Múzeum - Spectrum játékok - Defender of the Crown

1149-ben, amikor a ködös Albion (ha úgy jobban tetszik: Anglia) királya visszatért a Szentföldről, lovaggá ütött 3 normann és 3 angolszász nemest. A lovagrend újdonsült tagjai közül öten visszatértek birtokukra; míg a hatodik, egy ismeretlen szász nemes a sherwood-i erdő felé vette útját, ahol barátai, Robin Hood és szászokból álló szabadcsapata tengette napjait. Itt kapták a hírt, hogy a király ismét felkerekedett és újabb hadjáratot vezet a Szentföldre (ez egyébként a XI-XII. század európai uralkodói között olyasféle megrögzött hobbinak számított, mint manapság a bélyeggyűjtés). Nemsokára szörnyű hírek kezdtek az országban terjengeni: egy bérgyilkos megölte a királyt, a hadsereg vezető nélkül feloszlott és Anglia uralkodó nélkül maradt. Az említett főurak - a feudális nemesség legjobb hagyományainak szellemében - természetesen azonnal egymás torkának ugrottak, megindult az élethalálharc az Anglia feletti teljes uralomért, azaz a királyi cím megszerzéséért. A sherwood-i erdőben üldögélő főhősünk, Wilfred Ivanhoe is enged Robin Hood unszolásának, és ő is beszáll a hatalomért folyó partiba...
Valahogy ilyen előzményekkel indul a DEFENDER OF THE CROWN. A Cinemaware első játéka 1986-ban debütált először Amigán. Nagy sikert aratott, főleg a grafika miatt, így 1987-ben kiadták a játékot C64-re, Atari ST-re, Apple IIGS-re, NES-re és PC-re is (e két utóbbi csak halovány mása volt az eredetinek, főleg a CGA grafikás verzió). Az Amiga akkor még nagyon új volt, így inkább a C64 változat lett széles körben ismert. A Cinemaware alapítója, Bob Jacob azt találta ki, hogy minél filmszerűbb élményt kell nyújtani a játékosoknak (ezt a törekvést tükrözi a cég neve is): nem egy kaptafára készült pályákat, hanem sztorit, ahhoz igazított játékmenetet, ha kell, különféle minijátékokat, "jeleneteket". Ez elég szokatlan fejlesztői elv volt akkoriban, de jól működött. Bár az 1985-ben alapított vállalat 1991-ben már tönkre is ment, remek játékokat készítettek: Rocket Ranger, Lords of the Rising Sun, Came from the Desert.
A Spectrum változatot a Taletovics Dávid, Kaproncai Tamás, Dombi Norbert alkotta "The Cat" nevű csapat készítette 1989-ben. Kereskedelmi forgalomba hivatalosan sohasem került, mert bár a készítők több stúdióval is tárgyaltak, közben valahogy kikerült és "kéz alatt" terjedt a játék, nagyjából minden Spectrumosnak megvolt hazánkban. A játékot sikerült egyben beletuszkolni a memóriába és bár ügyes emberek sokmindent bele tudtak zsúfolni 48K-ba (a képeket tömörítve tárolja a program), ez valahogy mégsem tett jót ennek a játéknak. A programhoz eredetileg készült nyerőképernyő is, melyet győzelmünk esetén a program külön töltött volna be, de ez az elterjedt verzióban hiányzik.

Mi a játék célja? Az összes ellenséges (eredetileg csak a normannok, de ha túlságosan meggazdagodunk, a szász szövetségesek is ellenünk támadnak) főurat legyőzve elfoglalni egész Angliát, azaz megnyerni a háborút - na meg persze az ezzel együtt járó királyi címet. Egy XVII. századi neves hadvezér, név szerint gróf Montecuccoli, azt az elmés megállapítást tette, hogy "a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és megint csak pénz...". Gyanítjuk, hogy gróf Monty sosem játszott a DEFENDER OF THE CROWN-nal, de attól még lehet igaza. Pénzt a játékban az ellenőrzésünk alatt tartott tartományok havonta befolyó adójából, illetve rablással szerezhetünk. A pénzből zsoldosokat, fegyvereket, illetve tartományok védelmére szolgáló várakat vehetünk. Nagyobb hadsereggel újabb tartományokat hódíthatunk meg, azaz ismét növekszik a jövedelmünk, amelyből újabb katonákat vásárolhatunk, és így tovább... egyszerű, nem?! Na nem annyira, mert közben a többi főúr is ugyanezt műveli, és látván terjeszkedésünket, valószínűleg nem fognak piros rakétákat lődözni örömükben...

