PiCi Tools Deluxe 3.06

A 80 években PC-n és a 8 bites gépeken futó operációs rendszerek még nem grafikus felületen tartották a kapcsolatot a gép előtt ülő felhasználóval (ennek legfőbb oka a gépek -és főleg a memória- teljesítménybeli korlátai voltak). A gép bekapcsolása után egy fekete képernyőn megjelent a kurzor, mely jelezte, hogy a gép parancs bevitelére vár. A gépet tehát csak az tudta kezelni, aki ismeri az operációs rendszer parancsait. A parancsok begépelése egyrészt igen körülményes és hosszadalmas lehetett, másrészt a "laikus" felhasználó számára ijesztően hatot. Az első lépés az operációs rendszerrel valló kommunikáció megkönnyítésére a shell programok voltak. Nem valószínű, hogy lenne olyan ember, aki PC-n valaha DOS-t használt, és ne ismerné a NORTON COMAMNDERT... Ezek a shell programok még karakteres képernyőt használtak, de már lényegesen könnyebbé tették a parancsok bevitelét. Természetesen nemcsak DOS-ra, de a CP/M operációs rendszerhez is készültek ilyen programok. Legismertebb ilyen program a PC Tools. A Microteam elkészítette a PC Tools Enterprise képességeihez igazított változatát, melynek neve a PiCi Tools. Az alábbiakban e programmal ismerkedhetünk meg részletesen.

A program természetesen a CP/M kompatibilis IS-DOS operációs rendszer elindítása után tölthető be (A PCTOOLS parancs beírásával). Rögtön az ismerkedés elején érdmes megjegyezni, hogy a program csak a szabványos (160K, 180K 320K, 360K, 640K, 720K-s) lemezeket kezeli! Bejelentkezés után eldönthetjük, a program mely moduljával kívánjuk megkezdeni a munkát:

• F3 - DISK FUNCTIONS. A lemezkezeléssel kapcsolatos teendőket tudunk ellátni. (formázás, könyvtárak kezelése, meghajtó kiválasztása, valamint egy DISK EDITORT is kapunk.
• F1 - CHANGE DRIVE / PATCH - a meghajtót és a kívánt könyvtárat választhatjuk ki.
• Más, tetszőleges billentyű megnyomásával juthatunk a program fő képernyőjéhez (FILE FUNCTIONS). Itt az állománykezeléssel kapcsolatos funkciókat érhetjük el.

A FILE FUNCTIONS képernyő

Látható, hogy a lemez és állománykezelés élesen elkülönül a programban. Ez oly annyira igaz, hogy a FILE FUNCTIONS képernyőn csak az állományok jelennek meg, a lemezen lévő alkönyvtárak nem! A fenti képernyőn egy olyan lemez tartalma látható, mely alkönyvtárakat is tartalmaz, de ez erről a képernyőről nem állapítható meg. Ez először egy kicsit furcsa, de -bármilyen meglepő- ha megszokjuk, kényelmesen másolhatunk, mozgathatunk alkönyvtárak között.
A képernyőn látható információk a "DOS-hoz, CP/M-hez szokott szemnek" egyértelműek:

• VOL LABEL - A lemez kötetcímkéje.
• PATH - az aktuális útvonal. Innen állapíthatjuk meg, éppen milyen alkönyvtárban tartózkodunk.
• A képernyő legnagyobb részén a könyvtárban található file-ok nevei (NAME), kiterjesztése (EXT), mérete byte-ban (SIZE), attribútumai (ATTR), és az utolsó módosítás dátuma (DATE) látható táblázatos formában. Jelen leírásban nem térek ki a CP/M általános szabályaira, ezt az IS-DOS leírásból lehet megtudni. A listában a hidden (rejtett) attribútumú file-ok is megjelennek!
• A file-panel alatti fekete információs mezőben a következő információk olvashatóak:
  • X FILES IN SUB-DIR = YY BYTES - Az alkönyvtárban X file található, melyek terjedelme YY byte.
  • X FILES SELECTED = YY BYTES - X file van kijelölve, melyek terjedelme YY byte.
  • AVAIBLE OF VOLUME = YY BYTES - a lemezen YY byte szabad hely található.
• Legalul egy "súgó" látható, mely az adott képernyőn elérhető funkciókat ismerteti (ez minden képernyőn megtalálható). A funkciókat a hozzájuk tartozó (fehér sínnel jelzett) billentyűk megnyomásával érhetők el.

A program használata közben alapszabály, hogy az egyes funkciók végrehajtását az ESC megnyomásával szakíthatjuk meg, vagy léphetünk vissza. A programból való kilépésre is az ESC szolgál!!

File-ok kiválasztása
Mielőtt egy file-al bármit is "tehetnénk", ki kell választanunk, mely file-okkal kívánunk foglalkozni. Ha csak egy file-on szeretnénk elvégezni a kívánt műveletet (pl. törlést) elegendő a kívánt file-ra állítani a kurzort. Ezt a beépített botkormánnyal tehetjük meg. Ha azonban egyszerre több file-al akarunk műveletet végezni, a csoportos kijelölést kell alkalmaznunk:
Az ENTER billentyűt megnyomva kijelölhetjük azt a file-t, amin a kurzor áll (SELECT). Ilyenkor a kurzor egy sorral lejjebb mozog, és a kiválasztott file elszíneződik, és egy sorszámot kap. Ezután tetszőleges további file-t jelölhetünk ki.
Az INS megnyomásával egyetlen billentyű lenyomásával kijelölhetjük az alkönyvtárnam található összes file-t (SELECT ALL FILES)
Ha csak véletlenül választottunk ki egy file-t, vigyük rá a kurzort, és az ENTER újbóli megnyomásával törölhetjük a kijelölést. Ha az összes kijelölést meg szeretnénk szüntetni, az ERASE billentyű megnyomásával azonnal megtehetjük (UNSELECT).

A FILE-okkal végezhető műveletek

• COPY - A kijelölt állományok másolása. Először ki kell választani a cél-meghajtót, majd -ha azon alkönyvtár is van- a célkönyvtárat. Az egyes meghajtókat betűjelükkel választhatjuk ki (A-E), vagy a T megnyomásával a magnót választhatjuk ki cél-eszköznek.
• MOVE - File mozgatása. Működése megegyezik a COPY parancsnál leírtakkal. De a file az eredeti helyén törlődik.
• COMP - Két file összehasonlítása. Az első file-t ki kell jelölnünk (ENTER), a második file a kurzor által kijelölt file lesz. Az összehasonlítás eredményeként a program tájékoztat, hogy a két file tartalma eltérő vagy egyező.
• RENAME - file átnevezése. A kurzorral által kijelölt file-nak adhatunk új nevet.
• DELETE - a kijelölt file(ok) törlése.
• VIEW / EDIT - File-editor indítása. A kurzor által kijelölt file-t szerkeszthetjük hexadecimális formában, vagy elolvashatjuk karakteres formában. Részletesebben lásd később.
• ATTRIB - a kurzor által kijelölt file attribútumainak módosítása. A képernyőn a file neve és mérete alatt láthatjuk az aktuális attribútumokat (INITIAL ATTRIBUTES) A NEW ATTRIBUTES alatt állíthatjuk be az új értékeket (ENTER megnyomásával). Alul láthatjuk még a file módosításának idejét. A beállított attribútumokat az U megnyomásával "menthetjük el".
• Az F3 megnyomásával átválthatunk a DISK FUNCTTIONS képernyőre.
• F1 - CHANGE DRIVE / PATCH - a meghajtót és a kívánt könyvtárat választhatjuk ki.

A FILE EDITOR

A File-editort elindítva lehetőségünk nyílik a lemezen tárolt állomány szerkesztésére hexadecimális vagy ASCII módban.

A dump felett az alábbi információkat láthatjuk:

• A megnyitott file neve, elérési útvonala.
• RELATIVE SECTOR: a szerkesztés alatt álló, állományon belüli szektor száma.
• ABSOLUTE SECTOR: Megtudjuk, hogy a szerkesztés alatt álló szektor a lemez hányadik szektora.
• BYTE: megtudjuk, hogy a kurzor a szerkesztés alatt álló szektoron belüli hányadik byte-on áll. (0-511)
• CLUSTER: megtudjuk, hogy a lemez hányadik cluster-ján található a szerkesztés alatt álló sáv.

Navigálás a dump-ban:
A kurzort a beépített botkormánnyal tudjuk mozgatni a képernyőn látható szektoron belül. (A szektor tartalma nem fér ki egy képernyőre, ha a kurzorral elérjük a képernyő alját, görgetjük annak tartalmát). A CTRL + FEL / LE megnyomásával tudunk váltani a file-t tartalmazó lemezszektorok között. Az INS megnyomásával tudunk váltani a bal oldali hexa-dump, és a jobb oldali ASCII hasáb között. A hosszabb állományokban gyorsabb navigálást tesz lehetővé, hogy az F2 megnyomása után megadhatjuk, hogy a file hányadik szektorára szeretnénk ugorni.

Ha elrontottuk a módosítást, a file eredeti tartalmát újra beolvashatjuk a szerkesztőbe az F6 megnyomásával. Ilyenkor minden eddigi el nem mentett módosításunk törlődik. A módosított file-t az F5 megnyomásával menthetjük lemezre. Az F1 megnyomásával válthatunk a hexadecimális, és karakteres nézet között. A karakteres nézetben csak olvasni tudjuk a file tartalmát, szerkeszteni nem. Ebben a módban csak a le-fel iránnyal tudunk oldalanként lapozni, vagy a CTRL + le / fel megnyomásával tudunk a file végére / elejére ugrani. Az ESC megnyomásával tudunk a File-editorból kilépni. Kilépés ne felejtsük elmenteni a módosításokat!

DISK FUNCTIONS képernyő

• VIEW / EDIT - A file-editort nyithatjuk meg. A megadott betűjelű meghajtóban lévő lemez teljes tartalmát szerkeszthetjük szektoronként. Használata megegyezik a file-editorral, de -értelemszerűen- hiányzik az ASCII megjelenítés lehetősége.
• INITIALIZE - a megadott betűjelűben lévő lemez formázása a kívánt formátumban. A program nem detektálja automatikusan a meghajtó típusát, nekünk kell a megjelenő menüben kiválasztani (a megfelelő számbillentyű megnyomásával). Ezután kiválaszthatjuk, milyen formátumban kívánjuk a lemezt formázni. A listában csak a megadott típusú meghajtó által kezelt formátumok jelennek meg. A formázást az ENTER megnyomásával indíthatjuk, de ilyenkor az ISDOS még megerősítést vár.
• DIRECTORY MAINT - az alkönyvtárak kezelésével kapcsolatos parancsok kaptak itt helyet:
  • F1 - RENAME: a kiválasztott alkönyvtár átnevezése.
  • F2 - CREATE: könyvtár létrehozása a kiválasztott útvonal alatt.
  • F3 - REMOVE: a kiválasztott alkönyvtár törlése. Csak üres alkönyvtárakat tudunk törölni!
• F3 - FILE SERVICE - átlépés a FILE SERVICE képernyőre.
• F1 - CHANGE DRIVE - Lemez, alkönyvtár kiválasztása.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ENTERPRISE-on sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldás az EPDOS használata, de érdemes megemlíteni, hogy ilyen is volt valamikor. Így -remélhetőleg- nem teljesen felesleges e program ismertetése...