét dekrementálódik, és a PC tartalom alacsonyabb helyértékű byte-ja töltődik az így kapott címre, azaz a veremtár tetejére.
Megjegyzés: Mivel a CALL nn 3 byte-os utasítás, a programszámláló, a mentési művelet végrehajtása előtt már 3-mal inkrementálódik.

Példa:
Abban az esetben, ha a programszámláló tartalma 1A47H, a veremtár mutatóé 3002H, a memóriarekeszeké pedig a következők szerint alakul:

és ha az 1A47H-val kezdődő utasítás hozzáférési szekvencia megkezdődik, akkor a CD3521H 3 byte-os utasítás kerül a CPU-hoz végrehajtásra. Ennek mnemonikus ekvivalense:
CALL 2135H
Ennek az utasításnak a végrehajtása után a 3001H memóriacím tartalma 1AH, a 3000H című memóriarekesz tartalma 4AH, az SP veremtár mutató (stack pointer) tartalma 3000H, és a programszámláló tartalma 2135H lesz, amely a most végrehajtandó szubrutin első OP kódjának címét jelöli ki.

Leírás:
A C bit a jelzőbit regiszterben invertálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Az s operandus r, n, (HL), (IX+d) vagy (IY+d) bármelyike lehet, úgy, mint az ADD utasításoknál. Ezek a különböző lehetséges oP kód-operandus kombinációk a tárgykódban a következők lehetnek:

r a fenti tárgykódban a következőképpen kódolt B, C, D, E, H, L vagy A regisztereket azonosítja:

Leírás:
Az s operandus tartalma az akkumulátor tartalmával kerül összehasonlításra. Az összehasonlítás eredményét a jelzőbit regiszter megfelelő bitjének beállítása jelzi.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha, az akkumulátor 63H-t, a HL regiszterpár 6000H-t, és a 6000H című memóriarekesz 60H-t tartalmaz, a
CP (HL)
utasítás végrehajtásának eredményeként a P/V bit a jelzőbit regiszterben törlődik.

Leírás:
A HL regiszterpár által megcímzett memóriarekesz tartalma az akkumulátor regiszter tartalmával kerül összehasonlításra. Az összehasonlítás eredményekként egy feltétel bit fog 1-es állapotba kerülni. A HL és a byte számláló (BC regiszterpár) tartalma dekrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a MTL regiszterpár 1111H-t, az 1111H című memóriarekesz 3BH-t, az akkumulátor 3BH-t, és a byte számláló 0001H-t tartalmaz, a
CPD
utasítás végrehajtása után a byte számláló 0000H-t, a HL regiszterpár 1110H-t fog tartalmazni, a, Z bit a jelzőbit regiszterben 1-es állapotba kerül, és a P/V bit törlődik. Az utasítás az akkumulátor, vagy az 1111H című memóriarekesz tartalmára nem lesz hatással.

Leírás:
A HL regiszterpár által megcímzett memóriarekesz tartalma az akkumulátor regiszter tartalmával kerül összehasonlításra. Az összehasonlítás eredményeként egy feltétel bit fog 1-es állapotba kerülni. A HL és a BC (Byte számláló) regiszter dekrementálódik. Ha a dekrementálás eredményeként a BC tartalma 0-vá válik, vagy ha A=(HL), az utasítás befejeződik. Ha BC tartalma nem zerus és A<>(HL), a programszámláló 2-vel dekrementálódik, és az utasítás megismétlődik.
Megjegyzés: ha BC tartalma az utasítás végrehajtása előtt már 0-ra van beállítva, az utasítás 64Kbyte-on keresztül fog megismétlődni, feltéve, hogy az egymást követő összehasonlítások során nem történt megegyezés. Minden memóriához fordulást követően két frissítési ciklus (refresh cycle) zajlik le, és ilyenkor a megszakítások (interruptok) is érvényesülnek.

BC<>0 és A<>(HL) esetén:

BC=0 vagy A=(HL) esetén:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a HL regiszterpár 1118H-t, az akkumulátor F3H-t, és a byte számláló 0007H-t tartalmaz, a memóriarekeszek tartalma pedig az alábbiak szerint alakul:

akkor a
CPDR
utasítás végrehajtása után a HL regiszterpár tartalma 1115H, a byte számláló tartalma 0004H lesz, a P/V bit állapotba kerül, és a Z bit is 1-es állapotba kerül.