Betöltés után elolvashatjuk a játék előzményeit, majd egy menübe jutunk, ahol beállíthatjuk a billentyűzetkiosztást (joystick-ról ne is álmodjunk), majd elindíthatjuk a játékot.
Főhősünk arcát és nevét láthatjuk, alatta pedig a jellemzőit, úgymint vezetői képesség (LEADERSHIP), lovagi tornákon nyújtott teljesítmény (JOUSTING) és a vívásban való jártasság (SWORDPLAY). A képességekben való besorolás szerint a karakter erős (STRONG), jó (GOOD), átlagos (AVERAGE) illetve gyenge (WEAK) lehet. Ezeknek a jellemzőknek a játékban érzékelhető jelentősége nincs... A tulajdonságok alatt látható, hogy hadseregünkben hány zsoldosunk (SOLDIER), lovag (KNIGHT) és katapult (CATAPULT) van (kezdetben seregünk sincs, a várunkban van 10 emberes helyőrség). Ezalatt a havi bevételünk, és a vagyonunk látható. Legalul láthatjuk az aktuális dátumot, aminek semmi jelentősége nincs. Mint már említettük, az anyagiak nagyon fontos összetevői a játéknak: minden tartományunk havonta adózik nekünk, amelyből a seregünket fejleszthetjük. Ha például van egy 6 és egy 4 aranyat adózó tartományunk, akkor havonta 10 aranyat inkasszálhatunk bár ez egy háborúban nem kimondottan számottevő összeg (ha valakinek ez nem lenne világos, annak ajánljuk figyelmébe Obádovics: Matematika c. LSI-kiadványt).
A 'tűz' gomb megnyomása után megjelenik Anglia tartományokra osztott térképe. Ezen - egyelőre - hat vár látható, a szembenálló hat főúr családi birtoka, azaz HOME GARRISON. Ezeknek a játék során kitüntetett szerep jut: egyrészt az itt állomásozó csapatokon keresztül lehetséges a hadseregünk bővítése, másrészt ha valaki elveszti ezt a tartományát, akkor a további játékból kiesik és az összes elfoglalt tartománya annak a kezére kerül, aki a várát elfoglalta. Ennek megfelelően a saját várunk védelméről mindig megfelelően gondoskodnunk kell, mert ha valaki elfoglalja, akkor játék véget ér.
A szembenálló főurak különböző színekkel vannak jelölve, a miénk a fehér. Kezdetben a normann és a szász párt egymás ellen harcol, tehát két szövetségesünk is van (zöld, kék). Szövetségeseinkben nem kell túlságosa megbíznunk, mert a szövetségeseknek egymást is le kell győzniük a végső győzelem érdekében.
A játék szabályai hasonlóak a társasjátékoknál ismert módszerhez, azaz minden periódusban (havonta) minden szereplő kiad valamilyen parancsot, azaz "lép egyet", de passzolásra is lehetőség van. Itt jegyeznénk meg, hogy nem minden parancs számít lépésnek, csak a lovagi torna szervezése, a hadsereg vásárlása, a támadás egy szomszédos tartomány ellen (ha ez szövetségesé vagy saját, és csak áthaladni akarunk rajta, akkor nem), a rablás, illetve a passz. A játékot egy menürendszeren keresztül irányíthatjuk, amely az alábbi pontokat tartalmazza:

HOLD TOURNAMENT (Lovagi torna)

