Battle of Britain 1986 - PSS stratégia | Forrás: Spectrum (48k) |
1940. május 10-én a néhány hónapig tartó csend után ismét fellángolt a II. Világháború Európában: a német Wehrmacht ezen a napon indította meg offenzíváját a nyugati fronton. A német hadsereg szokatlan harcmodora (a "villámháború") meglepte a rosszul és összehangolatlanul vezetett angol-francia haderőt - az eredmény a teljes összeomlás lett. Június elején több, mint 200.000 katonát mentettek át Nagy-Britanniába a dunkerque-i katlanba szorított angol-francia haderőből. Franciaország két hét múlva feltétel nélkül kapitulált Németország előtt - Európában egyedül a szigetország maradt Hitler ellenlábasa. A német vezérkar azonnal megkezdte egy nagyszabású partraszálló hadművelet tervezését, aminek egyetlen nagyobb akadálya volt: a RAF, az angol légierő. Először tehát arra volt szükség, hogy a légi fölényt kivívják Nagy-Britannia felett. Augusztus elején kezdődött meg a nagyobb bombázó-kötelékek berepülése a szigetország fölé, egyelőre még pontosabban meghatározott cél nélkül, majd augusztus 15-én a német Luftwaffe megindította a Sas hadműveletet, amely a dél-angliai repülőterek ellen irányult. 24-én egy eltévedt német bombázó London-ra dobta le bombáit, és az angol légierő megtorlásképpen másnap Berlint bombázta. Erre a Luftwaffe is London ellen fordult, és megkezdődött az angol nagyvárosok válogatás nélküli terrorbombázása. Szeptember 15-én, a "Sas nap"-on a Luftwaffe minden erejét összeszedve támadta az angol fővárost - de majd' egy hónapig még egymást váltották London felett a német bombázószázadok. A légi fölényt a későbbiekben sem sikerült a németeknek kivívnia: szeptember végéig több, mint 1700 gépet vesztettek, szemben az angol 900-al. Hála az angol ipar erőfeszítéseinek, eddigre az angoloknak még mindig pontosan ugyanannyi gépük volt, mint a támadás kezdetén - a német tartalékok viszont kimerültek. Ez a légi összecsapás a későbbiekben "Angliai csata" néven vonult be a történelembe, a II. Világháború első olyan ütközeteként, amikor sikerült komoly vereséget mérni a német hadseregre.
A történelmi témából már számos könyv és film készült, sőt egy játékprogram is feldolgozta az eseményeket úgy 1983 táján - bár ezt inkább jobb elfelejteni. A PSS cég is elkészítette CLASSIC CONFLICTS-sorozatában a légi csata stratégiai játékprogram változatát.
Bejelentkezés után az "Angliai csata" című film zenéjét hallhatjuk, közben pedig az '1' vagy a '2' billentyű megnyomásával ki kell választanunk, hogy joystick-kel vagy billentyűzetgól akarjuk-e a játékot irányítani. Ha joystick-et választunk, a program a 'tűz' gomb megnyomása után ismeri fel, hogy milyen joystick-ünk van, billentyűzet esetén a 'Q'/'A'/'I'/'O'/'N' billentyűkön van az irányítás, a 'P' billentyű a pause be / kikapcsolása.
Ezután a játék főmenüje jelentkezik be, ahol kiválaszthatjuk, hogy a hadművelet melyik részét akarjuk lejátszani, illetve akarunk-e arcade-részt a programban:
A teljes légi csatát (augusztus 8-tól kezdődően) a CAMPAIGN (hadviselés) választásával játszhatjuk végig. Ekkor ismét egy menüt láthatunk, amely minden nap után meg fog jelenni. A megfelelő parancsnál a 'tűz' gombot kell megnyomnunk. A menü az alábbi pontokat tartalmazza:
A játék elindítása után Dél-Anglia térképe jelenik meg a képernyőn., az a térség, ahol a játék játszódik. Zöld keresztek jelzik a repülőtereket (... AIRFIELD, A/F vagy AIRBASE), "U" alakú jelek a radarállomásokat (RADAR STATION), lila foltok a nagyobb városokat, illetve vörös folt Londont.