Leírás:
A HL regiszterpár által megcímzett memóriarekesz tartalma az akkumulátor regiszter tartalmával kerül összehasonlításra. Az összehasonlítás eredményeként egy feltétel bit fog 1-es állapotba kerülni. Azután a HL tartalma inkrementálódik, és a byte számláló (BC regiszterpár) tartalma dekrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a HL regiszterpár 1111H-t tartalmaz, az 1111H című memóriarekesz 3BH-t, az akkumulátor 3FBH-t, és a byte számláló 0001H-t, a
CPI
Végrehajtásának eredményeként a, byte számláló 0000H-t, a HL regiszterpár 1112H-t fog tartalmazni, a Z bit 1-es állapotba kerül, és a P/V bit törlődik. Az utasítás az akkumulátor, vagy az 1111H című memóriarekesz tartalmára nem lesz hatással.

Leírás:
A HL regiszterpár által megcímzett memóriarekesz tartalma az akkumulátor regiszter tartalmával kerül összehasonlításra. Az összehasonlítás eredményeként egy feltétel bit fog 1-es állapotba kerülni. A HL inkrementálódik, és a byte számláló (BC regiszterpár) tartalma dekrementálódik. Ha a dekrementálás eredményeként a BC tartalma 0-vá válik, vagy ha A=(HL), az utasítás befejeződik. Ha BC tartalma nem zérus, és A<>(HL), a programszámláló 2-vel dekrementálódik, és az utasítás megismétlődik. Megjegyezzük, hogy akkor, ha BC tartalma az utasítás végrehajtása előtt már 0-ra van beállítva, az utasítás 64Kbyte-on keresztül fog megismétlődni, feltéve, hogy az egymást követő összehasonlítások során nem történt megegyezés. Minden egyes memóriához fordulást követően két frissítési ciklus zajlik le, és ilyenkor a megszakítások is érvényesülnek.

BC<>0 és A<>(HL) esetén:

BC=0 vagy A=(HL) esetén:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a HL regiszterpár 1111H-t, az akkumulátor F3H-t, a byte számláló 0007H-t tartalmaz, és a memóriarekeszek tartalma az alábbiak szerint alakul:

ekkor a
CPIR
végrehajtásának eredményeként a HL regiszterpár tartalma 1114H, a byte számláló tartalma 0004H lesz, a P/V bit 1-es állapotba kerül, és a Z bit is 1-es állapotba kerül.

Leírás:
Az akkumulátor (A regiszter) tartalma invertálódik (1-es komplemens képződik).

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma 1011 0100, a
CPL
végrehajtásának eredményeként az akkumulátor tartalma 0100 1011 lesz.

Leírás:
Az utasítás BCD összeadáskor és kivonáskor szükségessé váló akkumulátor-tartalom korrekciót végzi. Összeadás (ADD, ADC, INC) vagy kivonás (SUB, SBC, DEC, NEG) esetén az utasítás által megvalósított műveleteket az alábbi táblázat mutatja:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a 15 (BCD) és 27 (BCD) értékeket kell összeadni, az elemi decimális aritmetika a, következő eredményt adja:

Ha viszont a megfelelő bináris reprezentációk a normál bináris aritmetika szerint kerülnek összeadásra az akkumulátorban, akkor

az eredmény nem egyértelmű. A DAA utasítás ezt az eredményt úgy korrigálja, hogy a helyes BCD reprezentációt kapjuk:

Az m operandus r, (HL) , (IX+d) vagy (IY+d) bármelyike, amint azt az ezzel az utasítással analóg INC utasításoknál meghatároztuk. Ezek a különböző lehetséges 0P kód operandus-kombinációk a tárgykódban a következők:

r azonosítja a B,C,D,E,H,L vagy A regisztereket, melyek a következők a fenti tárgykócban:

Leírás:
Az m operandus által specifikált byte dekrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a D regiszterben lévő byte 2AH, a
DEC D
végrehajtásának eredményeként a D regiszter tartalma 29H lesz.

Leírás:
Az IX index regiszter tartalma dekrementálódik.

Példa:
Ha az IX index regiszter tartalma 2006H, a
DEC IX
végrehajtásának eredményeként az IX index regiszter tartalma 2005H lesz.

Leírás:
Az IY index regiszter tartalma dekrementálódik.

Példa:
Ha az IY index regiszter tartalma 7649H, a
DEC IY
végrehajtásának eredményeként az IX index regiszter tartalma 7648H lesz.

Leírás:
Az ss regiszterpár (a BC, DE, HL vagy SP regiszterpárok bármelyike) tartalma dekrementálódik. Az ss operandus tárgykódban a következő:

Példa:
Ha a HL regiszterpár tartalma 1001H, a
DEC HL
végrehajtásának eredményeként a HL tartalma 1000H lesz.

Leírás:
A megszakítás engedélyező flip-flopok (IFF1 és IFF2) törlésével a DI tiltja a, maszkolható megszakítások érvényre jutását. Megjegyezzük, hogy az utasítás már végrehajtása alatt tiltja a maszkolható megszakításokat.

