PCBPrise
Nyomtatott áramkör tervező program

Szerző: dr. Kövesdi István

Tartalom

Bevezetés
Ön most a PCBPRISE nyomtatott áramkör tervező program 1.2-es változatának kezelési utasítását olvassa. A program egy néhány utasításból álló ASSEMBLY résztől eltekintve magasszintű nyelven íródott. A rövid ASSEMBLY betét az alkalmazott számítógép operációs rendszerének funkcióihoz való hozzáférést biztosítja csupán. A PCBPRISE az áramkörök rajzolását, működésük numerikus modellezését és a megvalósításukhoz szükséges nyomtatott áramkörök tervezését egységes keretbe foglaló software-rendszer fejlesztésének részeredménye. Az említett programrendszer elsősorban az IBM PC család különböző típusaira készül, de a felépítésének lényeges szempontja a magasszintű nyelveken írott gépfüggetlen, tiszta forráskódok használata. Ez tette lehetővé a Magyarországon nagy számban eladott ENTERPRISE 128-as mikroszámítógépre történő adaptálását a rendszer azon moduljainak, melynek talán a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot az elektronikával foglalkozó, otthon barkácsolók között. Ők ugyanis - legalábbis a saját tapasztalataim szerint - nem törekszenek precíz műszaki dokumentációra és azokat az alkatrészeket használják, amelyek éppen kaphatók vagy a fiókban vannak. Az előzetes numerikus áramköranalízis és a részletes toleranciavizsgálat helyett pedig előnyben részesítik az áramkörök közvetlen megépítését és bemérését. Ehhez az áramkörépítéshez kíván segítséget nyújtani a PCBPRISE program, amellyel 20 x 20 négyzetcentiméteres vagy kisebb méretű, legfeljebb 200 alkatrészt tartalmazó analóg, digitális vagy rádiófrekvenciás kapcsolások nyomtatott áramköre tervezhető interaktívan és az adott kapcsolás jellegének megfelelően. Ez a méret és alkatrészszám tartomány lefedi a házilag készített áramkörök túlnyomó részét. Ha ön bejegyzett vásárló, akkor a vásárlás dátumától számított 1 eves időtartamig lemezáron jogosult az esetleges újabb verziókra. IBM PC-s változat vásárlásakor pedig beszámítom a PCBPRISE-ér kifizetett összeget.

2. Általános megjegyzések
A PCBPRISE nyomtatott áramkör tervező program az ENTERPRISE 128-as számítógépen fut a CP/M kompatibilis ISDOS operációs rendszer alatt, így a működéséhez szükség van az EXDOS lemezvezérlő kártyára és az ISDOS operációs rendszerre. Kell még egy legalább 360K-s floppy meghajtó is. A program forrásnyelve Pascal, a futó kódot a Borland Turbo Pascal 3.0-ás fordítóval készítettem el. A program RAM disk-ről is használható, ekkor lényegesen gyorsabb. 360K-s vagy nagyobb RAM disk esetén 180K-s floppy is elegendő. A programhoz nem szükséges, de érdemes display monitort használni. Televízió használatakor azonban önnek kell kikísérleteznie az adott televízióhoz és számítógéphez tartozó optimális színkombinációt. Az a tapasztalatom, hogy a halványkék és szürke különböző árnyalatait a legtöbb színes TV jól bontja fel, ezekkel a színekkel érdemes elsősorban kísérletezni. A színeket azonosító számuk révén a főmenüből CTRL+P paranccsal állíthatjuk be. Az alapállapotnak megfelelő papír +3 tintaszín egyébként a következő:

17, 3, 23, 255.

A tervezett nyomtatott áramkörökről nyomtatott ábra készíthető. Ez az ábra az alkalmazott printertől függő méretű lesz. Ha valaki egy az egyben fotózható ábrát akar készíteni annak pedig rendelkezésére áll a dot mátrix file opció, ahol a nyomtatott áramkör adatai elemi pontonként vannak reprezentálva és a felhasználó, aki valószínűleg már nem barkacsaló amatőr, a printeréhez adaptált programmal a dot matrix file adatállomány feldolgozásával készíthet fotózható ábrát.