A lovagi torna a földszerzés egyik módja. A szász urak szokták rendezni (SIR AKÁRKI HOLDS TOURNAMENT AT...), hogy összemérjék erejüket a normannokkal. Nem lehet két egymást követő lépésben megrendezni, mert a program közli, hogy az urak még csak most tértek haza az utolsóról (THE LORDS HAVE JUST RETURNED FROM LAST TOURNAMENT). Mindenekelőtt meg kell határoznunk, hogy a torna egy tartomány birtoklásáért (LAND) vagy csak hírnévért (FAME) folyik. Földért csak akkor harcolhatunk, ha a családi fészken kívül van már elfoglalt tartományunk, és azon még nincs kastély (saját várainkat nem tehetjük kockára, mint ahogy az ellenféléért sem próbálhatunk meg harcolni). Ha van már kockára tehető tartományunk, akkor célszerű olyan földért harcolni, amelyik gazdagabb, azaz havonta 6-7-8 arany körül adózik. Ezt a LAND választása előtt a READ MAP menüponttal olvashatjuk le a térképről: megjelenik a tartomány neve, a tartomány mennyit adózik havonta (GOLD/MONTH), hány besorozható zsoldos, vazallus (VASSALS) van rajta.
A LAND választása után meg kell határoznunk, hogy melyik területért akarunk harcolni; a terület tulajdonosa lesz az ellenfelünk és ő is kiválasztja, hogy győzelme esetén melyik tartományt kívánja magáénak. Ha nincsen megkockáztatható területünk (NO LANDS JOUSTING FOR...) vagy a FAME opciót választjuk, akkor a küzdelemnek csak a hírnév (azaz semmi) a tétje, és egy menüből kell kiválasztanunk, hogy kivel akarunk küzdeni.
Ezután megjelenik a küzdőtér, ahol mi bal oldalon vagyunk láthatóak. A megadott jelre a lovagok megindulnak egymás felé... Egy kis arcade következik: a szemben vágtató lovagot ki kell ütnünk a nyergéből. Ez úgy történik, hogy a lándzsánk hegyének az összecsapás pillanatában pontosan az ellenfél pajzsának közepére (ott, ahol a két sáv metszi egymást) kell mutatnia.
Az összecsapás végeredményét madártávlatból szemlélhetjük: ha a jobb oldalon lévő bádoglevente pottyan le a lováról, akkor hurrá! - a gép közli, hogy mi nyertük ezt a kört (CONGRATULATIONS, YOU WON THAT ROUND) és választhatjuk a következő ellenfelet, ugyancsak tetszés szerint földért vagy dicsőségért. Ha a bal oldali harcos repül ki a nyeregből, akkor sajnos a további viaskodásból kiesünk és "... hazatérünk, hogy visszaszerezzük családunk nevének elveszett becsületét". Előfordulhat az is, hogy mindkét lovag elhibázza az ellenfelet, ilyenkor újra egymásnak rontanak.
Ha három egymást követő ellenfelünket is kivetjük a nyeregből, akkor a Tornna Bajnokának választanak minket. Megjegyzés: ha földért harcoltunk és megnyertük, ne csodálkozzunk rajta, ha a tulajdonos vagy a konkurencia valamelyik másik tagja a következő körben visszafoglalja - a földet ugyanis nemcsak megszerezni kell, hanem megtartani is. Ha a földet esetleg mi vesztettük volna el, akkor ez az eljárás részünkről is követendő, mert az ellenfélnek még nem volt ideje helyőrséget helyezni oda.
Megjegyzem ennek a menüpontnak a használatára a játék teljesítése szempontjából semmi szükség nincsen, főleg azért, mert csak egészen ritka esetben tudunk győzni...

