1967. Vietnam - A poklok pokla, ahol elég egy óvatlan lépés és mindennek vége. Egy öttagú amerikai csapat készül végrehajtani egy őrült vállalkozást. Ők azonban még nem tudják mi vár rájuk. A szakasznak a legkülönbözőbb vietnami zónákon kell átvergődniük (dzsungelben, titkos alagutakon, aknamezőkön, csapdákon) . Az első részben feladatunk TNT robbanóanyag felkutatása lesz, amit természetesen magunkhoz kell venni (ld. térkép). Ezután meg kell találnunk a hidat és fel kell robbantanunk. Mivel más út nem maradt, a vietnami falu felé kell vonulnunk (figyelem, ne öljük meg a falubelieket, mert csökken a MORALE-kijelző, a katona morálja), itt meg kell keresnünk a lámpát és a térképet (a térkép egy vietnami őrmesternél van, őt meg kell ölnünk), végül pedig le kell ereszkednünk a titkos földalatti alagútrendszerbe. Utunkat földbe ásott és fákról ugráló öntudatos germók is akadályozzák. A föld alól tüzelő vietkong ellen a leghatékonyabb módszer, ha átugorjuk. Ha eltalálnak, nem halunk meg, csak megsebesülünk, de ez a csapat moráljának csökkenését vonja maga után. A harci szellem csökkenésével jár az is, ha vietkongok lövöldöznek. Ha rátaláltunk az alagútrendszerre, egy katonával leereszkedhetünk. Lehetőleg lőszerrel jól ellátott és aránylag nagy morálú figurát válasszunk (a gép még megkérdezi, hogy le óhajtunk-e menni; természetesen igennel válaszoljunk). Ezek után tölthetjük a második részt.

Az ismeretlen alagútrendszer sok csapdát rejt magában. Állandóan résen kell lennünk, mert a potenciális ellenség bárhol és bármikor fölbukkanhat. A vietkongok lopva közelednek felénk golyószóróval vagy késsel a kezükben. Amikor az ellenség lőtávolba kerül automatikusan a fegyverünket kezdjük irányítani egy célkereszt formájában. Miután elintéztünk egy-egy ellenfelet, utunkat ismét folytathatjuk. A képernyő jobb oldalán levő térképdarab mutatja, hogy éppen merre tartunk. A térképet követve eljuthatunk a vietkongok bunkereibe. Itt automatikusan kereső üzemmódba lépünk, azaz a célkereszttel végigvizsgálhatjuk a tárgyakat és ami felvehetőt találunk, azt meg is szerezhetjük (találhatunk például 1őszert, kötszert, iránytűt, jelzőrakétát, jelzőpisztolyt, dokumentumokat, térképet stb.). Az iránytűt, a jelzőrakétát és a jelzőpisztolyt jó ha magunkhoz vesszük. Ezenkívül rátalálhatunk a vietkongok parancsnokára, akit meg kell ölnünk (legyünk résen, mert csőre topott fegyverrel vár minket az egyik bunkerben). Ha összeszedtünk mindent, elvileg mehetnénk kifelé. Elvileg, mert a vietnamiak a bejáratnál aknát helyeztek el az egyik. dokumentumokat rejtő dobozban. Az akna természetesen felrobbant. Nincs más választásunk, meg kell keresnünk a vészkijáratot, amelyen keresztül annak idején az ellenség is távozott (ld. térkép).

Az alagút kijárata egy erdős térségbe vezet. Az amerikai katonák itt beássák magukat és megpihennek éjszakára. Az ellenség azonban az éj leple alatt bekeríti őket és tüzet nyit rájuk. A szakasznak egy lépéssel azonban sikerülhet sarokba szorítani az ellenfelet: használnunk kell az előző pályán megszerzett jelzőrakétákat (rakétát a gránát gombbal lőhetünk). A rakéta felvillan a sötét éjszakában és megvilágítja az ellenség pozícióit. A fény azonban csak átmeneti és újból a jelzőpisztolyhoz kell folyamodnunk, hogy hirtelen előnyünket fenntarthassuk. Ha jól osztjuk be a rakétákat, elég germót küldünk a másvilágra és természetesen túléljük az éjszakai ütközetet, tölthetjük a harmadik részt.

A szakasz rádión segítséget kért a központtól, hogy biztonságban kijuthasson a vietnamiak gyűrűjéből. A segítség hamarosan meg is érkezik egy bombázógép formájában, amely napalmmal szórja be a terepet. A szakaszparancsnok, Wolfe hadnagy egy nagy balfácán (kicsit finomítottunk a könyvben szereplő kifejezésen, mert nem voltunk biztosak benne, hogy elbírja a nyomdafestéket) és a támadás célpozíciójaként saját állásainkat adta meg. El kell menekülnünk tehát a bombázás alatt álló terepről amilyen gyorsan csak lehetséges. Visszavonulásunk azonban nem lesz könnyű, ugyanis a vietnami csapat a hátunkba került és orvlövészek tömegére számíthatunk.

A történet ezután egy háromdimenziós dzsungelben folytatódik. Rengeteg akna, gödör, szögesdrót és egyéb akadály állja utunkat. A szakasz küldetése lassan a végéhez közeledik, de az utolsó feladat még hátra van. A csapat egyik tagja, Barnes őrmester az akcióban orvul megölte Eliast régi ellentétük miatt. Visszatérve az ellenségnek tulajdoníttatta Elias halálát, Chris - a történet főszereplője - azonban szemtanúja volt Barnes tettének. Barnes most egy bunkerból próbálja a szemtanút, egyben saját bajtársait legyilkolni. Az árült ármester napalmot használ, mi pedig csak kézigránáttal hatástalaníthatjuk, hiszen a golyószáró ellen védi a bunker fala. Gyorsan kell cselekednünk, hogy a szakasz megmeneküljön. Öt jól célzott dobással a kézigránátokkal elpusztíthatjuk Barnest. És ha ez sikerül...

Örökélet: POKE 31268,0; POKE 31269,0
Nem csökken a morál: POKE 31270,0

Térkép: 1. szint, Térkép:2. szint