3. Üzembe helyezés, indítás
Kérem, hogy a program eredeti lemezét a vásárlás után rögtön másolja át, majd gondosan tegye félre. Az eredeti lemezt a továbbiakban ne használja. A munkamásolatokat az első másolatról készítse el. A PCBPRISE programállományok együttes mérete meghaladja a 200K-t. Ehhez jönnek még a NYÁK méretétől függő nagyságú adatállományok valamint egy külső alkatrészkönyvtár. Az eredeti lemez másolata automatikusan indítja a programot. Kézi vezérlésnél a program futása előtt természetesen aktivizálni kell az ISDOS rendszert. A program indítása

pcbprise

parancsal történik. Ez egy parancsköteg állomány neve. A rendszert tulajdonképpen a pcb0.com indítja el. Azt javaslom, hogy a programot a lemez kipróbálása után egyből ne használja. Előbb figyelmesen olvassa el ezt a használati utasítást, majd egyszerű áramkörökkel próbálja ki a leírásban említett funkciókat úgy, hogy párhuzamosan újraolvassa el a vonatkozó részeket.

4. RAM DISK használata
RAM disk esetén az ISDOS-t az E: lemezről kell aktivizálni, majd a program és az adatok állományait a

copy a:pcb*.* e:

paranccsal az elektronikus lemezre kell másolni. A program indítása itt is a

pcbprise

utasítással történik. A tervezés végén a

*.cir
pcbbonds
pcbnobnd
pcbnodes
pcbdrill
pcbdefly
pcblayer

állományokat a RAM disk-ről hajlékonylemezre kell átmásolni. A megfelelő copy utasításokat célszerű parancsköteg állományba foglalni.

5. Eltávolítás
A PCBPRISE-rendszer alapállományait

del pcb*.*

utasítással maradék nélkül eltávolíthatja a lemezekről. Az ön által definiált néven létrehozott állományok törléséről szükség esetén önnek kell gondoskodnia.

6. Határadatok
A menürendszerrel vezérelt programmal 20 cm x 20 cm-es maximális méretű, többrétegű nyomtatott áramkör tervezhető. Az áramkör rétegeinek számát gyakorlatilag csak a mágneses adathordozó tárolókapacitása korlátozza, ugyanis a software 256 rétegű nyomtatott áramkör kezelésére alkalmas. Az alkatrészek maximális száma 200, a kötések és kivezetések maximális száma külön-külön 780. A program két szomszédos IC kivezetés között egy vezető sávot képes átfűzni, az áramkör finomrajzolatánál pedig a felbontás 1/80-ad vagy 1/60-ad inch, illetve 0,32 vagy 0,16 mm, a medium- vagy high-resolution opcióknak megfelelően. A számítási és optimalizálási idők az alkatrészek összes kivezetés számától, a panel felületének nagyságától körülbelül négyzetesen függenek. Nagyobb, bonyolultabb áramköröknél az optimalizálás és a NYÁK rajzolat létrehozása órákat is igénybe vehet. ASSEMBLY betétek intenzív alkalmazásával sokat lehetne gyorsítani a program műveletigényes, kritikus részein, de ez a gépfüggetlen forráskód használatával ellenkezne.
A következőkben a részben menü, részben parancsvezérelt program menülistáit és opcióit ismertetem.

7. MAIN OPTIONS
A PCBPRISE rendszer egy .COM és számos .CHN kiterjesztésű, programból valamint adatállományokból áll. A felhasználó számára azonban egyetlen programként viselkedik. A .CHN programok tetszőlegesen hívhatják egymást. Így lehet egy több mint 200K-s programot futtatni a Z80-as mikroprocesszor szűkös 64K-s címterületén, arról nem is beszélve, hogy ezen a területen a tervezett áramkör adatait is tárolni kell. A tervezés az alábbi listán, a CIRCUIT PANEL-nek megfelelő programmal indul. Ebben és az összes többi programban a bejelentkező menülistán szereplő MAIN OPTIONS a következő választási lehetőségeket sorolja fel:

1 - CIRCUIT PANEL
2 - COMPONENTS
3 - CONNECTIONS
4 - OPTIMALIZATION
5 - AUTOROUTE
6 - Cu EDITOR
7 - PLOT LAYER
8 - INTERFACE
0 - END of WORK