Példa:
Amikor a CPU a
DI
utasítást hajtja végre, a maszkolható megszakítás mindaddig letiltásra kerül, amíg azt egy később végrehajtott EI utasítás újra nem engedélyezi. A CPU tehát a, normál megszakítás kérésre (Interrupt Request - INT) ebben az esetben nem reagál.

Leírás:
Ez az utasítás a feltételes ugró utasításokhoz hasonló, az eltérés csak az, hogy a vezérlés átadás itt a B regiszter tartalmától függ. A B regiszter tartalma az utasítás végrehajtása során dekrementálódik, és ha értéke zérustól eltérő marad, akkor az e címkiegészítés a programszámláló (PC) tartalmához adódik. Azt a memóriarekeszt, ahonnan a, soron következő utasítás lesz kiemelve, a programszámláló új tartalma határozza meg. Az ugrás hossza az utasítás OP kódját tartalmazó memóriarekesz címétől értendő, és tartománya -126...+129 byte lehet. Az assembler kiszámítja az e címkiegészítés értékét, és ezt automatikusan korrigálja a kétszer inkrementált PC miatt 2-vel. (A PC tartalomnak ez a 2-vel történő növelése az utasítás 2 byte-os hosszának következménye). Ha a B regiszter dekremetálásának az eredménye zérus, akkor a, következő végrehajtandó utasítás a DJNZ-t tartalmazó memóriarekeszt követő rekeszből lesz kiemelve.

Ha B<>0:

Ha B=0:

Példa:
A DJNZ utasítás használatát egy tipikus szoftver rutinon keresztül mutatjuk be. A rutin max. 80 byte-ból álló sort tölt át egy input pufferből (INBUF) egy output pufferbe (OUTBUF). A byte-ok áttöltését mindaddig folytatja, amíg egy CR kódot nem talál, vagy amíg a 80 byte áttöltése be nem fejeződik.

Leírás:
Az EI a maszkolható megszakításokat engedélyezi, azáltal, hogy a megszakítás engedélyező flip-flopokat (IFF1 és IFF2) 1-es állapotba állítja. Megjegyezzük, hogy az utasítás végrehajtása során a maszkolható megszakításokat tiltja.

Példa:
Ha a CPU befelezte az
EI
utasítás végrehajtását, a maszkolható megszakítás engedélyezett, és a CPU képes a megszpkítás kérelem (Interrupt Request - INT) elfogadására.

Leírás:
A HL regiszterpárban lévő kisebb helyértékű byte az SP regiszterpár tartalma által meghatározott memóriacímen lévő byte tartalmával cserélődik ki, a HL regiszterpár magasabb helyértékű byte-ja pedig a következő memóriacímen (SP+1) lévő byta-tal cserélődik ki.

Példa:
Ha, a HL regiszterpár 7012H-t, az SP regiszterpár 8856H-t tartalmaz, a 8856H címtű memóriarekeszben lévő byte 11H és a 8857H című memóriarekeszben lévő byte 22H, akkor az
EX (SP) , HL
Utasítás végrehajtásának eredményeként a HL regiszterpár tartalma. 2211H lesz, a 8856H című memóriarekeszben lévő byte 12H, a. 8857H című memóriarekeszben lévő byte 70H lesz, és az SP regiszterpár 8856H-t fog tartalmazni.

Leírás:
Az IX index regiszterben lévő kisebb helyértékű byte az SP regiszterpár tartalma által meghatározott memóriacímen lévő byte tartalmával cserélődik ki, az IX regiszterpár magasabb helyértékű byte-ja pedig a következő memóriacímen (SP+1) lévő byta-tal cserélődik ki.

Példa:
Ha az IX index regiszter 3988H-t, az SP regiszterpár 0100H-t tartalmaz, a 0100H című memóriarekeszben lévő byte 90H és a 0101H című memóriarekeszben lévő byte 48H, akkor az
EX (SP),IX
utasítás végrehajtásának eredményeként az IX regiszterpár tartalma számértékben 4890H lesz, a 0100H című memóriarekeszben lévő byte 88H, a 0101H című memóriarekeszben lévő byte 39H lesz, és az SP regiszter 0100H-t fog tartalmazni.

Leírás:
Az IY index regiszterben lévő kisebb helyértékű byte az SP regiszterpár tartalma által meghatározott memóriacímen lévő byte tartalmával cserélődik ki, az IY regiszterpár magasabb helyértékű byte-ja pedig a következő memóriacímen (SP+1) lévő byta-tal cserélődik ki.

Példa:
Ha az IY index regiszter 3988H-t, az SP regiszterpár 0100H-t tartalmaz, a 0100H című memóriarekeszben lévő byte 90H és a 0101H című memóriarekeszben lévő byte 48H, akkor az
EX (SP),IY
utasítás végrehajtásának eredményeként az IY regiszterpár tartalma, számértékben 4890H lesz, a 0100H című memóriarekeszben lévő byte 88H, a 0101H című memóriarekeszben lévő byte 39H lesz, és az SP regiszter 0100H-t fog tartalmazni.

