Overlord

1988 - CCS

stratégia

Forrás:
Spectrum Játék és Program 6.

Spectrum (48k)

A CCS és a PSS software-házak versenye már évek óta meghatározza a stratégiai játékok piacát. Mindkét terjesztő programjai szinte első látásra felismerhetőek, és versengésük a játékkategóriában megjelenő programok egyre jobb minőségének biztosítéka. Ugyanez vonatkozik a CCS két oszlopos programozójára, Ken Wright-ra és Robert T. Smith-re. Smith nevéhez fűződnek a CCS legnagyobb sikerprogramjai (ARNHEM, DESERT RATS, VULCAN), míg Ken Wright a gyors egymásutánban, nemritkán párosával megjelenő játékaival (YANKEE: GETTYSBURG + CHICKAMAGUA; NAPOLEON AT WAR: EYLAU + AUSTERLITZ; BLITZKRIEG) a gazdasági stabilitást és az állandó piaci jelenlétet biztosítja a CCS-nek. Gyorsaságának titka, hogy programjaiban általában csak egyes modulokat (játéktér, csapatok, stb.) cserélget, maga a vezérlő algoritmus gyakorlatilag változatlan, vagy csak kisebb bővítéseken megy keresztül. Ez a gyorsított eljárás nagy tömegű játék gyors piacra dobását eredményezi - de senki se gondolja, hogy a mennyiség a minőség rovására megy! Mivel a kezelés gyakorlatilag minden programnál ugyanaz, ennek az elsajátítása sem okoz különösebb problémákat.
Ken Wright "követte el" az alábbiakban ismertetésre kerülő OVERLORD című programot is. A történelmi háttér ismertetésére ezúttal valószínűleg nincs szükség: 1944 június 6-a a II. Világháború egyik sorsdöntő napjaként vonult be a történelembe. Ezen a napon (a D-napon) kezdődött meg az Overlord-hadművelet fedőnéven közismert normandiai partraszállás. A hadművelettel a szövetséges hatalmak megnyitották az európai második frontot, amely döntően járult hozzá a náci Németország felett aratott végső győzelemhez. Az eseményt már számos film és könyv feldolgozta - a téma iránt érdeklődőknek a magyar nyelven is megjelent könyvek közül figyelmébe ajánljuk Irwin Shaw: Oroszlánkölykök c. regényét és Cornelius Ryan: A leghosszabb nap c. dokumentumkötetét (az utóbbiból készült filmet hazánkban is bemutatták a mozik). Mint a nevéből is kiderül, ezt a hadműveletet játszhatjuk végig - a szövetségesek részéről - az OVERLORD-ban.

A klubokban hozzáférhető változat Jugoszlávián keresztül került hazánkba, ahol - ki tudja mi okból - a hiányzó címképernyőt a crackerek egy másik játék záróképével pótolták. A program bejelentkezés után ENTER GAME LEVEL felirattal kéri a nehézségi szint beállítását (1-3). Ezután 'L' billentyű megnyomása után egy előzetesen kimentett játékállást tölthetünk vissza, más billentyű megnyomására a játék elölről indul el.
A képernyőn a partraszállási terület jelenik meg. A teljes játéktér kb. 3x3 képernyőnyi terület, amelyet a kurzorbillentyűk használatával tekinthetünk át. A hadművelet során 7 német hadsereggel kerülünk összeütközésbe, de ezekből kezdetben csak a partot közvetlenül védő három (84. és 86. gyalogos- és 47. páncélos hadsereg) hadosztályait láthatjuk. Első feladatunk a 12 lehetséges szövetséges hídfőállás közül ötöt kiválasztanunk a hozzájuk tartozó betűbillentyűk megnyomásával (a későbbi keveredés illetve a széttagolódás elkerülése végett javasoljuk az A, B, E, F és G hídfők használatát). A kiválasztott hídfőállásoknál egy kis kapu jelenik meg. Az 5 db kiválasztása után az 'S' billentyű megnyomásával kimenthetjük az állást, más billentyűvel folytathatjuk a játékot.
A képernyő alsó két sorában megjelenik a Ken Wright-féle programoknál megszokott főmenü: a '0' billentyű (MOVEMENT) megnyomására az egységek az utoljára kiadott parancs értelmében mozognak (mivel még nem szálltunk partra, ez a játék kezdetén csak a németeknél vált ki hatást), az 'A' billentyű (ARMY ORDERS) használata után parancsokat adhatunk ki. Mint már említettük, a játék közben bármikor mozgathatjuk a képernyőt a kurzornyilakkal.
A játék alapvetően 4 egymást követő fázisra osztható:

Partraszállási fázis
A főmenüben 'A' billentyű megnyomása után egy nyíl jelenik meg a felső részen látható téglalapban: itt választhatunk a partra szálló 7 hadsereg (5 amerikai, 1 brit és 1 kanadai) közül. A nyilat a 'Q / P' billentyűkkel mozgathatjuk balra - jobbra, a megfelelő hadseregnél pedig az 'A' billentyűt (ACCESS ARMY) kell megnyomnunk. Az 'E' billentyűt kell használnunk, ha már nem akarunk, vagy nem tudunk új hadosztályt partra tenni.
A kiválasztott hadseregnél az 'A' billentyűt megnyomva a téglalapban megjelennek a hadsereg még nem partraszállt hadosztályai. Itt hasonlóképpen a hadsereg kiválasztásához, azt a hadosztályt kell kiválasztanunk, amelyiket partra akarjuk tenni (a kiválasztás itt nem az 'A', hanem az 'U' billentyű (ACCESS UNIT) megnyomásával történik). Ha nem akarunk, vagy nem tudunk több hadosztályt partra tenni, az 'E' billentyűvel visszaléphetünk a hadsereg kiválasztáshoz.

Az egyes hadosztályok fegyvernemtípusait (gyalogos, lövész, ejtőernyős, páncélos) a négyzetekben lévő ábrák jelzik, a négyzet alján pedig a hadsereg száma látható. A típusnak egyrészt a partraszállás megkezdésekor van jelentősége (először a gyalogos - sima puskával jelölt - egységeknek kell partra szállnia, és csak azután jöhetnek a többiek), másrészt a német egységekkel való összecsapáskor (értelemszerűen egy páncéloshadosztály nagyobb veszteséget okoz a másiknak, ha az mondjuk gyalogos). A számozásnak is fontos szerepe van: mivel az egyes hadseregek hadosztályait nem külön-külön, hanem egyszerre mozgatjuk, a kiadott célpont felé törekszik az összes azonos számmal jelzett hadosztály.
Ha a kiválasztott hadosztályt a program partraszállásra elfogadja, akkor az alsó sorban megjelenik a SET BEACH felirat és a megfelelő betűbillentyű megnyomásával meg kell határoznunk, hogy a hadosztálynak melyik rendelkezésre álló hídfőben kell partra szállnia. Ez a játék kezdetekor csak a legelső lépésben kiválasztott 5 hídfő valamelyike lehet, de a későbbiekben újabb hídfőket is megnyithatunk, ha egy már partra szállt hadosztályunkkal elérünk egy olyat, amit még nem használtunk. Ilyenkor ennél az új hídfőnél is megjelenik a kapu és a továbbiakban partraszállásra használható.
Ha a megadott hídfő érvényes, akkor a hozzá tartozó négyzetben megjelenik a partra szálló egység. Mivel az egyes hadseregek hadosztályait a későbbiekben egyszerre fogjuk irányítani, célszerű az ugyanabba a hadseregbe tartozó hadosztályokat egymás melletti hídfőben partra tenni. Egy hídfőben lehetőleg csak akkor kezdjünk újabb hadsereg partra tételéhez, ha a hídfőt utoljára használó hadsereg összes egységét partra tettük, különben a mozgási fázisban összekeveredhetnek a különböző hadseregekhez tartozó egységek - ez meglehetősen kellemetlen az irányítás szempontjából...
Ha az imént ajánlott hídfőket használjuk, akkor célszerű a partraszállást A és B hídfőben a 7. amerikai hadsereg két, E, F és G hídfőben pedig az 5. amerikai hadsereg 3 gyalogos hadosztályával megkezdeni.
A partra tett egységekkel lehetőleg minél előbb lépjünk el a hídfő előli pozícióból, mert csak azután használhatjuk új hadosztály partra tételére, ha ez szabad (ha a hídfő előtti pozícióban saját vagy német egység van, akkor a hídfő egyelőre nem használható). Célszerű a használtakhoz közeli újabb hídfőket is megnyitni (lépjünk elé egy hadosztállyal), így gyorsabban partra tehetjük a teljes haderőt.
A C és D hídfők használatával kapcsolatban megjegyzendő, hogy mivel tőlük délre egy öböl (azaz természeti akadály) található, az esetlegesen itt partra tett egységeket előbb nyugatra kell mozgatnunk, hogy elmozduljanak a hídfőből.
A partraszállási fázis egyébként azután is mindig jelentkezik, miután az összes csapatot partra tettük - ez némileg bosszantó, de - akárcsak a partraszállás befejezésekor - az 'E' billentyű (EXIT) megnyomásával továbbugorhatunk a parancsfázisra.

Parancsfázis
Ebben tudjuk a partraszállt hadseregeinket mozgatni, illetve információkat kérhetünk az általuk elfoglalt pozíciók terepadottságairól, valamint a szembenálló felek erejéről. A képernyő alsó két sorában ismét egy régebbi Ken Wright-programokból ismerős menü jelenik meg.
A 'T' (TERRAIN) billentyűvel nézhetjük meg, hogy egyes hadseregek milyen terepen állnak. Először ki kell választanunk, hogy német vagy szövetséges csapatokról akarunk-e információt ('G' vagy 'R'), majd az '1-7' billentyűkkel határuzzuk meg, hogy pontosan melyik számmal jelölt hadseregre vagyunk kíváncsiak. A térkép a megadott hadsereg hadosztályaira scrollozódik, és a - megfelelő billentyű további megnyomásával - megnézhetjük a terepet alattuk. Ha olyan német hadsereget választunk, ami nincs a közelünkben (azaz nem láthatjuk az egyes hadosztályait), akkor csak a parancsnokságot jelző horogkereszt alatt lévő terep látható. Olyan hadsereget nem kérhetünk, amelyik nem szerepel a térképen, azaz az összes hadosztálya megsemmisült vagy - németek esetén - még meg sem érkezett a hadszíntérre.
Az 'E' billentyűvel visszaléphetünk a német/szövetséges választáshoz, következő megnyomásra pedig a parancsmenühöz. Sok értelme egyébként nincs ennek az opciónak.

A 'D' (DETAILS) billentyűvel az egységek erejét vizsgálhatjuk meg, az előbbihez hasonló módszerrel és ugyanazokkal a billentyűkkel. A térkép a kért hadsereghez mozog, és megjelenik egy információs kártya, amelyen százalékos arányban láthatjuk az egyes hadosztályok erejét (hogy melyik érték melyik hadosztályra vonatkozik, azt a játékosnak kell kitalálnia...). Az erő EXCLT (EXCELLENT: tökéletes), V.G. (VERY GOOD: nagyon jó), GOOD (jó), ABYS (megfelelő), LOW (alacsony) és V.L. (VERY LOW: nagyon alacsony) lehet. Ha olyan egységről kérünk információt, ami a térképen nem létezik (összes hadosztály megsemmisült vagy - németek esetén - még meg sem érkezett a hadszíntérre), akkor az információs kártyában nem jelenik meg semmi, csak a kért egység neve.

Az 'E' billentyűvel visszaléphetünk a német/szövetséges választáshoz, következő megnyomásra pedig a parancsmenühöz.