A képernyő felső sorában először a BATTLE OF BRITAIN felirat jelenik meg, de a későbbiekben ez a program üzenetsoraként szolgál. Itt jelennek meg a játék egyes üzenetei, amelyek az alábbiak lehetnek:
Az üzenetsor alatti sor két részre van osztva: a jobb oldali részen a dátum és a idő látható (illetve ha a 'P' billentyű megnyomásával szüneteltetjük a játékot, akkor egy villogó PAUSED felirat), a bal oldalán pedig annak a megnevezését láthatjuk, amin a kurzor éppen áll (LUFTWAFFE, ... SQUADRON, város neve vagy RADAR STATION). Ha a kurzor olyan helyen van, ahol nincs semmi, akkor ezen a részen láthatóak a RAF és a Luftwaffe aznapi veszteségei (LOSSES).
Az alatta lévő részen egy kártya látható 5 felirattal, ahol akkor jelennek meg információk, ha a kurzor egy német vagy egy angol repülőszázadon áll. Ha a repülőszázad angol (kék karikák jelzik őket), akkor az egyes feliratok utáni szám a következőket jelzi:
Ha kurzor egy német századon van, akkor csak a bombázók és a vadászok számát láthatjuk itt, de ezt is csak akkor, ha már Anglia felett vannak. A tenger felett csak a radarinformációt láthatjuk - már amennyiben az a radar, amelyiknek a hatósugarában vannak, nincs szétbombázva.
Ha a kurzor egy repülőtéren áll, akkor a 'tűz' gomb megnyomásával aktiválhatjuk és egy új képernyő jelenik meg. A felső sorban látható a repülőtér neve és az aktuális idő. Alatta AIRFIELD STATUS felirat mutatja, hogy a repülőtér használható-e vagy sem (OPERATIONAL/NON OPERATIONAL). Ezalatt egy táblázat látható, amely a reptéren lévő max. 4 repülőszázad néhány jellemzőjét tartalmazza:
A táblázat alatt további két felirat látható: az első (WEATHER) mutatja az időjárást, ami lehet jó (FINE), zápor (SHOWERS), zuhogó eső (HEAVY RAIN) vagy köd (FOG BOUND). Egyedül az utóbbi miatt válhat használhatatlanná a reptér. Ezt a játék közben egyrészt az üzenetsorban jelzi a program, másrészt ha a kurzort köd által lezárt repülőtérre visszük, akkor a neve nem sárga, hanem piros alapon jelenik meg az üzenetsor alatt.
A második felirat (RUNWAY) mutatja a kifutópálya állapotát. A repülőteret csak akkor használjuk fel- vagy leszállásra, ha ez tiszta (CLEAR), ugyanis ha egy bombázásból kifolyólag kráteres (CRATERED) vagy meg van rongálva (DAMAGED), akkor legalább a felét elveszítjük a fel- vagy leszálló század gépeinek.
A századok között a 'fel' és 'le' használatával válogathatunk, az aktuális inverzben látható. Ha a század státusza READY, akkor a 'tűz' gomb megnyomásával felszállási parancsot adhatunk ki nekik (SCRAMBLED). Egyszerre csak egy század szállhat fel ugyanarról a repülőtérről. A térképhez a 'jobbra' vagy a 'balra' megnyomásával térhetünk vissza.