Leírás:
Az AF és AF' 2 byte-os regiszterpárok tartalma felcserélődik. (Megjegyzés: az AF' regiszterpár az A' és F' regiszterekből áll.)

Példa:
Ha az AF regiszterpár tartalma számértékben 9900H és az AF' regiszterpár tartalma, számértékben 5944H, az
EX AF,AF'
utasítás végrehajtásának eredményeként az AF tartalma 5944H, és az AF' tartalma 9900H lesz.

Leírás:
A DE és HL 2 byte-os regiszterpárok tartalma felcserélődik.

Példa:
Ha a DE regiszterpár tartalma számértékben 2822H és a HL regiszterpár tartalma számértékben 499AH, akkor az
EX DE,HL
utasítás végrehajtásának eredményeként a DE regiszterpár tartalma 499AH és a HL regiszterpár tartalma 2822H lesz.

Leírás:
A BC, DE és HL regiszterpárokban lévő minden egyes 2 byte-os érték rendre felcserélődik a BC', DE' és HL' regiszterpárokban lévő 2 byte-os értékkel.

Példa:
Ha a BC, DE és HL regiszterpárok tartalma számértékben 445AH, 3DA2H és 8859H, és a BC', DE' és HL' regiszterpárok tartalma, 0988H, 9300H és 00E7H, az
EXX
utasítás végrehajtásának eredményeként a regiszterpárok tartalma a következőképpen alakul: BC: 0988H; DE: 9300H; HL: 00E7H; BC': 445AH; DE': 3DA2H; és HL': 8859H.

Leírás:
A HALT utasítás a következő megszakítás vagy törlési utasítás detektálásáig felfüggeszti a CPU működését. A "halt" állapotban a processzor memória frissítő logika működtetéséhez NOP utasításokat hajt végre.

Leírás:
Az IM 0 utasítás a 0-s megszakítási módot (mode 0) állítja be. Ebben az üzemmódban a megszakítást kérő eszköz a megszakítás elfogadását követően egy tetszőleges utasítás helyezhet az adatbuszra, hogy azt a CPU végrehajtsa.

Leírás:
Az IM 1 utasítás az 1-s megszakítási módot (mode 1) állítja be. Ebben az üzemmódban a processzor a megszakítási kérelemre egy 0038H-as memóriarekeszre irányuló "Restart" végrehajtásával (RST0038H) válaszol.

Leírás:
Az IM 2 utasítás a 2-es megszakítási üzemmódot (mode 2) állítja be. Ez az üzemmód egy tetszőleges memóriarekeszre irányuló "Indirekt Call" végrehajtását teszi lehetővé. Ebben az üzemmódban a CPU egy 16 bites memóriacímet állít össze. A cím felső 8 bitjét az I "Interrupt Vector Register" tartalmazza, míg az alacsonyabb helyértékű 8 bitet a megszakítás elfogadásakor a megszakítást kérő eszköz helyezi az adatbuszra.

Leírás:
A végrehajtás során az utasításnak a címbusz alsó felére (A0-tól A7-ig) helyezett n operandusa a 256 lehetséges periféria regiszter (I/O port) egyikét választja ki. Ugyanakkor az akkumulátor regiszter tartalma a címbusz magasabb helyértékű 8 bitjén (A8-tól A15-ig) van jelen. A kiválasztott periféria regiszter tartalma az adatbuszra kerül és a CPU akkumulátor regiszterébe (A regiszter) íródik.

Példa:
Ha az akkumulátor tartalma 23H, és a 01H című periféria regiszterben 7BH van jelen, akkor az
IN A ,(01H)
utasítás végrehajtása után az akkumulátor 7BH-t fog tartalmazni.

Leírás:
A periféria regisztert közvetve, regiszter indirekt címzési móddal címző I/O utasítás, amelynél a periféria regiszter címét a C regiszter tartalmazza. A végrehajtás során a C regiszter tartalma a címbusz alsó 8 bitjére (A0-tól A7-ig) kerül, és kiválasztja a 256 lehetséges periféria regiszter egyikét. Ugyanakkor a B regiszter tartalma a címbusz felső 8 bitjén (A8-tól A15-ig) jelenik meg. A C regiszter tartalma által megcímzett periféria regiszterben lévő byte az adatbuszra kerül, majd a CPU-nak az utasítás r mezője által meghatározott regiszterébe íródik. Az r bármelyik CPU regisztert kijelölheti. Az egyes regiszterekhez hozzárendelt 3 bites r mezőket az alábbi táblázat mutatja. Az állapot bitek a beolvasott adat tartalmának megfelelően állnak be:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a C regiszter tartalma. 07H, a B regiszter tartalma 10H, és a 07H című periféria regiszterben 7BH van jelen, akkor az
IN D,(C)
végrehajtásának eredményeként a D regiszter tartalma 7BH lesz, míg a B és C regiszterek tartalma változatlan marad.