Az 'O' billentyű megnyomása után adhatunk ki parancsot a hadseregek partraszállt hadosztályainak. Ez csak azokra a hadosztályokra vonatkozik, amelyek már elléptek a hídfőt jelző kapuból (partraszállás után automatikusan ez a parancsa a hídfőben lévő egységnek). Először az iménti két opcióhoz hasonlóan a megfelelő számbillentyű megnyomásával (1-7) ki kell választanunk, hogy melyik hadseregnek akarunk parancsot adni. Természetesen csak olyan hadsereget választhatunk, amelynek már legalább egy hadosztálya kilépett a hídfőt jelző kapuból. Mint már említettük, az egyes hadseregek hadosztályait egyszerre mozgatjuk: ez úgy történik, hogy a kívánt hadsereg kiválasztása után meg kell adnunk, hogy melyik pozícióba mozog a hadsereg "centruma" (X feliratú kurzorral), melyikbe a jobb- (R feliratú kurzorral) és melyikbe a balszárny (L feliratú kurzorral). A kurzor mozgatása a kurzornyilakkal történik, a megfelelő pozícióban a 'T' billentyűt kell mindig megnyomnunk. Hibás meghatározásnál az 'E' használatával visszaléphetünk a hadsereg kiválasztásához. Figyelem, a jobbszárny a hadsereg menetiránya szerint értendő, tehát ha a hadsereg déli irányba nyomul előre, akkor ez gyakorlatilag a képernyőn a támadás középpontjához képest balra van! Ezután meg kell határoznunk, hogy a hadsereg stratégiája az ellenféllel való esetleges érintkezéskor, támadó ('A' - ATTACK) vagy védekező ('D' - DEFENCE) legyen. Ha valamit rosszul adtunk meg, az 'E' billentyűvel (DISCRETION) törölhetjük az imént megadott parancsokat és a legutoljára kiadott marad az aktuális.
A hadseregek együttes mozgatása ugyan - az eddigi programokhoz képest - jelentősen meggyorsítja a játék menetét és átláthatóbbá teszi a harcmezőt, de néha egészen érdekes effektusokat produkál (a hadosztályok nem egészen arra mennek, amerre gondoljuk, ide-oda ugrálnak két pozíció között, stb). Némi gyakorlással azonban elég jól elsajátítható ez a csoportos mozgatás - csak arra kell ügyelnünk, hogy lehetőleg ne keverjük össze különböző hadseregek hadosztályait, mert ez elég nagy zűrzavart okozhat.
A hadsereg mozgatási parancsa nem vonatkozik valamelyik hídfőben álló hadosztályra ennek mozgatásához a következő lépésben ismét parancsot kell adnunk (lehet ugyanaz is, mint az előző körben).
Ha egy hadseregnek nem adunk meg új irányt, akkor az a legutoljára kijelölt parancs szerint és harci technikával mozog (illetve ha elérte a parancs által kijelölt területet, akkor áll). Ennek megfelelően, ha elég messzire állítjuk a derék és a szárnyak célpontjait, nem fontos minden lépésben újra parancsot kiadni a hadseregnek. Persze ez kavarodást is okozhat: néhány hadosztály lemaradhat a többitől, összekeveredhet egy másik hadsereggel, stb.
Ha csak a centrum pozícióját adjuk meg (majd 'E' billentyűt nyomunk) vagy mind a három pozíciót ugyanoda helyezzük, akkor ez gyülekezőt jelent: az első esetben a centrum által meghatározott pozícióba igyekszik az összes hadosztály, a másodikban pedig a mindegyik hadosztályhoz legközelebb eső helyen.
Miután az összes hadseregnek kiadtuk a megfelelő parancsokat, az 'E' billentyű megnyomásával lépjünk vissza a főmenübe és a '0' megnyomásával (MOVEMENT) az egységek elkezdik végrehajtani parancsainkat.

Mozgási fázis
Először a hídfőben lévő hadosztályok kerülnek partra, majd a hadseregek lépnek sorban: először az, amelynek parancsnoksága a legészakibb pozícióban van jelezve, majd sorban tovább a többi. Minden pozícióban csak egy egység lehet, ha egy hadosztály egy másik szövetséges egységbe ütközik, akkor megpróbálja kikerülni.
Miután az összes hadseregünk lépett, következik a harc (COMBAT). Ez ott alakul ki, ahol a szövetséges csapatok német egységekkel érintkeznek valamilyen módon. Először az az egység villog, amelyiket támadják, majd az, amelyik támadta. A villogás után az egységen megjelenik egy százalékos érték (5-20%), amely azt jelzi, hogy milyen veszteséget szenvedett. Ha az érték nem jelenik meg a villogás után, akkor nem voltak veszteségek. Ha több egység is támadja ugyanazt az egységet, akkor csak az egyiknek lesznek komolyabb veszteségei a többinek semmi vagy csak kevés. Ugyanígy ha egy hadosztály több ellenféllel is érintkezik, akkor csak egynek tud komoly veszteségeket okozni.
Ha egy egységet túl nagy túlerő támadta meg, akkor két-három lépést visszavonul - ilyenkor általában fel is oszlik a következő lépésben.
Ha valamelyik egység elveszti teljes állományát, megsemmisül és eltűnik a képernyőről (UNIT ROUTS). Hasonlóképpen, ha egy támadás alatt olyan veszteségeket szenved (50-60%), amit nem tud kiheverni, akkor a program úgy értelmezi, hogy a hadosztályt szétverték (UNIT DISBANDS) és a következő lépés elején eltünteti a térképről.
Miután a harc lezajlott, a német fél következik lépéssel (GERMAN MOVEMENT). A német csapatok mozgása után ismét harc alakul ki, majd a program visszaáll a főmenübe és folytatódik a játék a következő körrel.

Ejtőernyős fázis
Ez csak az első kör végén van (AIRBORNE PHASE). Két ejtőernyős hadosztályt dobhatunk le a meghatározott pozícióba. A partraszálláshoz hasonlóan ki kell választanunk a hadsereget, amelyikből ejtőernyőst akarunk ledobni. Mivel ejtőernyős hadosztály (olyan puska jelöli, amelyiken szíj is van) csak a 7. amerikai és az angol hadseregben van, csak ezeket választhatjuk. A hadosztály kiválasztása után meg kell határoznunk, hogy hova akarjuk az ejtőernyősöket ledobni, majd megnyomnunk a 'T' billentyűt. A ledobott hadosztály azonnal meg is jelenik a kiválasztott pozícióban.

Értékelés
A játéknak tulajdonképpen nincs pontosan meghatározott célja - a cél az, hogy minél több ellenséges egységet megsemmisítsünk, lehetőleg minél kisebb saját veszteséggel. A játék addig tart, amíg a program úgy nem dönt, hogy valamelyik fél fölénybe került. Ekkor a kör végén megjelenik az értékelés, hogy a szövetséges vagy a német fél győzött (ALLIED/GERMAN VICTORY) és milyen fölénnyel (MARGINAL: részleges; SUBSTANTIAL: alapos; DECISIVE: döntő). A CURRENT EFFECTIVENESS felirat alatt láthatjuk, hogy a két oldal a teljes bevetett haderő hány százalékával rendelkezik még pillanatnyilag. A játékban egyébként nagyon nehéz nem győzni...
A játékot még ezután is folytathatjuk nagyobb győzelem eléréséért, ha az inputba Y-t gépelünk. Más inputra visszatölthetjük a főprogram utolsó file-ját, amellyel a játék újrakezdhető.
Mindent összevetve, az OVERLORD egy igen szórakoztató stratégiai játék, bár értékéből valamennyit levon, hogy nagyon könnyű győzni és a hangeffektusok csak a billentyűk megnyomásakor hallatszó pittyegésre korlátozódnak.
A Ken Wright programok kedvelőinek bizonyára nagy örömmel szolgál a hír, hogy idén tavasszal a STALINGRAD, nyáron pedig a WELLINGTON AT WATERLOO című játékai is megjelentek a boltokban. Ezek már jónéhány újítást illetve plusz izgalmat jelentenek az eddigi programjaihoz képest - és a győzelmet is jóval nehezebb kiharcolni...