A Collission Course "az űr határvidékén játszódik." Egy kísérleti csillaghajóval utazol az új csillagkapu hálózaton, mely gyors utazást az tesz lehetővé a galaxis távoli pontjai között. Mentsd meg az elveszett űrhajók szállítmányait és közben kerüld el az ütközést az űrtörmelékkel!
Ez az eredeti története a játéknak, mely igencsak minimalistára sikeredett, és nincs is sok köze a játékban zajló eseményekhez... A Sinclair User inkább egy saját történetet talált ki a játékhoz. Eszerint tesztpilótaként irányítunk egy csillaghajót, az új Űrközi Hálózatot teszteljük. A csillagkapu zónák közelében erős kozmikus sugárzás mérhető, mely ellen a csillaghajó pajzsenergiája nyújt létfontosságú védelmet. Űrhajónk pajzsenergiája azonban gyorsan csökken, így azt energiacellák gyűjtésével folyamatosan pótolni kell a következő csillagkapu felé haladva.

A csillagkapu zónák létesítményei nyolcszögletű platformok rendszeréből állnak. Ezek egymáshoz kapcsolódva, néhol szüneteket is tartalmazva alkotnak egy útrendszert, ami mindig elvezet a következő átjáróig (az átjáró egy forgó négyszög). A csillagkapu zónák területe, minden szinten egy színben "pompázik", ha más színű területre tévedtünk, elhagytuk a zóna területét, rossz helyen járunk! Sajnos a zóna nem mentes az űrszeméttől, és a harmadik szinttől kezdve meteorok is átrepülnek időnként a területen. Ezekkel az ütközés kerülendő. A harmadik szinttől kezdve a platformok elhelyezkedő tereptárgyakat is kerülgetni kell.
A csillagkapu elérésére felhasználható energia a bal alsó sarokban egyre fogy, és az energiacellákkal egészen a 60-ig tölthető. A cellákból kétféle van: vannak 20 energiaegységet növelő cellák (egy nagyobb mag körül forgó kis gömbök) 480 pontért, és vannak a pattogó cellák, amik energiát nem pótolnak, de 750 pontot érnek. Minden szintet a 30-as energiaszinten kezdünk, ez bizonyosan nem elég, hogy elérjük a következő csillagkaput. Nem szükséges az összes cellát összegyűjteni, a cél az átjáró elérése, és a pontok gyűjtése. Ha elfogy a pajzs energiája, elvész egy életünk. A jobb alsó sarokban, a pontszámunk mellett látható "titokzatos" fehér háromszögek az életeinket jelzik.
Űrhajónk sebességét nem tudjuk befolyásolni, de egy hirtelen 180 fokos fordulatot végrehajtva egy pillanatra megállunk. Tudunk viszont emelkedni / süllyedni. Erre szükségünk is lesz, mert nem minden cella van azonos magasságban. Magasságunkra csak a platformokra vetett árnyékunkból tudunk következtetni, de szerencsére lezuhanni nem tudunk. A tempó egyébként elég gyors, a cellák felvételét kicsit gyakorolni kell.
A program nyolc pályát tartalmaz, de a játéknak a nyolcadik után sincs vége: újra az első következik.

A Collision Course-t 1987 elején, a Revolution kiadása után készítette Costa Panayi, a Vortex berkein belül. Nem volt elégedett azonban játékkal, ezért nem adták a programhoz a Vortex nevét, így szerzőként a rejtélyes Black Run Software szerepel a játék menüjében. A programkódban viszont el van rejtve az "AUTHOR: COSTA PANAYI" üzenet. A kiadó az Americana Software, ami az US Gold "budget" kiadója volt. Később a játék felkerült a Sinclair User 1991. júniusi kazettamellékletére.

Irányítás:
Billentyűzet (Q, A - fel, le, K, L - balra, jobbra)
     P - játék szüneteltetése (folytatás: ENTER)
     A+G - játék megszakítása
KEMPSTON, INTERFACE II., AGF/PROTEK botkormány illesztő.

Örökélet: POKE 36541,183
Végtelen energia: POKE 43176,0