Múzeum - Spectrum játékok

Miután feltöltődünk festékkel, kezdjük el felül festeni a falat, ehhez viszont fel kell másznunk a létrára. A létrát tudjuk hordozni is. Jó tanács! Menjünk oda a létra elé úgy, hogy Frédi még pont ne másszon fel rá, ekkor nyomjuk meg vagy a balra, vagy a jobbra billentyűt, és azt vesszük észre, hogy Frédi felkapta a létrát! Ilyenkor vigyük el egy előre kiszemelt helyre, és ott másszunk fel rá a falat festegetni. A munkánkat a kislányunk akadályozza, ugyanis egy idő után kimászik a kiságyából, és elkezd mindenfélét rajzolgatni a falra ( pl. virágot, emberfejet, stb.). Ez ellen csak úgy tudunk védekezni, hogy odamegyünk Enikőhöz, amire Frédi automatikusan felkapja a gyermeket. Most vigyük oda az ágyához, és rakjuk bele. Egy bizonyos idő múlva azonban újra kimászik belőle, így újra meg újra meg kell ismételnünk az előbb leírtakat. Egy trükköt azért belecsentek a játékba a programozók, ugyanis amikor felvesszük Enikőt, akkor Frédi leejti az ecsetjét (mivel neki sincs száz keze), és köztudott tény, hogy az őskorban még nem találták fel a műanyag ecsetet. Frédi erre a célra egy mókust alkalmaz. Igen ám, de ha hősünk elejti a mókuskát, akkor az a szó szoros értelmében lábra kel, és elkezd a szobában ugrándozni, mialatt mi a gyerekkel foglalkozunk! Ilyenkor a következendő a teendőnk: gyorsan rakjuk be Enikőt az ágyába, és utána szedjük fel a "élő" ecsetünket. Először mindig a fal felső részét kezdjük el festeni a létra segítségével, mert ezt nem éri el Enikő, különösen kell vigyáznunk az olyan falfelületekre, amelyek nem láthatóak (pl.: a TV mögött) ezeket többször fessük át, nehogy valamilyen folt ott maradjon. Ha kifestettük az egész falat, akkor a gép levonja bonus pontként a még megmaradt homokóráinkat, és átkerülünk a második pályára!
A második pályán a következő kép fogad minket: Frédi és Béni a kocsiban ülnek indulásra készen, Vilma a házunk bejáratánál álldogál. Az autónkat Frédi és Béni lábbal hajtja, ezért egy idő után lelassul kocsink mozgása, főleg ha sokat ugratunk vele. Sajnos a sebességünket nem jelzi semmiféle műszer. Ha a joysticket jobbra nyomjuk, a kocsink felgyorsul, ha balra akkor lelassul, a lövéssel pedig ugratni tudunk. Az ugratást a nagyobb kövekkel való ütközés elkerülése végett kell használnunk, különben a járgányunk hátsó kereke kiesik! Vannak kisebb kövek is. ezeken a kocsink csak megrázkódik, de rögtön nem tudunk. Az ugratást a nagyobb kövekkel való útkőzés elkerülése végett kell használnunk, különben a járgányunk hátsó kereke kiesik! Vannak kisebb kövek is, ezeken a kocsink csak megrázkódik, de rögtön nem esik ki a kerék! Ha mégis megtörténik velünk ez a katasztrófa (vagyis kiesik a kerék), akkor ne essünk kétségbe, mert lehetőségünk van az autó javítására! A javítás a következőképpen történik: miután a kerék kiesett a gép automatikusan "kiszállít" minket a kocsiból, ilyenkor menjünk az autónk hátsó részéhez, ekkor Frédi segítőtársa, egy emlősállat megemeli az autót, Frédi pedig megfogja az állat farkát (természetesen ezeket a műveleteket a gép végzi el helyettünk), s most jöhetünk mi! A fel és a le billentyű gyors, egymás utáni nyomogatásával szegény állat farkát mozgatjuk fel és le, ez által az állat nyaka felemelkedik, így vele együtt a kocsi is felemelkedik. Ha már a megfelelő magasságba ért a tragacsunk, akkor Frédi magától elengedi az ősállatot. Ezután menjünk balra a kiesett kerékhez, ezt Frédi felveszi, majd vigyük nagyon lassan oda a kőkorszaki terepjárónkhoz, és ha elég óvatosan csináltuk, akkor a kerék visszakerül az eredeti helyére. Most folytathatjuk tovább az utunkat a tekéző felé! Viszont ha túl gyorsan csináltuk, akkor a kerék újra kiesik, és kezdhetjük előröl az egészet! Sajnos a kocsikázás időre megy, és ha nem érünk időben a tekézőhöz, akkor nem tudunk bemenni. Ilyenkor Béni epés megjegyzéseket vág a fejünkhöz, pl.: "Ó bezártak!", ,"Jobb lesz Frédi, ha holnap veszel egy Porschét".
Ha időben odaértünk akkor bemehetünk a tekézőbe és játszhatunk Bénivel egy partit. Ha 48K-s gépünk van akkor el kell indítanunk a magnót a következő rész beadásához, és ha ez a rész is betöltődött akkor végre kuglizhatunk Bénivel! A tekézőben azonban alul új feliratok jelennek meg, ezek a következők: a "cover" helyén ami eddig a befestett falfelület mennyiségét jelentette megjelent a "speed" felirat ami a nekifutás nagyságát jelzi, a "brush" helyén a "right", illetve a "left" jelent meg amivel azt állíthatjuk be, hogy jobbra, vagy balra akarjuk eldobni a golyót. Ha a le, vagy a fel billentyűt nyomjuk meg, akkor Frédit mozgathatjuk fel és le, ha a jobbra vagy a balra funkciókat, akkor azt állíthatjuk be,, hogy jobbra vagy balra akarunk-e dobni, és milyen mértékben. A tűzzel a nekifutás gyorsaságát állíthatjuk, de vigyázni kell, mert ahogy elengedtük a tűzgombot, azonnal elindul Frédi és magától eldobja a golyót. Frédi és Béni pontszámát egy felfüggesztett táblán olvashatjuk. Ha mind a tíz golyót ledobtuk egyszerre, akkor a gép ezt 'x'-szel jelöli, ha nem első dobásra dobtuk le mind a tizet, akkor pedig '/'-el. A tekézésre egyébként a rendes teke szabályai érvényesek! A kuglizásnak akkor van vége, amikor lejár az idő, vagy ha már nagyon magas pontszámot dobott valamelyikünk. Ezután (ki tudja miért?) egy légy-féleség repül be a tekéző ajtaján, és megjelenik a képernyőn a helybéli újság a "BEDROCK BUGGLE" mai különkiadása, amelyben a következő főcímet olvashatjuk: "Elveszett Enikő! Utoljára a lankás, új gránithegynél látták! Az aggódó anya keresi őt!"
Most képzelhetjük szegény Frédi ábrázatát. Ezek után, ha több pontot szereztünk kuglizásban, mint Béni, akkor továbbjutottunk a következő pályára. Ha nem, akkor elfogy egy életünk (alul az egyik mosolygó Frédi fej mérgessé válik!), 'és próbálkozhatunk újra.
Az utolsó pályán a hegy lábánál vagyunk, és mellettünk Béni járkál idegesen fel-alá. Elindulhatunk a kislányunk megkeresésére. Frédit mozgathatjuk jobbra, balra és a tűzgomb segítségével ugorhatunk is vele. Ugráljunk fel óvatosan a köveken a következő emeletre. Itt már mozgó szelek akadályozzák a mozgásunkat, ezt úgy tudjuk kivédeni, hogy pontosan az ellenkező irányba mozgatjuk hősünket, mint amerről a szél jön. A szellőkön kívül van egy eléggé furcsa ormányos élőlény is ezen a szinten. Ő is a szelekhez hasonlóan ellök minket a szakadék felé. Vigyázzunk, mert ha egyszer nagyold mélységbe esőnk, úgy elvész egy életünk. A többi kő közül kiválik egy más fajta kő, amely rövidebb és vastagabb is mint a többi, a színe pedig szürke. Erre a kőre ugorjunk fel, mert ez egy lift. A kövön állva nyomjuk meg a felfelé billentyűt, s a kő elindul. Vigyázzunk! A felfelé billentyűt ne engedjük el, mert akkor a lift megáll, s időközben figyelnünk kell az ide-oda fújdogáló szellőkre is. Ha a lift már nem megy tovább, akkor ugorjunk egyet, és így felérkezünk az utolsó szintre. Itt elmehetünk jobbra is, balra is, de mi először ugráljunk el a köveken át jobbra, ugyanis, ha továbbmegyünk a következő helyiségbe, ott egy bányászsisakot találhatunk. Vegyük fel ezt a sisakot, ami elég ferdén fog a fejünkön állni, de arra jó lesz, hogy megvédjen bennünket a különféle veszélyektől. Most menjünk vissza az előző szobába, és ugráljunk el balra. Ekkor látjuk igazán a sisak hasznát, mert az égből különféle csavarok, kalapácsok hullanak. Menjünk két szobát balra, majd az utolsó szoba elején álljunk meg. Ebben a szobában van egy kötél, és egy szellőcske. Várjuk meg, amíg a szél a kötél felé fordul, majd menjünk utána, és ugorjunk fel a kötélre, eközben persze vigyázzunk, nehogy leessünk: Másszunk le egészen a két szobával lejjebb található padlóig, ahol megtaláljuk Enikőt. Szaladjunk oda a kislányunkhoz, és kapjuk fel, az első pályán már megismert módon. Ugyanezt az utat tegyük meg visszafelé is, lent azután találkozunk az izgatottan várakozó Bénivel, aki közli velünk gratulációját, s azt, hogy sikeresen teljesítettük faadatunkat.
Ezzel a játék véget is ért, s meg keli állapítanunk, hogy kiemelkedő grafikájával, változatosságával joggal sorolható az utóbbi idők legjobban megalkotott játékai közé.