A menüpontoknak tulajdonképpen egy-egy önálló program felel meg saját menülistákkal. Ezekből a listákból mindig visszaléphetünk a MAIN OPTIONS-ba. Ha a MAIN OPTIONS-ban az aktuális programtól különböző menüpontot választunk, akkor új programot tölt be a rendszer, így a lemezegység vagy RAM disk intenzíven dolgozik és a képernyő törlődik. A felsorolt opciók tetszőleges sorrendben és ismétlésben hívhatók, kivétel az END of WORK. Ez az adatállományok lezárását, a memória kitakarítását és a programból való kilépést eredményezi. A tervezés folytatásakor azonban az addig végzett, munka adatai hiánytalanul és automatikusan előhívhatók.
A tervezett áramkör kontúrja, az alkatrészek és kötések valamint, a nyomtatási rajzok egy 320 x 320-as felbontású négyszínű grafikus lapra íródnak fel. A képernyőn a grafikus lap kb. 2/3-a látható. A kurzorpont botkormánnyal történő mozgatásával a képernyőablakot fel s alá görgethetjük. A kurzor mozgása az ALT billentyű egyidejű benyomásával gyorsítható. A kép változása gyakorlatilag folytonos látványt nyújt, mivel a görgetés nem a grafikus memória adatainak mozgatásával, hanem csak a NICK chip néhány regiszterének átírásával történik. A NYÁK rajzolatokat kis-, közepes- és nagyfelbontásban szemlélhetjük a low, medium és high lehetőségeknek megfelelően.
A MAIN OPTIONS-ban állíthatók a színek is a CTRL és P billentyűk egyidejű lenyomásával, és itt kapcsolható CTRL+S-el a beültetési rajz simple (egyszerű) de gyors illetve detailed (részletes) de lassabb ábrázolási módja is. Ez utóbbit a beültetési rajz nyomtatásához ajánlom.
A program lehetővé teszi a nyomtatott ábrák feliratozását a Title megadásával. A felirat több soros is lehet. A feliratozás végét az ENTER lenyomásával jelezzük. A program angol billentyűzetet használ, így mind az angol mind az angol/német verziójú gépeken egyformán fut. A kétnyelvű gépeken a QWERTY billentyűzetnek megfelelően a Z jelű billentyű felel meg az Y-nak. A továbbiakban a MAIN OPTIONS-ból hívható programokat ismertetem részletesen.

8. CIRCUIT PANEL
Ebben a programban adhatjuk meg egy új áramkör méretét, vagy módosíthatjuk egy alkatrészeket tartalmazó panel méreteit. Az áramkör négyféle helyzetbe forgatható. Lehetőségünk van az áramkör tetszőleges téglalap alakú részébe foglalt alkatrészek és a megfelelő kötések együttes mozgatására. Az egész áramkör a felhasználó által adott néven lemezen tárolható és visszaolvasható. A szerkesztett panelhez, ha a méretek engedik, bármelyik lemezen tárolt áramkör hozzácsatolható. A beolvasott áramkör alkatrészeivel és kötéseivel együtt a szerkesztett panel tetszőleges területére mozgatható. Íly módon a bevált kapcsolások könnyen illeszthetők az új kapcsolásokba. Az áramkörök méretét automatikusan minimalizálhatjuk is. A program opciói a következők:

9. COMPONENTS
Ebben a programban helyezhetjük fel az áramköri lemez minkét oldalára a belső és külső könyvtárban tárolt alkatrészeket. A lemezek rézfóliáit a továbbiakban rétegnek nevezem. A 0-ik réteg az alkatrészoldalnak, az 1. réteg a forrasztási oldalnak felel meg. A program az 1. réteget vízszintesen tükrözve ábrázolja. Ez a megkülönböztetés csupán hagyomány eredménye, mert mindkét oldalon lehetnek alkatrészek. A 2. és további rétegek belső rétegek, ezekben csak kötések futnak. Az 1/10 inc-es csatlakozósávoktól kezdve a SOIC és PLCC tokozású felületszerelt IC-kig bezáróan sokféle alkatrészt pozícionálhatunk és forgathatunk a panelon. Az alkatrészekre rövid kódnévvel hivatkozhatunk. Ezeket a kódneveket az alkatrészkönyvtáraknál ismertetem. Azonos alkatrészek sorozatban való felhelyezésénél csak az elsőt kell definiálni a többit már az ENTER billentyű lenyomásával behívhatjuk. Az alkatrészek jellegüknek megfelelő forrasztási felülettel rendelkeznek. Ezek a forrasztási felületek az alkatrészek detailed rajzolási módjában már jelezve vannak. Az alkatrészek helyzetét a botkormánnyal vezérelt kurzorponttal határozhatjuk meg. A CTRL+K billentyű kombinációval a kurzorpont cm-ben adott koordinátái folyamatosan megjeleníthetők. A program automatikusan ellenőrzi és nem engedi az alkatrészkontúrok átfedését de például két SMD alkatrész vagy csatlakozósáv átfedően helyet foglalhat a panel átellenes oldalán. A felrakott alkatrészeket szabadon mozgathatjuk, ekkor a többi alkatrészhez esetleg már definiált kötéseik természetesen megőrződnek. Az alkatrészekre sorszám íratható fel. Az áramkör tetszőleges alkatrészét letörölhetjük. Definiálhatunk kör vagy téglalap alakú, a panel méreten belül tetszőleges nagyságú lemezkivágásokat is. A kivágások az egyéb alkatrészektől eltérő módon átfedésben is lehetnek egymással, ezúton gyakorlatilag tetszőleges alakú és tetszőleges belső kivágásokkal bíró áramköri lemezek tervezhetők. A panel grafikusan kinyomtatható. A nyomtatás előtt térjünk vissza a MAIN OPTIONS-ba és kapcsoljuk be a CTRL-S-el az alkatrészek részletesebb detailed rajzolási módját. A nyomtatott ábrát beültetési rajznak használhatjuk, amely a low-resolution módban nyomtatott rétegábrákra egy az egyben illeszthető.

10. CONNECTIONS
Itt az alkatrészkivezetések közti összekötéseket definiálhatjuk. A program megszámozza az alkatrészeket. A kötéseket grafikusan vagy numerikusan adhatjuk be. Az adatbeadás kötésenként vagy ekvipotenciális csomópontok megadásával zajlik. Ezen lehetőségek négyféle kombinációjával hozható létre az áramkör hálózata. Grafikus adatbeadásnál a kurzorpontot az összekötésre kerülő kivésetésekre kell vezérelni, a numerikus adatbeadás az alkatrész sorszám / kivezetésszám megadásával történik. Előírhatjuk a kötések szélességét és azt, hogy a beadott kötések melyik rétegben helyezkedjenek el. Az otthon barkácsolók, mint például én, maximum csak kétrétegű MYÁK-ot készítenek. Mint már említettem, 0. réteg az alkatrészoldalnak, az 1. réteg a forrasztási oldalnak felel meg. A 2. és a további rétegek belső rétegek. A képernyő mindig csak az adott réteg kötéseit ábrázolja. A vékony thin kötések tartósan 0,5 A-el, a vastag thick kötések pedig 2 A-el terhelhetők. A furattal rendelkező alkatrész kivezetésekhez tetszőleges rétegben csatlakozhatunk. A felületszerelt alkatrészekhez és a csatlakozósávokhoz csak az alkatrész felhelyezési rétegében definiálhatunk kötéseket. Tetszőleges kötés törölhető, hasonlóképpen graphic vagy numeric meghatározás szerint. A kötések vagy a csomópontok adatai a képernyőre vagy nyomtatóra listázhatók. Kiírhatók a kötésben nem szereplő, elektromosan lebegő kivezetések is, ez hasznos az ellenőrzésnél. A Z megnyomásával kinagyíthatjuk (meglehetősen lassan) a kurzor aktuális pozíciójának környező területét a bal alsó sarokba.

11. OPTIMIZATION
Ezzel az alprogrammal az alkatrészek helyzetét és a kötések elrendezését optimalizálhatjuk. Az optimalizálás fő szempontja a rövid kötésutak keresése. Mind az alkatrészekre, mind a kötésekre többféle lehetőséget adhatunk meg. Az alkatrészek lehetnek rögzítettek, helyhez rögzítettek és szabadon mozgók: a fixed, semi-fixed vagy free lehetőségeknek megfelelően. A helyhez rögzített alkatrészek kontúrjuk pozíciójának változtatása nélkül csak helyben forgathatók. Az alkatrész pozíciók optimalizálására a Gradient vagy a Monte-Carlo illetve a Swap módszert választhatjuk. A Monte-Carlo módezer szétdobálja majd kedvezőbben átrendezi az áramkört, a Gradient módszer egy erő-nyomaték eljárás, a Swap pedig az alkatrészek felcserélgetésével próbál optimalizálni. Ezeket a módszereket a tervezett áramkör jellegének megfelelő kombinációkban érdemes használni. Például zsúfolt digitális panelokon elsősorban a Swap módszert kell alkalmazni, majd a Gradient eljárással befejezni az optimalizálást. Az optimalizáció nagyon időigényes, ezért ne adjunk meg nagy iterációszámokat. 2-3 iterációs lépés is sokáig tart, ha az áramkör sok alkatrészt és kivezetést tartalmaz.
A kötéseknél a free, absolute, short és short & absolute lehetőségek vannak. A kötések optimalizálása átrendezi a kötéseket és a felesleges vagy kedvezőtlenül megadott free kötéseket törli. Az absolute kötések nem vesznek részt az optimalizálásban és a program így nem törölheti ezeket. A short kötések esetén a program törekedni fog arra, hogy az alkatrészek elhelyezésénél a kérdéses kötések minél rövidebbek legyenek. Nagyáramú füldhurok kialakulását megelőzhetjük, ha a nagy áramokat hordozó kötéseket külön rétegbe definiáljuk, és több kisméretű két kivezetéses pszeudo alkatrész szemközti lábain keresztül vezetjük a párhuzamos áramutakat. Íly módon elérhető, hogy a hurok felülete, s így a zavaró mágneses tér is, minimális legyen.

12. AUTOROUTE
Ezzel az alprogrammal történik a nyomtatott áramkör rajzolatának tényleges létrehozása. Itt is megválaszthatjuk a feldolgozásra kerülő réteget, az útvonalvezetés stílusát, amely lehet analog, digital vagy mixed a tervezett áramkörnek megfelelően, valamint a töréspontok jellegét, amit diagonal-nak vagy orthogonal-nak írhatunk elő. Az orthogonal választásnál nem lesznek 45 fokosan futó vezetősávok a panelon. Az összekötéseket egy helytakarékos Lee algoritmus hozza létre. Íly módon a kivezetések bezáródásainak száma minimumra csökken. Előfordulhat azonban, hogy lesznek olyan kötések, melyek nem sikerültek az adott rétegben.
Ezek a kötések, ha furatokban végződnek, tetszőleges másik rétegbe áthelyezhetők, amikor újra visszatérünk az Autoroute opcióba és átváltunk arra a rétegre, ahová telepíteni kívánjuk a függő kötéseket. Természetesen az SMD alkatrészekhez vagy csatlakozósávokhoz kapcsolt kötések nem vihetők át másik rétegbe. Probléma esetén átkötések bevezetésével vagy azonos oldalon lévő átkötéseket helyettesítő pszeudo ellenállások közbeiktatásával segíthetünk a dolgon.

13. Cu EDITOR
Ez az alprogram lehetővé tesz az Autoroute által létrehozott nyomtatott áramköri rajzolat kézi szerkesztését. Ekkor a képernyőn, illetve videolapon a teljes áramköri minta látható egyszerűsített, low-resolution felbontásban. Bármelyik rétegben rézfelületet adhatunk vagy törölhetünk a panelról a kurzorpont vezérlésével. Automatikusan kiterjeszthetjük bármelyik ekvipotenciális felületet vagy tetszőleges kötést törölhetünk. Lehetőség van földpotenciálú keret létrehozására vagy a földpotenciálú felület maximális kiterjesztésére a Ground options-on belül, vagy esetleg nagyfrekvenciás áramköröknek megfelelő rf-style NYÁK felület auomatikus tervezésére is. Az utóbbi esetben a tervezés folyamán érdemes az összes kötést thick-re állítani, és az orthogonal opciót választani az Autoroute-on belül.
Az áramköri rajzolatokat lemezen tárolhatjuk. Ezzel a módszerrel a felhasználó NYÁK minta könyvtárat hozhat létre. Itt van lehetőség a kisfelbontású, low-resolution NYÁK rajz kinyomtatására. Ez a rajzolat a beültetési rajzzal azonos méretű és azzal együtt használva tájékoztat a nagyobb felbontású NYÁK rajzolatokban való eligazodásnál.

14. PLOT LAYER
Ennél a programrésznél a nyomtatott áramkör nagyobb felbontásokban szemlélhető. A választott réteg szabadon kijelölt 10 cm x 10 cm-es vagy 5 cm x 5 cm-es területét vizsgálhatjuk 0.32 mm vagy 0.16 mm medium- vagy high-resolution felbontásoknak megfelelően. A videólapról nyomtatott ábrát is készíthetünk a DCD PRT-42G grafikus nyomtatóval. Ennek a típusnak a grafikus vezérlése szerencsére nem teljesen egyedi. Nem kompatibilis nyomtató esetén dot matrix file készíthető, amely az adott réteg rézfelületének bitmintáját tartalmazza. Ezt az állományt a felhasználó saját grafikus printeréhez vagy plotteréhez adaptált programmal ki nyomtathatja. A dot matrix file adatai megegyeznek azzal a byte-sorozattal, amely a DCD PRT-42G nyomtatót grafikus üzemmódban vezérli. Egy pontnak megfelelő fizikai méret pedig 1/80-ad vagy 1/160-ad inch, a felbontás szerint.