Leírás:
A HL regiszter tartalma által megcímzett memóriarekesz tartalma inkrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a HL regiszterpár tartalma 3434H, és a 3434H című memóriarekeszben lévő byte 82H, akkor az
INC (HL)
végrehajtásának eredményeként a 3434H című memóriarekesz 83H-t fog tartalmazni.

Leírás:
Az IX regiszter tartalma inkrementálódik.

Példa:
Ha az IX index regiszter 3300H egész számot tartalmaz, a
INC IX
utasítás végrehajtásának eredményeként az IX index regiszter tartalma 3301H lesz.

Leírás:
Az IX index regiszter (IX regiszterpár) tartalmához hozzáadódik az utasítás d mezőjében szeplő 2-es komplemensű egész számként ábrázolt címkiegészítés. Az így kapott memóriacím által meghatározott rekesz tartalma inkrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha, az IX index regiszter tartalma 2020H, és a 2030H című memóriarekeszben lévő byte 34H, az
INC (IX+10H)
utasítás végrehajtásának eredményeként a 2030H című memóriarekesz tartalma 35H lesz.

Leírás:
Az IY regiszter tartalma inkrementálódik.

Példa:
Ha az IY index regiszter tartalma 2977H, akkor az
INC IY
utasítás végrehajtásának eredményeként az IY index regiszter tartalma 2978H lesz.

Leírás:
Az IY index regiszter (IY regiszterpár) tartalmához hozzáadódik az utasítás d mezőjében szeplő 2-es komplemensű egész számként ábrázolt címkiegészítés. Az így kapott memóriacím által meghatározott rekesz tartalma inkrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha, az IY index regiszter tartalma 2020H, és a 2030H című memóriarekeszben lévő byte 34H, az
INC (IY+10H)
utasítás végrehajtásának eredményeként a 2030H című memóriarekesz tartalma 35H lesz.

Leírás:
Az r regiszter inkrementálódik, r azonosítja az A,B,C,D,E,H vagy L regiszterek bármelyikét, amely tárgykódban a következő lehet:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a D regiszter tartalma 28H, az
INC D
utasítás végrehajtásának eredményeként a D regiszter tartalma 29H lesz.

Leírás:
Az ss regiszterpár (a BC, DE, HL vagy SP regiszterpárok bármelyike) tartalma inkrementálódik. Az ss operandus tárgykódban a következő lehet:

Példa:
Ha a HL regiszterpár 1000H-t tartalmaz, az
INC HL
utasítás végrehajtásának eredményeként a HL 1001H-t fog tartalmazni.

Leírás:
A periféria regisztert közvetve, regiszter indirekt címzési móddal címző I/O utasítás, amelynél a periféria regiszter címét a C regiszter tartalmazza. A végrehajtás során a C regiszter tartalma a címbusz alsó 8 bitjére (A0-tól A7-ig) kerül, és kiválasztja a 256 lehetséges periféria regiszter egyikét. Ugyanekkor a byte számlálóként felhasználható B regiszter tartalma a címbusz magasabb helyértékű 8 bitjén (A8-tól A15-ig) van jelen. A megcímzett periféria regiszter tartalma az adatbuszra kerül, majd a CPU-ba íródik. Ugyanekkor a HL regiszterpár tartalma a címbuszra kerül, és a periféria regiszterből beolvasott byte az ilyen módon megcímzett memóriarekeszbe íródik. Végül a byte számláló, és a HL regiszterpár dekrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a C regiszter tartalma 07H, a B regiszter tartalma 10H, a HL regiszterpár tartalma, 1000H, és a 07H című periféria regiszterben 7BH van jelen, akkor az
IND
utasítás végrehajtásának eredményeként az 1000H című memóriarekesz 7BH-t, a HL regiszterpár 0FFFH-t, és a B regiszter 0FH-t fog tartalmazni.

Leírás:
A periféria regisztert közvetve, regiszter indirekt címzési móddal címző I/O utasítás, amelynél a periféria regiszter címét a C regiszter tartalmazza. A végrehajtás során a C regiszter tartalma a címbusz alsó 8 bitjére (A0-tól A7-ig) kerül, és kiválasztja a 256 lehetséges periféria regiszter egyikét. Ugyanekkor a byte számlálóként felhasználható B regiszter tartalma a címbusz magasabb helyértékű 8 bitjén (A8-tól A15-ig) van jelen. A megcímzett periféria regiszter tartalma az adatbuszra kerül, majd a CPU-ba íródik. Ugyanekkor a HL regiszterpár tartalma a címbuszra kerül, és a periféria regiszterből beolvasott byte az ilyen módon megcímzett memóriarekeszbe íródik. Végül a byte számláló, és a HL regiszterpár dekrementálódik. Ha a B (byte számláló) dekrementálása zérust eredményez, az utasítás befejeződik. Ha a dekrementálás eredménye nem zérus, akkor a programszámláló tartalma 2-vel dekrementálódik, és az utasítás végrehajtása ismétlődik. Megjegyezzük, hogy ha az utasítás végrehajtását megelőzően B tartalma 0-ra lett beállítva, 256 byte adat olvasódik be. Minden adatbeolvasást követően két memória frissítési ciklus zajlik le, és ugyanekkor programmegszakítási kérelmek is érvényre juthatnak.

Ha B<>0:

Ha B=0:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a C regiszter tartalma 07H, a B regiszter tartalma 03H, a HL regiszterpár tartalma 1000H, és a következő byte-sorozat áll rendelkezésre a 07H című periféria regiszterben:

51H
A9H
03H

akkor az
INDR
utasítás végrehajtásának eredményeként a HL regiszterpár 0FFDH-t, a B regiszter zérust fog tartalmazni, és a memóriarekeszek tartalma a következőképpen alakul:

Leírás:
A periféria regisztert közvetve, regiszter indirekt címzési móddal címző I/O utasítás, amelynél a periféria regiszter címét a C regiszter tartalmazza. A végrehajtás során a C regiszter tartalma a címbusz alsó 8 bitjére (A0-tól A7-ig) kerül, és kiválasztja a 256 lehetséges periféria regiszter egyikét. Ugyanekkor a byte számlálóként felhasználható B regiszter tartalma a címbusz magasabb helyértékű 8 bitjén (A8-tól A15-ig) van jelen. A megcímzett periféria regiszter tartalma az adatbuszra kerül, majd a CPU-ba íródik. Ugyanekkor a HL regiszterpár tartalma a címbuszra kerül, és a periféria regiszterből beolvasott byte az ilyen módon megcímzett memóriarekeszbe íródik. Végül a byte számláló dekrementálódik, és a HL regiszterpár inkrementálódik.

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a C regiszter tartalma 07H, a B regiszter tartalma 10H, a HL regiszterpár tartalma 1000H, és a 07H című periféria regiszterben 7 BH van jelen, akkor az
INI
utasítás végrehajtásának eredményeként az 1000H című memóriarekesz 7BH-t, a HL regiszterpár 1001H-t, és a B regiszter 0FH-t fog tartalmazni.

Leírás:
A periféria regisztert közvetve, regiszter indirekt címzési móddal címző I/O utasítás, amelynél a periféria regiszter címét a C regiszter tartalmazza. A végrehajtás során a C regiszter tartalma a címbusz alsó 8 bitjére (A0-tól A7-ig) kerül, és kiválasztja a 256 lehetséges periféria regiszter egyikét. Ugyanekkor a byte számlálóként felhasználható B regiszter tartalma a címbusz magasabb helyértékű 8 bitjén (A8-tól A15-ig) van jelen. A megcímzett periféria regiszter tartalma az adatbuszra kerül, majd a CPU-ba íródik. Ugyanekkor a HL regiszterpár tartalma a címbuszra kerül, és a periféria regiszterből beolvasott byte az ilyen módon megcímzett memóriarekeszbe íródik. Azután a HL regiszterpár inkrementálódik, a byte számláló pedig dekrementálódik. Ha a B (byte számláló) dekrementálása zérust eredményez, az utasítás befejeződik. Ha a dekrementálás eredménye nem zérus, akkor a programszámláló tartalma 2-vel dekrementálódik, és az utasítás végrehajtása ismétlődik. Megjegyezzük, hogy ha az utasítás végrehajtását megelőzően B tartalma 0-ra lett beállítva, 256 byte adat olvasódik be. Minden adatbeolvasást követően két memória frissítési ciklus zajlik le, és ugyanekkor programmegszakítási kérelmek is érvényre juthatnak.

Ha B<>0:

Ha B=0:

A jelzőbit regiszter érintett bitjei:

Példa:
Ha a C regiszter tartalma 07H, a B regiszter tartalma 03H, a HL regiszterpár tartalma 1000H, és a következő byte-sorozat áll rendelkezésre a 07H című periféria regiszterben:

51H
A9H
03H

akkor az
INIR
utasítás végrehajtásának eredményeként a HL regiszterpár 1003H-t, a B regiszter zérust fog tartalmazni, és a memóriarekeszek tartalma a következőképpen alakul:

Leírás:
A programszámláló regiszter (PC regiszterpár) a HL regiszterpár tartalmával töltődik fel. A soron következő utasítás a programszámláló új tartalma által meghatározott memóriarekeszből lesz kiolvasva.

Ha a programszámláló tartalma 1000H, és a HL regiszterpár tartalma 4800H, akkor a
JP (HL)
utasítás végrehajtásknak eredményeként a programszámláló tartalma 4800H lesz.

Leírás:
A programszámláló (PC regiszterpár) az IX regiszterpár (IX index regiszter) tartalmával töltődik fel. A soron következő utasítás a programszámláló új tartalma által meghatározott memóriarekeszekből lesz kiolvasva.

Példa:
Ha a programszámláló tartalma 1000H, és az IX regiszterpár tartalma 4800H, akkor a
JP (IX)
utasítás végrehajtásának eredményeként a programszámláló tartalma 4800H lesz.

Leírás:
A programszámláló (PC regiszterpár) az IY regiszterpár (IY index regiszter) tartalmával töltődik fel. A soron következő utasítás a programszámláló új tartalma által meghatározott memóriarekeszekből lesz kiolvasva.

Példa:
Ha a programszámláló tartalma 1000H, és az IY regiszterpár tartalma 4800H, akkor a
JP (IY)
utasítás végrehajtásának eredményeként a programszámláló tartalma 4800H lesz.

Megjegyzés: A fenti assemblerrel lefordított tárgykódban elsőként szereplő n operandus egy 2 byte-os memóriacím alacsonyabb helyértékű byte-ja.

Leírás:
Ha a cc feltétel teljesül, az utasítás az nn operandust a PC (programszámláló) regiszterbe tölti, és a program az nn címmel kezdődő utasítás végrehajtásával folytatódik. Ha a cc feltétel nem teljesül, akkor a programszámláló a normál módon inkrementálódik, és a program a soron következő utasítás végrehajtásával folytatódik. A cc feltétel programozása a jelzőbit regiszter (F regiszter) valamelyik bitjének kijelölésével történhet. Az ilyen módon kijelölhető 8 feltételt tárgykódban az alábbi táblázat definiálja:

Példa:
Ha az átvitel bit (a C bit a jelzőbit regiszterben) 1-es állapotban van, és a l520H című memóriarekesz tartalma 03H, akkor a
JP C,1520H
végrehajtásának eredményeként a programszámláló 1520H-t fog tartalmazni, és a következő gépi ciklusban a CPU az 1520H-s címen elhelyezett 03H-s byte-ot fogja kiemelni.

Megjegyzés: A fenti assemblerrel lefordított tárgykódban elsőként szereplő n operandus egy 2 byte-os memóriacím alacsonyabb helyértékű byte-ja.

Leírás:
Feltétel nélküli vezérlés átadó utasítás. Végrehajtása során az nn operandus a programszámláló regiszterbe (PC) töltődik, és így kijelöli azt a memóriarekeszt, ahonnan a CPU a következő utasítást kiemeli.

Leírás:
Az utasítás az átvitel bit vizsgálatának eredményétől függően egy más programszegmensre történő relatív címzésű feltételes vezérlésátadást tesz lehetővé. Ha a vizsgálat során az "átvitel bit" tartalma 1, akkor az e 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés értéke a programszámláló (PC) tartalmához adódik, és a következő utasítást az így kapott címről fogja a CPU kiemelni. Az ugrás hossza az utasítás OP kódját tartalmazó memóriarekesz címétől értendő, és tartománya -126...+129 byte lehet. Az assembler kiszámolja az "e" címkiegészítés értékét, majd az utasítás végrehajtása során automatikusan 2-vel növelt PC tartalom miatt szükségessé váló korrekciót (2-vel való csökkentését) is végrehajtja. (A PC tartalomnak ez a 2-vel történő növelése az utasítás 2 byte-os hosszának következménye). Ha az átvitel bit 0-t tartalmaz, a következő utasítást a normál módon soron következő memóriarekeszből emeli ki a CPU.

Ha a feltétel teljesül:

Ha a feltétel nem teljesül:

Példa:
Az átvitel bit 1-es állapotban van, és a 480H memóriacímtől 4 rekesznyit kell visszaugrani. Az assembler nyelvű utasítás:
JR C, CIMKE
Az eredményként kapott tárgykód, és a PC végső értéke az alábbi táblázaton látható:

Leírás:
Az utasítás egy más programszegmensre történő, relatív címzésű, feltétel nélküli vezérlésátadást biztosít. Az e 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés értéke a programszámláló (PC) tartalmához adódik, és a, következő utasítást az így kapott címről fogja a CPU kiemelni. Az ugrás hossza az utasítás OP kódját tartalmazó memóriarekesz címétől értendő, és tartománya -126...+129 byte lehet. Az assembler kiszámolja az "e" címkiegészítés értékét, majd az utasítás végrehajtása során automatikusan 2-vel növelt PC tartalom miatt szükségessé váló korrekciót (2-vel való csökkentést) is végrehajtja. (A PC tartalomnak ez a 2-vel történő növelése az utasítás 2 byte-os hosszának következménye).

Példa:
A 480-as címtől 5 rekeszre előre ugráskor a következő assembler nyelvű utasítást használjuk:
JR CIMKE
Az eredményként kapott tárgykód, és a PC végső értéke az alábbi táblázaton látható:

Leírás:
Az utasítás az átvitel bit vizsgálatának eredményétől függően egy más programszegmensre történő relatív címzéssel feltételes vezérlésátadást tesz lehetővé. Ha a vizsgálat során az "átvitel bit" tartalma 0, akkor az e 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés értéke a programszámláló (PC) tartalmához adódik, és a következő utasítást az így kapott címről fogja a CPU kiemelni. Az ugrás hossza az utasítás OP kódját tartalmazó memóriarekesz címétől értendő, és tartománya -126...+129 byte lehet. Az assembler kiszámolja az "e" címkiegészítés értékét, majd az utasítás végrehajtása során automatikusan 2-vel növelt PC tartalom miatt szükségessé váló korrekciót (2-vel való csökkentést) is végrehajtja. (A PC tartalomnak ez a 2-vel történő növelése az utasítás 2 byte-os hosszának következménye).
Ha az átvitel bit 1-et tartalmaz, a következő utasítást a normál módon soron következő memóriarekeszből emeli ki a CPU.

Ha a feltétel teljesül:

Ha a feltétel nem teljesül:

Példa:
Az átvitel bit törölt, és az ugró utasítást meg kell ismételni. Az assembler nyelvű utasítás:
CIMKE: JR NC,CIMKE
Az eredményként kapott tárgykód, és a PC végső értéke az alábbi táblázaton látható:

Leírás:
Az utasítás a Z zérus bit vizsgálatának eredményétől függően egy más programszegmensre történő relatív címzésű feltételes vezérlésátadást tesz lehetővé. Ha a vizsgálat során a bit tartalma 0, akkor az e 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés értéke a programszámláló (PC) tartalmához adódik, és a következő utasítást az így kapott címről fogja a CPU kiemelni. Az ugrás hossza az utasítás 0P kódját tartalmazó memóriarekesz címétől értendő, és tartománya -126...+129 byte lehet. Az assembler kiszámolja az "e" címkiegészítés értékét, majd az utasítás végrehajtása során automatikusan 2-vel növelt PC tartalom miatt szükségessé váló korrekciót (2-vel történő csökkentést) is végrehajtja. (A PC tartalomnak ez a 2-vel való növelése az utasítás 2 byte-os hosszának következménye). Ha a Z bit 1-et tartalmaz, a következő utasítást a normál módon soron következő memóriarekeszből emeli ki a CPU.

Ha a feltétel teljesül:

Ha a feltétel nem teljesül:

Példa:
A Z zérus bit törölt, és a 480H memóriacímtől 4 rekesznyit kell visszaugrani. Az assembler nyelvű utasítás:
JR NZ, CIMKE
Az eredményként kapott tárgykód, és a PC végső értéke az alábbi táblázaton látható:

Leírás:
Az utasítás a Z zérus bit vizsgálatának eredményétől függően egy más programszegmensre történő relatív címzésű feltételes vezérlésátadást tesz lehetővé. Ha a vizsgálat során a bit tartalma 1, akkor az "e" 2-es komplemensű egész számként értelmezett címkiegészítés értéke a programszámláló (PC) tartalmához adódik, és a következő utasítást az így kapott címről fogja a CPU kiemelni. Az ugrás hossza az utasítás OP kódját tartalmazó memóriarekesz címétől értendő, és tartománya -126...+129 byte lehet. Az assembler kiszámolja az "e" címkiegészítés értékét, majd az utasítás végrehajtása során automatikusan 2-vel megnövelt PC tartalom miatt szükségessé váló korrekciót (2-vel való csökkentést) is elvégzi. (A PC tartalomnak ez a 2-vel történő növelése az utasítás 2 byte-os hosszának következménye). Ha a Z bit 0-t tartalmaz, a következő utasítást a normál módon soron következő memóriarekeszből emeli ki a CPU.

Ha a feltétel teljesül:

Ha a feltétel nem telesül:

Példa:
A Z zérus bit 1-es állapotban van, és a 300H memóriacímtől 5 rekesznyit kell előre ugrani. Az assembler nyelvű utasítás a következő:
JR Z,CIMKE
Az eredményként kapott tárgykód, és a PC végső értéke az alábbi táblázaton látható: