A start-pályán indítsunk egy furfangos húzással, tegyük le a zsebkendőt (HANKEY), és vegyük fel a furulyát (FLUTE). Annak örömére, hogy kedvenc hangszerünk birtokunkban van, nézzünk körül a palotában, slattyogjunk végig egészen a nyugati erkélyig, gyönyörködve a palota építészeti megoldásain. Megérkezve kulcsokat találunk a földön, talán a takarítónő hagyta el?! Mielőtt eltöprengenénk a dolgon, ezeket a kulcsokat (SEVERAL KEYS) cseréljük ki a nálunk lévő furulyával. Kiránduló körutunkat a konyha felé folytatjuk, miközben nálunk vannak a kulcsok és a jó öreg bányászsisak (THE MINER HAT). Bányász sisak nélkül nem sok értelme lenne megpróbálni bemenni a konyhába, ugyanis drága feleségünk fakanállal hadonászva adná ki utunkat. Nos, ennek a dolognak családi háttere van, ugyanis főhősünk térdenállva fogadott esküt kedves nejének, hogy befejezi a lumpoló életmódot és munkát fog vállalni. Történetünk főhősének ki is adták az útját, de ő túljárt az asszonynépség eszén, aki képes elhinni a bányászsisak láttán, hogy férje a bányában helyezkedett el (itt azért annyit illik megjegyezni, hogy Bagdadban nincsen bánya!). Asszonyunk nem is zavarja a levegőt jelenlétével, szabad a lakás előttünk. Menjünk át a hálószobába, amelynek végében ott áll lassan korhadó szekrényünk, benne molyrágta gönceinkkel. Feleségünk úri családban nevelkedett, így azt még csak feltételezni sem merhetjük, hogy kotorászni mert volna bármikor is a szekrényben. Erről meggyőződünk, és megnyugodhatunk, hogy valóban így van, gönceink még mindig a megszokott 'rendetlenségben' hevernek szanaszét a szekrényben. Ez megnyugtató tény, mivel az illető szekrény egy titkos kijáratot rejt, melyen keresztül annak idején hősünk rendszeresen lebonyolította illegális kimenőit. Ez a titkos kijárat a könyvtáron át a bazárba vezet. Az ajtó viszont zárva van, így kapóra jön a földön talált kulcscsomó, próbálkozzunk hát, s lám a kulcs nyitja a zárat. No nem szabad engedni a kísértésnek, elégedjünk meg annyival, hogy az ajtó nyitva van, biztosítva ezzel azt, hogy a későbbi visszatéréseink alkalmával szabadon átjárhatunk. A kulcsra többet nem lesz szükségünk, így azt feltűnés nélkül lopjuk vissza a helyére, vagyis oda ahol találtuk, a nyugati erkélyre, a földre. A kulcsot cseréljük vissza a furulyára. Hangszerünk annyira megigéz minket, hogy hatalmasat fújunk bele, hirtelen 'légszomjunkat' a szomszédos 'AIR BAGDAD' irodájában fogják kielégíteni, igénybe vehetjük a társaság legújabb szolgáltatását a szuperszónikus repülő szőnyeget. A varázsszőnyeggel tegyünk egy kört a tenger felett, majd szálljunk le a túlparton a toronyház bejáratánál. Kíváncsiságunk határtalan, bár asszonyunk régóta óva intett bennünket attól, hogy betegyük lábunkat a toronyházba, most fittyet hányva a jótanácsoknak mégis nekiindulunk.
Egy nagy terembe jutunk, melynek közepén felismerhetetlen csomag hever. Közelebb érve kitör belőlünk a pánik: 'Szent isten ez egy kígyó!' Ám rémületünk korai, mert még két lépést téve ráébredünk, hogy ez csak hasonlít rá. Egy kupac kötél hever a földön. Hirtelen csodálkozásunkban azt sem tudjuk mit csinálunk, összekeverednek bennünk a dolgok, és a teljes káoszban furulyánkkal 'kötélbűvöléssel' próbálkozunk. Álmodunk, vagy ennyire fáradtak vagyunk? A kötél a szép dallamok hallatára megindul felfelé. Erre főhősünk már csak egyet tud mondani: "...ha én ezt a klubban elmesélem?!". Miután felfogtuk a dolgot, barátkozzunk meg a gondolattal, gyűjtsünk erőt és másszunk fel a madárházba. Innen minden probléma nélkül átjuthatunk az erkélyre. Az erkélyen természetesen ott gubbaszt a nagy kék madár. Szadista szándékaink az állatok irányába már gyermekkorunk óta bennünk lapul, csapjunk le a madárra. A madarat persze nem most vették le a falvédőről, ügyes húzással a karmai közé fog minket, s ijedten repülve a palota felé, jó irányú célzással - egyben köszönetét kifejezve - lepottyant minket a darázsfészekbe.
Itt található a darazsak féltett kincse, a szárny (WINGS). A furulyáért cserébe vegyük fel a szárnyat, és menjünk ki balra. Ismét meglepetés ér bennünket (úgy látszik ez a játék a meglepetések játéka), ugyanis a nyugati erkély párkányán állunk. Előttünk a darázsfészek kijárata látható. A kijáraton ugorjunk át, majd menjünk végig az erkélyen. Ha a darázsfészek fölé érünk, talán nem is véletlenül a fészek leesik, összetörik, s romjaiból egy kicsit elszédült darázs száll elő. Telepatikus úton megpróbáljuk elmagyarázni neki, hogy a dolog végül is véletlenül történt, ez persze láthatóan nem hatja meg, így hát jobbnak látjuk odébbállni, de még búcsúzául sok sikert kívánunk az új fészek építéséhez.
A keleti erkély felé még nem jártunk, most menjünk oda. A jó szolgálatot tevő bányászsisakot tegyük le és magunkhoz vesszük a korbácsot (WHIP) - no persze pusztán csak önvédelmi célzattal. A titkos úton menjünk el a bazárba, sőt túl a bazáron, egészen az ökrös szekérig. A szekér előtt szemmel láthatólag búskomor ökör áll, jó szokásunkhoz méltóan megcirógatjuk a korbáccsal. Ettől az ökör igen hamar belátásra kényszerül, és oda enged minket a szekér mellé. Elterelő gimnasztikai gyakorlatok végzése közben ugorjunk a kerék közepébe, ezáltal lecserélődik a jó keréktengely (WHOLE AXLE) a korbáccsal.
Új szerzeményünkkel oldalogjunk el a kútig, melynek káváján ártatlan angyalka vesztegel. Hirtelen minden bűnünket szeretnénk meggyónni, de éppen hogy csak megérintjük szegényt, megijed, szárnyakat ereszt és ismeretlen helyre távozik. Természetesen nem haragszunk meg, mert a kút nyílása szabaddá válik. Ereszkedjünk le a vízesésig, onnan pedig menjünk el a hídhoz. A híd tekerőjében próbáljuk meg elhelyezni a jó keréktengelyt. A híd ezután le tud ereszkedni, és cserébe megkapjuk a rossz keréktengelyt. Ezzel a törött tengellyel (BROKEN AXLE) és a szárnnyal menjünk a bazári kúthoz. A kút tetején egy parittyát veszünk észre. Esztétikai szempontból úgy véljük előnyösebb, ha a kút tetejére a szárny kerül, le is cseréljük a két tárgyat. Parittyánk viszont üres (SLING EMPTY), így korai volt az öröm, hogy azonnal valami csintalanságot követhetünk el. Következő utunk az aquarium-ba vezet, melynek alján egy 3 ágú villa hever. Némi fizika tudomány azért bennünk ragadt, hamar cselekedni akarunk, hogy megmentsük a villát (TRIDENT) a rozsda-haláltól. A rossz keréktengelyt bedobhatjuk a vízbe. A parittyával és a villával menjünk vissza a kúthoz, egészen a vízesésig. A hatalmas erejű víz-zuhatag valamikor egy óriási kagylót sodort ide, melyben egy felbecsülhetetlen értékű gyöngyszem rejlik. Ismét nem kapzsiságból , hanem becsületességből, kihalásszuk a gyöngyöt (PEARL) a villával. Főhősünk a gyöngy felhasználásának legegyértelműbb módját választja, és betölti a gyöngyöt a parittyába. A töltött parittyával - mint egy cowboy - menjünk a toronyházhoz. A toronyház mellett, nagy kókuszpálma ágaskodik, melynek tetején kényelmesen tengeti idejét egy majom. A parittyát meglátva viszont ősi ösztönei kerekednek felül, és megalázó módon meghajít minket egy kókuszdióval (COCONUT). A kókuszdióval menjünk át a barlangi patak végébe. A kókuszdió nem könnyű, így reálisnak tűnik, hogy főhősünkről 'patakban' folyt a verejték. Itt vegyük fel a hal-álarcot (THE FISH HELMET) és tegyük le a gyöngyszemet. A nálunk lévő kókuszdió olaja megvéd minket a sivatagi meleg káros sugaraitól, tehát nyugodtan vágjunk neki a sivatagnak. Farsangi mulatság híján nyugodtan cseréljük el a hal-álarcot a tompa tuskóra (TRUNK BLUNT), de közben vigyázzunk, nehogy beleessünk a sivatagi forrásba, mert 'forrásban' főhet a fejünk.
Főhősünk agya ettől függetlenül is elcsattan, eszébe jut a toronyházban elhelyezett homokóra, így hát tüstént nekiered, hogy kicserélje a tompa tuskót a homokórára (THE HOUR-GLASS). Ezzel visszamehetünk a sivatagba, és megnyugodhatunk, hogy eszközünknek végre ideális életkörülményeket sikerült biztosítani. A hal-álarcot persze nem hagyjuk ott, hátha álarcosbálba hívnak minket valamikor. A kókuszolaj kiváló ellenszere a leégésnek, de a hőség kibírhatatlan, s mivel nem bírjuk tovább, rögvest belecsobbanunk a forrásba. A hal-álarc különleges tulajdonságát szintén meglepetésszerűen élhetjük át, ugyanis főhősünket alkalmilag kopoltyús lénnyé változtatja. A forrás alján magunkban gyönyörködhetünk, ugyanis valaki tükröt hajított a forrás aljába. A sivatagtól és a hőségtől egyszerre elment a kedvünk, a kókuszdiót itt hagyjuk, és felvesszük a tükröt (MIRROR). Miközben magunkat bámuljuk eme nagyszerű találmány felületén, a forrás elsodor minket egészen a vízesésig. Itt már kimászhatunk, s kitalálhatjuk, hová indul főhősünk csuromvizesen. Természetesen a hálószobába. Lábujjhegyen közlekedve letesszük a tükröt, és felvesszük helyette az üres erszényt (EMPTY PURSE). Az előszobában letesszük farsangi tartalékolás gyanánt a hal-álarcot, helyette felvesszük a tüzes gyűrűt (THE FIRE RING). Ezekkel az eszközökkel meglátogatjuk a pince sötét mélyét. A földalatti titkos csapóajtó kinyitásához a tüzes gyűrű mágikus ereje lesz segítségünkre. Belépve elénk tárul a barlang bejárata. Főhősünk elgondolkodik - mert némi ész azért szorult a buksijába -, és szöget üt a fejébe, hol hallotta ezt a történetet, hiszen kedvenc ponyvaregényének az 'ALI BABA ÉS A 40 RABLÓ'-nak a képei jutottak az eszébe. A felismerésen felbuzdulva elrohanunk a könyvtárba és kikölcsönözzük az imént említett könyvet (ALI BABA BOOK). A kölcsönző-jegyet persze otthon hagytuk, így a gyűrűt tesszük le helyette letétbe. Visszatérünk a barlang bejáratához és idézünk néhány sort a könyvből. Ezt már a barlang bejárata sem bírja ki, és megnyílik az út a barlang felé. Itt hatalmas kincshalom vár ránk, ott a helyünk, de csak annyit tudunk spejzolni, amennyi az erszényünkbe fér. Ettől függetlenül főhősünknek mától a pénz csak másodlagos kérdéssé vált. Hihetetlen, de ezt még főhősünk sem hiszi el, próbáljuk ki némi vásárlással. Menjünk el a cipőboltba és vegyük fel a pár sarut (THE SLIPPERS). Cserébe otthagyjuk a könyvet. Innen átmegyünk a fegyverboltba, most baltát (THE AXE) fogunk vásárolni. Úri módon otthagyjuk cserébe az egész erszényt. Hoppá, kiáltott fel főhősünk, de mi van a tompa tuskóval? Nyomás a toronyház. Belépve a terembe, cseréljük ki a cipőnket a tompa tuskóra. Mivel nálunk van a balta, a tuskó automatikusan kiéleződik (TRUNK SHARPENED). Az immár megélezett tuskót átmenetileg tegyük le. A cipővel és a baltával ereszkedjünk le a kútba, onnan pedig a vízesésbe. A már leeresztett hídon sétáljunk végig, s a következő pályán izzó parázsba ütközünk. Cipő nélkül "sült mohamedán" lenne belőlünk, így azonban jelentősebb égési sérülések nélkül átkelhetünk a parázson. Utunkat tovább folytatva eljutunk a szigetig, s meglepődve tapasztaljuk, hogy egy íj hever a földön. Ezt gondolkodás nélkül felemeljük (THE BOW UNSTRUNG), és helyette letesszük a baltát. Most visszatérünk a kút bejáratához, és irány a palota folyosója. Itt felvesszük a kardot (THE SWORD), és hála a takarítók precíz munkájának, ledobhatjuk a cipőt. Mezítláb csendben besurranhatunk a háremek szobájába és elcsenhetjük az üres hálót (THE EMPTY NET). A karddal és a hálóval együtt menjünk a nyugati erkélyhez. Ismerősünk, a felbolydult darázs még mindig itt repked, jelenléte egyre idegesítőbbé kezd válni. Nem is gondolkodunk sokat, az alkalmat kihasználva megfogjuk a hálóval. Teli hálónkkal (THE FULL NET) menjünk el a kamrába, ahol egy fogát csikorgató tarantella pók fészkel. A póknak felkínáljuk a darazsat vacsorára, mire az véleményét nyilvánítva elkotródik, s így hozzáférhetővé válik a pókháló. Ebből a hálóból most vágjunk le egy darabot - némi zsineghez (THE STRING) jutunk. A kardot ott hagyhatjuk a hálóban. Menjünk vissza a háremek szobájába az íjért, majd az íjjal menjünk a kúthoz, és a kútban vegyük fel a tegezt (THE QUIVER). A tegez hatására az íj lövésre kész állapotba kerül (THE BOW LOADED). Fegyverünkkel visszasétálhatunk a hálószobába, ahol ki kell cserélnünk a tegezt a tükörre.
Két eszközünkkel lépjünk be a 'BANYA őrizte oszlopcsarnokba'. Hősünk olvasta Az Ezeregyéjszaka meséit, ezért nem dől be a banya olcsó trükkjének. A banya megrökönyödve pillantja meg magát a tükörben, majd szörnyülködve lelép a színről. Mielőtt tovább indulnánk, el kell mennünk a toronyházba. Itt letehetjük a szükségtelen tükröt, s az előzetesen megélezett tuskót vesszük a kezünkbe. Menjünk vissza az oszlopcsarnokba, és induljunk tovább (balra). A sírkamrába érkezünk. Az utat azonban elállja a Küklopszok Bagdadi nagykövete, a ronda, félszemű dzsinn. Jelenléte a darázshoz hasonlóan zavaró, ezért a 'cél szentesíti az eszközt' jelszóval felvértezve szúrjuk ki a szemét. A hegyes tuskó megteszi a hatását, a dzsinn pedig heveny ordítozások közepette lemond a sírkamra további őrzéséről. Innen kifelé kell haladnunk, egészen a lépcsőig. Az íjat most ki kell cserélnünk a lépcső alján található legyezőre (THE WHYSK). Ezzel fáradunk át a varázsló alkímiájába. Ha nem lenne legyezőnk, úgy mérges gázok akadályoznák szándékunkat abban, hogy felvegyük a mécsest (THE LAMP) a földről. Most hozzáférhetünk a mécseshez. Cserébe a varázslónak otthagyjuk a véres tuskót.
A lámpával és az íjjal menjünk a kőhajító berendezéshez. Meglepve láthatjuk, hogy onnan nem tudunk továbbmenni, mert a kijárat túl magas. Íjunkkal azonban lelőhetjük a plafonról lelógó kőtömböt. A kőtömb rázuhan az alatta lévő hinta egyik oldalára, mi pedig üstökös módjára repülünk a következő pályára. Most kerültünk az utolsó pályára, Bagdad ősi királyi szentélyébe. Lámpa nélkül azonnal meghalnánk, de így megláthatjuk a féltve őrzött bagdadi jogart. Sejtvén, hogy valamilyen kijáratnak kell lennie, ugorjunk egyet a kerevet közepéről. A pajzsterembe jutunk, és a jogar a miénk. Menjünk ki a keleti erkélyhez, s a nép ezután főhősünket Bagdad királyaként tiszteli.

Térkép, Térkép