SEEK CONQUEST (Hadiárat)
Seregeink alapvetően két részre oszthatóak: az egyik rész a hódító hadsereg (CAMPAIGN ARMY), a másik pedig az egyes tartományokban állomásozó helyőrségi egységek. A hódító hadsereggel foglalhatunk el új területeket, ostromolhatunk várakat illetve ennek a létszámából tölthetjük fel a tartományi helyőrségekei. A hódító sereg egy figura jelzi a képernyőn, ezt mozgathatjuk (a helyőrségek, mint a nevük is mutatja helyhez kötöttek).
A hódító sereget a SEND FORTH CAMPAIGN ARMY opció segítségével mozgathatjuk egy másik tartomány területére. A seregnek legalább 1 zsoldosból, vagy 1 lovagból kell állnia, különben a program jelzi, hogy a TRANSFER FORCES opciót használva létre kell előbb hoznunk hódító sereget. A MOVE ARMY választása után villogni kezd az a terület, ahol a sereg pillanatnyilag áll, és ki kell jelölnünk, hogy melyik tartományra akarunk lépni. Vigyázat, csak szomszédos tartományt választhatunk (vagy azt amelyiken éppen most vagyunk - ilyenkor a program visszalép a SEEK CONQUEST-menübe)! Ha a célként kijelölt tartomány ellenség tulajdonát képezi, és vár is van rajta, akkor a program csak akkor enged a területre lépni bennünket, ha a hódító hadsereg rendelkezik legalább egy, a várostromhoz szükséges katapultszerkezettel. Miután kijelöltük a céltartományt négy lehetséges dolog történhet:

Várostromnál egy kis arcade-jelleg lép be: betöltődik a vár képe és katapultunkkal le kell rombolni a várfalat. (Várostromhoz legalább egy katapult kell!) Hat dobás áll rendelkezésünkre, mindegyik előtt egy pergamenről olvashatjuk le, hogy az összecsapásig még hány lövésünk van, illetve a várban hány katona van összesen (zsoldosok + lovasok). A katapult háromféle eszközzel tud tüzelni: kővel (BOULDERS), görögtűzzel (GREEK FIRE) illetve mérgezéssel (DISEASE) - a feliratok mellett látható, hogy melyikből mennyi áll még rendelkezésre. először 2-3 kővel meg kell bontanunk a várfalat (ha egy lövés sikeres volt, akkor látványosan leválik egy darab belőle), majd a keletkezett résen bedobálhatjuk a mérgest és a görögtüzet. Ez utóbbi kettő - statisztikai alapon - csökkenti a várvédők sorait: minél többen voltak, annál nagyobb pusztítást végez közöttük. A pestist és a görögtüzet csak akkor érdemes használni, ha kb. ugyanannyian vagy kevesebben vagyunk, mint a várőrség. Ha jóval nagyobb sereggel támadunk, mint a várőrség, akkor célszerűbb a kövekkel teljesen a földig rombolni, mert minél nagyobb rés van a falon, annál kisebb a vár adta védelem - tehát a győzelmünk ilyenkor biztosra vehető. Ha elhasználtuk mind a 6 lövést, ugyanolyan harc következik, minta vár nélküli területeken történő összecsapásoknál. Itt azonban a veszteségek számolásánál a program figyelembe veszi azt is, hogy a várfal mennyire van lerombolva. Egyébként (szerintem) csak a köveket érdemes használni. Nagyon fontos, hogy mindig a várfal tetejére célozzunk! Célozni a tűz gomb nyomva tartásával lehet, minél tovább tartjuk nyomva, annál nagyobbat lövünk! (Tehát minden találat után rövidebb ideig tartsuk nyomva a tűz gombot!)
A két sereg összecsapáskor a képernyő bal felső részén a saját, jobb felsőn az ellenség zsoldosai és lovagjai láthatóak. Ezalatt látható a két sereg összetétele (SOLDIERS / KNIGHTS / CATAPULTS). Az idő múlásával a csapatok folyamatosan veszteségeket szenvednek (csökken a SOLDIERS és, a KNIGHTS felirat mellett látható érték). A veszteségek arányát a program a szembenálló felek erejéből illetve az általuk alkalmazott harcmodorból számolja ki. A képernyő jobb alsó sarkában öt harcmodor látható. Csapataink aszerint harcolnak, amely inverzben van. A harcmodor a harc közben folyamatosan állítható (a le-fel és a tűzgombok segítségével), az egyes pontok az alábbiakat jelentik:

A csata addig tart, amíg valamelyik fél összes katonáját el nem veszti vagy vissza nem vonulunk (az ellenfél nem szokott). A tartomány természetesen azé lesz, aki győzött, de előfordulhat az is, hogy mindkét sereg elveszti az összes emberét - ilyenkor a tartományból "senki földje" lesz és a következő lépésben bárki elfoglalhatja csata nélkül.