Ha a század felszállt a repülőtérről, irányt kell neki adnunk. Ez úgy történik, hogy rávisszük a kurzort és megnyomjuk a 'tűz' gombot. Ekkor a kurzor szélén nyilak jelennek meg és most be kell állítanunk, hogy a század melyik pozícióba tartson és ismét megnyomnunk a 'tűz' gombot. Ha a századnak van irány megadva, akkor ezt egy világoskék négyzet jelzi is, ha rávisszük a kurzort. Ha a század elérte a célpozíciót, akkor ott megáll. A leszállás is ugyanilyen módon történik: célpozíciónak azt a repülőteret kell megadnunk, ahova le akarjuk szállítani a századot. Természetesen ha ide nem tud leszállni (már van rajta 4 század vagy köd van), azt az üzenetsorban jelezni fogja.
A játék célja az, hogy megakadályozzuk a berepülő Luftwaffe századokat abban, hogy elérjék céljukat - azaz vissza kell vernünk őket. Ha valamelyik századunk bármilyen módon érintkezik egy ellenségessel, akkor csata alakul ki és ellövi a lőszerét. A veszteségek tulajdonképpen statisztikai alapon jelentkeznek, attól függően, hogy a német egységben lévő bombázókat hány vadászgép kísérte és a századunkban hány gép volt. Ha nem volt vadászkíséret a németeknél, akkor mi nem szenvedünk veszteséget! Célszerű tehát a vadászok nélkül közlekedő bombázókat a lehető legtöbbször megtámadni, hogy a századuk megsemmisüljön. Ha a bombázók erős vadászgépfedezettel jönnek, akkor nem javasolt sokszor megtámadni őket, csak egyszer vagy kétszer egy 15 gépes századdal: ez általában elegendő arra, hogy visszafordulásra késztessük őket.
A játék elején még könnyebb feladatunk van, jóval nagyobb veszteségeket okozhatunk az ellenfélnek. A későbbiekben azonban a bombázók már erős csoportokban jönnek (pl. századonként 30 bombázó 30 vadásszal) - ilyenkor célszerűbb hagyni őket kedvükre ténykedni, mert ilyen egységek megtámadásával olyan veszteségeket szenvedhetünk, amit nem lesz túl könnyű kiheverni.
Megjegyzendő, hogy a bombázók elég gyakran támadnak repülőtereket. Ha a bombázás sikeres volt, akkor nemcsak a kifutópályát rongálják meg, hanem az ott lévő századok is jelentős veszteségeket szenvednek. Ha egy bombázószázad valamelyik repülőterünk közelébe ért, célszerű az összes ottani századdal a levegőbe emelkedni: még ha nagyon erős egységről van szó, a vele való összecsapás akkor is kisebb veszteségeket jelent, mintha a földön bombáznák szét őket.
Mivel a németek célja mindig valamilyen célpont bombázása, teljesen felesleges olyan századaikat megtámadni, amelyekben már csak vadászgépek vannak, mert csak hiábavaló veszteségeket szenvedhetünk - ezek úgysem tudnak mit csinálni, nemsokára hazafelé indulnak.
Ha hadműveletet játszunk, a játék augusztus 8-tól október 2-ig tart. Ha egy nap lezajlott (az utolsó német egység is eltakarodott a légtérből), megjelenik az értékelés az aznapi eredményekről (INTELLIGENCE REPORT).
A felső sorban az időpont látható, alatta pedig a RAF és a Luftwaffe veszteségei (RAF / LUFTWAFFE LOSSES). Ezalatt látható, hogy a Luftwaffe hány bevetése volt eredményes, azaz hány várost, repteret vagy radarállomást bombáztak meg aznap (SUCCESFUL LUFTWAFFE ATTACKS).
A COMMAND ABILITY mutatja százalékban kifejezve, hogy ezen a napon a parancsnokság (vagyis mi) milyen hatásfokkal tevékenykedett. Ezt a többi összetevőből számolja ki a program, azaz hány Luftwaffe támadás volt sikeres, milyen a veszteségek aránya, hány bevetést repültek a századok és ebből hányszor vették fel a harcot az ellenféllel.
A bevetések számát a RAF SORTIES felirat mutatja, azaz összesen ennyi felszállási parancsot adtunk ki a századoknak. Az INTERCEPT jelzi, hogy a bevetésekből hányszor vettük fel a harcot valamilyen ellenféllel, a LUFTWAFFE RAIDS ABORTED pedig azt, hogy hány német támadást vertünk vissza.
A legalsó sorban lévő OVERALL COMMAND RATING az eddig eltel napok COMMAND ABILITY-értékének az átlagát jelzi, azaz mindent összevetve, eddig ilyen sikerrel ténykedtünk.
A 'tűz' gomb megnyomása után következik az utánpótlási fázis (RAF RESUPPLY). Az ipar minden nap egy bizonyos mennyiségű repülőgépet szállít (31-48 db között), amelyekből pótolhatjuk az előző napi veszteségeinket. A CALIBRE felirat melletti szó mutatja, hogy a standard létszámhoz képest milyen mennyiségben vannak feltöltve a századok repülőgépekkel (EXCELLENT: nagyon jó; MEDIOCRE: közepes; AVERAGE: átlagos). A RESERVE mellett találjuk, hogy az ipar mennyi repülőgépet szállított aznap. Ezalatt a repülőszázadok találhatóak sorban: a SQUAD oszlop mutatja a század számát, a TYPE a repülőgéptípust, az AIRFIELD hogy a század pillanatnyilag melyik repülőtéren tartózkodik, a NUM. pedig hogy hány gép van a században. Kék a felirat, ha a létszám teljesen fel van töltve (15 db), piros, ha hiányos. A századuk között a 'fel' / 'le' billentyűkkel mozoghatunk, az aktuálisat fehér szín jelzi. A 'tűz' gomb nyomkodásával tudjuk növelni valamelyik szárad létszámát. Ha nem szenvedtünk akkora veszteségeket, mint az utánpótlás mértéke, természetesen nem kötelező az összes repülőgépet kiosztani, de a megmaradt gépek nem adódnak hozzá a másnapi utánpótláshoz! Ha az utánpótlás kevesebb, mint a veszteségeink, akkor jobban meg kell fontolnunk, hogy melyik századnak és mennyi gépet fogunk adni: ilyenkor célszerű a fontosabb repülőtereken lévő századokat feltölteni ebben segítségünkre lehet az, hogy a fenti kinyomtatott képbe beírtuk a repülőterek nevét. Ha az utánpótlást kiosztottuk, a 'BREAK' megnyomásával visszatérhetünk a CAMPAIGN almenüjébe, ahol kimenthetjük az állást vagy folytathatjuk a játékot a következő nappal. Megjegyzendő, hogy játék közben megnyomott 'BREAK'-re a program nem ebbe a menübe, hanem a főmenübe áll vissza.
A játék célja tehát minél hatékonyabban védelmezni Angliát a rendelkezésre álló századokkal. Ehhez az szükséges, hogy a lehető legkisebb veszteséggel az ellenfélnek a legnagyobbakat okozzuk: az erős egységeket visszafordulásra bírjuk, a fedezet nélküli bombázókra pedig minden kéznél levő egységet ráuszítsunk. Az elmondottakat figyelembe véve néha kompromisszumokra kényszerülünk: a nagyon erős vadászkísérettel érkező bombázókat inkább hagyni kell kedvükre bombázgatni és a századainkkal inkább elmenekülni előlük, mert megtámadásukkal mi 3-4-szeres veszteségeket is szenvedhetünk. A játék augusztus 15-től kezdve lesz igazán izgalmas.
Ha a PSS programozói a siralmas "arcade-effektusok" helyett a főjáték grafikájának illetve hanghatásainak csiszolására fordították volna fölös energiájukat, a játék még kiválóbb lehetne. Mindenesetre a stratégiai játékok szerelmeseinek így is jó szórakozást jelent (elég nehéz), bár abban bizonyosak vagyunk, hogy aki először játszik ilyen típusú játékkal, akkor nem a BATTLE OF BRITAIN-en keresztül fogja megkedvelni ezt a játékkategóriát.