A Tini Nindzsa Teknőcök először 1984-ben, az amerikai Mirage Studios által kiadott Teenage Mutant Ninja Turtles című képregényben szerepeltek. A bűnüldöző teknőcök ötlete egyetlen skiccből született meg, melyet Kevin Eastman készített viccből barátjának Peter Lairdnak. A vicc azonban nem bizonyult rossz ötletnek és egy adó-visszatérítésből származó pénzből és némi kölcsönből - Eastman bácsikájától, a két fiatal művész maga adta ki a Nindzsa Teknőcök első képregényét. A mutáns teknőcök eredetileg az 1980-as évek népszerű képregényeinek, a Fenegyereknek, az Új Mutánsoknak, a Cerebusnak és a Roninnak a paródiájaként születtek meg. A Tini Nindzsa Teknőcök, emberszerű mutáns teknősökből álló nindzsa-csapat, akik Manhattan csatornarendszerében laknak, innen indulnak a bűnözők elfogására.
A Nindzsa Teknőcök sikerüket nagyrészt Mark Freedman licensz-ügynöknek köszönhetik. 1988 januárjában Freedman, Eastman és Laird felkeresték egy kis kaliforniai játékgyártó vállalat, a Playmates Toys irodáját, akik szerették volna kiterjeszteni kínálatukat az akciófigurákra is. Az otthoni számítógépek elterjedése újabb remek piacnak ígérkezett, az Image Works le is csapott a jogokra. Először csak 8 bites számítógépekre jelentettek meg egy játékot (Teenage Mutant Hero Turtles), majd egy évvel később megjelenítették a Konami 1989-es pénzbedobós játékgépének alább bemutatásra kerülő 8 bites konverzióját.
A játék egy jobb minőségű verekedős arcade, kivitelezésében leginkább a Target Renegade-hez hasonlít, bár sajnos a grafika monokróm. Természetesen egyszerre ketten is püfölhetjük a gonoszokat, akik igen nagyszámban képviseltetik magukat, elég nehéz játék! Bármely négy főhős - Raffaello, Donatello, Leonardo és Michelangelo szerepébe belebújhatunk és a karakterek egyéni stílusában harcolhatunk:

• Leonardo - A Teknőcök vezetője, bátor és higgadt harcos, a busido elkötelezett követője. Fegyvere két nindzsato. Nevét Leonardo da Vinciről kapta.
• Raffaello - A csapat rosszfiúja, forrófejű és sokszor meggondolatlan. Heves természete miatt gyakran megkérdőjelezi Leonardo vezetői pozícióját. Fegyvere egy pár szai. Nevét Raffaello Sanzioról kapta.
• Donatello - A csapat lángelméjű tudósa, feltalálója és technikai zsenije. A harc helyett szívesebben használja az eszét a konfliktusok megoldására. Fegyvere egy bot. Nevét Donatelloról kapta.
• Michelangelo - A csapat felelőtlen és kalandvágyó mókamestere, aki az egész napot csak szórakozással töltené. Fegyver egy pár nuncsaku. Nevét Michelangelo Buonarrotiról kapta.

Egyébként teljesen mindegy kit választunk, mindenki ugyanazokat a támadó mozdulatokat ismeri, csak a spirite-ban vannak minimális különbségek:

• tűz: támadás (fegyverrel),
• tűz + balra-fel / jobbra-fel: felugorva rúgás az adott irányba
• tűz + fel: ugrás felfelé
• tűz + le: leugrás a felső platóról (ha rajta állunk)

A játék öt nehézségi szintet (jelenetet) tartalmaz, de minden jelenet több részből ál, melyeket külön tölt be a gép. Persze nem ússzuk meg a jelenetek végén, az összecsapást, valami nagyobbfajta, szívós ellenféllel, ami csak jó sok püföléstől fekszik ki. Az ötödik jelenet végén, ezután még egy fél képernyőt betöltő robottal és három kísérőjével is meg kell verekednünk, ami már finoman szólva is túlzás...
A minket ért sérülések a bal alsó sarokban látható energiánkat csökkentik, melyet az útközben felvehető pizzásdobozok felvétel pótolhatjuk. Sajnos azonban ebből nagyon keveset találunk! Igazából elég esélytelenek vagyunk, még ketten is, de ha mégis sikerül hosszabb távon életben maradni, egy kicsit unalmas lesz a reménytelennek tűnő pofozkodás...

Irányítás:
A két játékos külön-külön tetszőleges irányítási módot választhat magának: KEMPSTON, SINCLAIR, CURSOR típusú illesztőt választhatunk, vagy tetszőlegesen definiálhatjuk a billentyűzetet. SINCLAIR interface-t választva mindkét portot kezeli a program, így mindkét játékos irányíthatja hősét botkormánnyal.
Az eredeti változat betöltés után kódot kér, de a letölthető verzióból már kipucolták ezt a botorságot, így kódtáblára sincs szükségünk.

Térkép