A TRANSFER FORCES opció segítségével megoszthatjuk a hódító sereget (helyőrséget hagyhatunk hátra) vagy a tartomány helyőrségéből katonákat vehetünk át a hódító seregbe. Választása után megjelenik egy táblázat, ahol TERRITORY feliratnál látható, hogy a tartományban hány katona, lovag és katapult van, a CAMPAIGN feliratú oszlop pedig a hódító sereg összetételét jelzi. Most beállíthatjuk, hogy hány katonát akarunk a helyőrségből magunkkal vinni, illetve hogy a seregből hány katonát akarunk helyőrségnek itt hagyni. Megjegyzendő, hogy 10 katonánál kevesebb helyőrséget felesleges létrehoznunk, mert ha valaki megtámadja a tartományt, akkor ennél úgyis erősebb sereggel fog érkezni.

A menü READ MAP funkciója megegyezik a TOURNAMENT hasonló nevű pontjával, a térképen kijelölt valamelyik tartományról kérhetünk információkat.

A SEE ROBIN funkcióval segítségül hívhatjuk Robint is (értelme úgy sincs...).

GO RAIDING (kirabolni valakit)
A pénzszerzés egy egyszerű, bár nem túl lovagias módszere a rablás. Ezt olyankor célszerű választani, amikor már egy ideje folyik a játék (azaz az egyes uraknak már volt ideje meggazdagodni) és a kincstárunk pedig kong az ürességtől. A rablás célpontja valamelyik ellenséges (esetleg szövetséges, de az nem szép dolog) főúr kastélya. Célszerű azt választani, amelyiknek a legtöbb és leggazdagabb tartománya van, mert ezeknél nagyobb zsákmányt remélhetünk. A választás után egy újabb arcade rész következik: egy kastélyudvaron találjuk magunkat (a bal oldali harcost irányítjuk mi), ahol egy kis kardpárbaj következik. A vívás közben javasolt a le-fel+tűz sűrű nyomogatása, úgysem sül ki semmi értelmes ebből a funkcióból sem... A bal oldali sáv a saját, a jobb oldali az ellenség energiáját jelzi. Ha az első sikerült levágnunk, akkor bejuthatunk a várba, ahol egy újabb harcos állja utunkat. Miután ezt is felszabdaltuk, miénk lehet a várúr kincsének a fele (már amennyiben rendelkezik egyáltalán valamelyes pénzeszközökkel...). Ha neadj' Isten a mi energiánk fogyna el előbb, mint a két ellenséges harcosé, akkor fogságba kerülünk és váltságdíjként elvesztjük a mi aranyunk felét (ezért célszerű akkor rabolni menni, ha nincs pénzünk). Abban az esetben, ha már jóval gyengébbek vagyunk, mint ellenfelünk, ki is hátrálhatunk a várból.

BUY ARMY (csapatok vásárlása)
Ennek a menüpontnak a választása után tudunk csapatokat vásárolni meglévő pénzünkből. A vásárolni kívánt csapatok mennyiségét (SOLDIERS / KNIGHTS / CATAPULTS / CASTLES) egy menüben állíthatjuk be. A friss csapatok a családi fészek állományába kerülnek, csak akkor tudjuk őket a hódító seregbe átvenni, ha azzal előbb hazatérünk. A játék a "sok lúd disznót győz" közmondás alapján zajlik, azaz a leghasznosabbak a gyalogosok. A lovagokat részünkről felesleges fényűzésnek tartjuk, ugyanis nem érnek annyival többet, mint amennyivel drágábbak a gyalogosoknál. Egy katapultot feltétlenül vásárolnunk kell a hódító hadseregnek, de többet felesleges, mert hatásuk nem számottevő. Kastélyok vásárlásánál ki kell jelölnünk azt a - természetesen saját - területet, amelyen a kastélyt fel kívánjuk építeni. A kastélyok vásárlása is a haszontalan dolgok kategóriájába tartozik, mert egyrészt drágák, másrészt pedig erős várőrséget kell benne hagynunk, mivel a kastéllyal rendelkező tartományok különlegesen áhított célpontjává válnak a többieknek. Figyelem! A csapatok vásárlása is lépésnek számít.

READ MAP (a térkép olvasása)
Megegyezik a TOURNAMENT és a CONQUEST hasonló nevű opcióival: az egyes tartományokról kérhetünk információkat vele. Nem számít lépésnek.

PASS (passzolás)
Mint a neve is mutatja a következő lépést passzolhatjuk el vele, azaz semmit sem csinálunk. Ilyenkor természetesen a többi főúr lépni fog. Az opció használatát feleslegesnek tartjuk: ha támadni vagy rabolni nem akarunk, akkor semmi esetre se passzoljunk, inkább vásároljunk hadsereget a meglévő pénzünkből - mielőtt valaki ellopja...

Javasolt stratégia
Mindenekelőtt minél nagyobb hadsereget kell gyűjtenünk. Ez például úgy lehetséges, hogy az első lépésekben végigportyázzuk a déli (azaz gazdag) tartományokat és az összegyűlő pénzből növeljük a hadsereget (a hódító hadseregbe a TRANSFER opcióval mindig sorozzuk be az újonnan elfoglalt területen lévő vazallusokat is!). 40-50 zsoldosból és egy katapultból álló hódító hadsereggel már megtámadhatjuk egy normann főúr családi fészkét is, amelynek elfoglalása után az összes birtokában levő tartomány is a mi kezünkbe kerül - azaz tovább gazdagszunk, még nagyobb sereget gyűjthetünk. Természetesen ne feledkezzünk meg ezenközben saját várunk védelméről sem! Minél gyorsabban kezdjük meg a leszámolást a normannokkal, és figyeljünk arra, hogy ne zárjuk el szövetségeseink terjeszkedésének útját sem, mert akkor előbb-utóbb velük is harcolnunk kell!
A Játéknak akkor van győzelemmel vége, ha az összes főúr családi fészket felszámoltuk, azaz minden tartomány a mi kezünkön van. Ilyenkor Robin Hood előjön a sherwood-i erdőből, és közli a népekkel, hogy az ország elveszett koronája tulajdonképpen nála van. Csekélységünket ünnepélyes keretek között Anglia királyává koronázzák és a továbbiakban mindenki boldogan él, míg mindenki boldogan meg nem hal... konyec.

Meglepetések
A Játék közben jónéhány meglepetés is érhet bennünket, amelyről MEANWHILE (időközben) felirat tájékoztat bennünket. Ezek egy része pozitív, más részük viszont negatív hatással van fáradozásainkra. Nézzük sorban először a jókat, aztán a rossz kat:
THREE KNIGHTS ARRIVES... - Három német lovag érkezik, hogy segítse harcunkat. A hódító seregben találjuk őket.
ROBIN RAIDS A NORMAN... - Robin kirabolt egy normann főurat és 25 arany megtámogatja kincstárunkat.
SAXON LADY ... HAS BEEN KIDNAPPED... - Egy ... nevű szász úrhölgyet foglyul ejtettek és a kedves papa (még ha ellenségünk is már), arra kér bennünket, hogy legyünk szívesek őt kiszabadítani. A kiszabadítási manőver ugyanaz a vívó-műsorszám, mint amilyennel akkor találkozunk, ha rabolni megyünk (vagyis nem érdemes erőltetni). Ha a kiszabadítás sikerül, akkor a papa összes területét nekünk ajándékozza - igaz, a dolog szépségéből egy kicsit levon, hogy sajnos a hölgyet feleségül is kell venni.
CUNNING NORMAN LORD... - Egy huncut normann lord kirabolta a kastélyunkat, amíg az őrség édesdeden szundikált és elvesztettük a fél vagyonunkat. Vigyázzunk, ha túl sok pénz van a pénztárban, akkor nemsokára ez történik.
NORMAN ROGUES AMBUSH... - Normann gazfickók megtámadták az ispánunkat, és elvesztettük a tartományokból befolyó jövedelmünk felét.

Jótanácsok a játék kezeléséhez: