![]() |
Starquake 1985 - Bubble Bus Software akció, mászkálós |
Forrás: Spectrum (48k) |
"Valahol egy messzi-messzi galaxisban különös dolgok történnek..." - jónéhány mászkálós/lövöldözős játékról készült játékleírás kezdődhetne így. Miért pont ez lenne a kivétel?! Egy - egyelőre - felderítetlen bolygón landol a G4-es felderítő egység, fedélzetén Kenna űrpilótával. Kenna első feladata ez, amely meglehetősen problémásan indul, ugyanis leszállás közben nekiütközik egy kivilágítatlan bazalthegynek. Az űrhajó természetesen ripityára törik, és Kenna ott találja magát az idegen, valószínűleg ellenséges érzületű élőlényekkel lakott bolygó sziklás fennsíkján. Szerencsére kiképzése kiterjedt a legapróbb részletekre is, a hagymapucolástól egészen egy űrhajó "csináld magad" alapon történő építéséig. Elindul hát, hogy a bolygón fellelhető alkatrészeket összegyűjtse. Mászkálás közben minden bizonnyal fel fog tűnni neki, hogy a Jóisten valószínűleg éppen gigantomániában szenvedett a világmindenség ezen részének teremtésekor, mert a bolygó némileg nagyra sikeredett: 512 szobából áll. Szerencsére Kenna - egész véletlenül - rendelkezik a "Spectrum játék és program V." című korszakos jelentőségű (?!) könyvecskével, amelyben tudvalevőleg található egy számára használható térkép is. Így természetesen könnyebb lesz feladatát teljesítenie.
A
címképet a derék programozó bácsik megspórolták, pontosabban a birtokunkban
levő, Kopexy nevű úriember által feltört változat elején nem volt (ezt az urat
van szerencsénk ismerni, az életveszélyes fenyegetéseket postáztuk neki). A
program betöltése után a főmenü jelenik meg, jól sikerült zenebonával aláfestve,
ami még csak fokozhatja a feladat teljesítésébe vetett töretlen hitünket. A
menüben a megfelelő számbillentyű megnyomásával beállíthatjuk a kívánt joystick
/ billentyűzet irányítást, a '6' segítségével átdefiniálhatjuk a vezérlőgombokat
(az alapállapotban beállított Q, W, E, R, T nem egy nyerő megoldás, mert hamar
elzsibbad a kezünk). A játékot a '0' megnyomásával indíthatjuk el. Érdemes ezelőtt
a 'Q' billentyűt is megnyomnunk, ez egy nagyon érdekes jelenséget produkál,
ilyet még biztos nem látott senki...
Rögtön a játék elindítása után néhány soros üzenetet kapunk, majd egy gomb megnyomása
után már meg is jelenünk a képernyőn megrongálódott űrhajónk mellett. Egyből
megállapíthatjuk, hogy Kenna kimondottan ronda teremtmény, a kedves papa se
jókedvében hozta össze, az biztos. Ez persze ne okozzon senkinek lelki fájdalmat,
vegyük inkább szemügyre a képernyő tetején lévő kijelzőket: a bal felső sarokban
látható az általunk elért pontszám, utána pedig Kenna sziluettje alatt a még
meglevő életeink száma (kezdetben 5). Emellett három műszer látható, egymás
alatt, amelyek az életerőt, a hokedlik számát, illetve a tűzerőt mutatják. Ha
az életerőnk elfogy, egy életünk elvész, hokedli-hiány esetén nem tudjuk leküzdeni
a magasabb tereptárgyakat, míg töltényeink kifogyása után a ránk támadó ellenségeket
nem tudjuk a megfelelő bánásmódban részesíteni. A képernyő jobb felső részén
láthatóak azok a tárgyak, amelyek nálunk vannak (egyszerre 4 lehet).
Rögtön a dolgok elején már találkozhatunk a bolygó barátságtalan lakóival, akik
hozzánk érve csökkentik az életerőnket. Ez nem kulturált dolog, lövöldözzük
le őket, amiért a gép pontocskákkal jutalmaz minket. Az élőlényekkel más szobákban
is találkozhatunk, innen távozzunk inkább.
A közlekedésnek változatos módjai állnak rendelkezésünkre:
Az
valószínűleg mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a szobákon nem mindig lehet akadálytalanul
keresztüljutni: néhány szobát ajtók zárnak le, amelyeket különbözőféle módszerekkel
tudunk leküzdeni. A legegyszerűbb a papírfal leküzdése: ez alig szélesebb, mint
Kenna, egyszerűen csak bele kell mennünk és egy reccsenéssel átszakad.
A kulcsszavas ajtók (ld. a képen) bejáratán belépve egy érdekes hang kíséretében
az ajtókhoz tartozó 3 számozott gomb elkezd villogni. Ha nálunk vannak ezek,
akkor az ajtón átmehetünk, ha nincsenek, akkor másik irányt kell választanunk.
Megjegyeznénk, hogy minden kulcsszavas ajtó kinyitható az "A"
mágneskártyával, ami általában a start-szoba környékén található.
A páncélajtókon csak akkor tudunk átjutni, ha előzőleg már felvettük a kulcsot.
A fapadlók a függőleges közlekedés lezárói. Egy ilyenre ráállva tegyünk magunk
alá 5 hokedlit, várjuk meg míg összetörnek, és a magasból lezuhanva átszakítjuk
a padlót.
A közlekedésről egyelőre ennyit. Pontos útvonalat a feladat
teljesítéséhez sajnos nem tudunk adni, mert a tárgyakat a gép véletlenszerűen
helyezi el a pályán. A fő cél az űrhajóhoz szükséges 9 tárgy összegyűjtése.
Azt, hogy melyek ezek a tárgyak, a szerelőműhelyben vizsgálhatjuk meg, ami a
térképen fekete négyzettel van jelölve (a QUAKE teleport közelében). A játék
elején gyűjtsük be az "A" jelű mágneskártyát és a kulcsot, hogy a
zárt ajtókon akadálytalanul tudjunk közlekedni. A kártya általában a startpálya
vagy a VEROX teleport környékén, illetve a műhely átjárójában található meg,
a kulcs az ASOIC teleport közelében szokott lenni. Ha begyűjtöttük ezeket, menjünk
el a műhelybe: itt látható a leendő űrhajó tervrajza. Meglehetősen érdekesen
néz ki, mindenesetre az biztos, hogy nem egy normális elme szüleménye. Az itt
látható tárgyakat, illetve az őket tartó rács látható darabjait kell összeszednünk.
Lehet kezdeni... Természetesen sokkal több tárgy van szétszórva a pályán, mint
amennyi az űrhajó megépítéséhez kell, tehát csak azt hozzuk ide, amit a tervrajz
mutat. Ha rossz tárgyat hozunk a műhelybe, nem történik semmi, annál inkább
akkor, ha jót hozunk: vijjogó hangot hallunk, a tárgy képe a tervrajzon elkezd
villogni és pontszámunk gavalléros módon 10.000-rel növekszik. Ha sikerül az
összes alkatrészt összegyűjteni, mulatságos dolog történik... A poént nem fogjuk
lelőni, legyen ez jutalom azoknak, akik végigjátszották a játékot.
Néhány szót a tárgyakról és azok funkcióiról, hatásáról:
Van néhány dolog, amelyek érintését feltétlenül el kell kerülnünk,
mert azonnali életvesztéssel járnak. Ezek a nagyfeszültségű vezetékek közötti
kisülések (a teleportok tetején is van), a tüskés növények, a kehely alakú virágok,
illetve a repkedő csavar.
A játék végén, vagy ha elfogyott az összes életünk, teljesítményértékelést kapunk
elért pontszám, teljesített százalék, játékidő és elhelyezett tárgyak tekintetében.
Ha az elért pontszámunk elég magas, nevünket rögzíthetjük a top-listán is.
Mint a játék elején már említettük, a STARQUAKE-típusú játékok leírásai általában
meglehetősen sablonos előzményekkel bírnak. Mit lehet akkor a végére írni? Csak
valami sablonosat: például azt, hogy sok szerencsét kívánunk a feladat teljesítéséhez.
Szükség lesz rá...
Örökélet: POKE 50274,0