15. INTERFACE
Ez a program lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy saját Turbo Pascal programjaival a PCBPRISE programrendszerhez csatlakozzon. Ilyen lehet pl. az előbb említett lokális nyomtatóprogram, esetleg egy kapcsolási rajz-szerkesztő vagy egy áramkör analizáló rendszer. A csatolódó programot a PCBPRISE rendszer PCB8.CHN néven próbálja betölteni. A PCB1..7.CHH programok bármelyikének beláncolásával pedig visszatérhetünk az eredeti programba. Értékes továbbfejlesztési ötlet esetén a PCBPRISE program globális deklarációit, az adatállományok formátumát, valamint a megfelelő forrásnyelvű programkészleteket is átadom. Jelenleg elsősorban a különböző nyomtató- és rajzgépvezérlő programok kidolgozása aktuális.

16. IBM PC-s változatok
Az IBM PC-n futó változatok, a PCBCGA, PCBEGA es PCBVGA programok a Turbo Pascal 5.5-os rendszerével készülnek. A PCBCGA tulajdonképpen a PCBPRISE IBM XT-n futó változata. A PCBEGA es PCBVGA programok viszont már lényegesen nagyobb kapacitásúak mint az XT-s változat. Megnövelt, 30 cm 30 cm-es áramkörméret, többszörös alkatrész és kötésszám, úgymint 500 alkatrész, 2000 kötés és 2000 kivezetés, új opciók és nagyobb felbontás jellemzi ezeket. PCBVGA program például két szomszédos IC kivezetés között 4 vezetősávot tud áthúzni, de a felbontás a felhasználó igénye illetve gyártási lehetősége szerint csökkenthető. Az utóbb említett programok fogadni tudják az orCAD kapcsolási rajz-szerkesztő adatállományait is. A tervezett nyomtatott áramkörök dot matrix file vagy HPGL formában is megkaphatók. A programok sebessége is megnő. A PCBCGA például 4.77 MHz-es XT-n kb. 5-ször gyorsabb, mint ENTERPRISE-os változata. 25 MHz-es 386-as AT-n pedig közel 120-szoros sebességet mértem azonos áramkör esetén. Ezen programok első nyilvános és ellenőrzött változatai előreláthatólag 1991 tavaszán már kaphatók lesznek. Az IBM PC-s verziók árába beleszámít majd a PCBPRISE-ért kifizetett összeg is, tehát az ön eddig befektetett pénze nem vész el ha áttér a nagyobb teljesítményű változatokra.

17. Alkatrészkönyvtárak
A PCBPRISE program alkatrész könyvtárainak alkatrészei vagy interaktív vagy közvetlen módon adhatók meg. Interaktív, azaz nem közvetlen módon kell beadni a Dual in Line tokokat: dil vagy dilp, a lemezkivágásokat: cut, a furatsorokat: line, dline, vagy a csatlakozósávokat: strip, dstrip. Az interaktív alkatrészeknél ugyanis a program rákérdez a kivezetések számára illetve a kivágás alakjára és méretére. Ezek az alkatrészek a belső alkatrészkönyvtárban vannak és a program futásakor a memóriában tárolódnak. A külső alkatrészkönyvtárban tárolt többi alkatrészt csak az azonosító nevével kell megadni pl. aic10. Több azonos típusú alkatrész beadásánál a másodiktól kezdve elegendő csupán az ENTER billentyű lenyomása, a program ugyanis tárolja az utoljára beadott alkatrész azonosítóit. A külső alkatrészkönyvtár a PCB.LIB állományban található. A következő táblázatokban felsorolom a könyvtárakban tárolt alkatrészeket. A méretek 1/20" = 1.27 mm egységben adottak. A táblázat adatainak alapján a PCB.LIB adatállomány szerkesztésével a külső alkatrészkönyvtár bővíthető vagy átalakítható.
A következő táblázatokban az x szimbólum téglalap alakot az o pedig kör alakot jelöl. A kör alakú alkatrészek esetén a méret oszlopban a kör sugara van megadva.

Belső alkatrészkönyvtár

Külső alkatrészkönyvtár

A külső könyvtárat készítette: Kozma Miklós

18. Kódkönyv használata
Ön a PCBPRISE programmal egy kódkönyvet is kellett, hogy kapjon. A program néha a menüablak bal felső részén 3 számot ír ki a képernyőre, pl.:

123 4 8

és adatra vár. Ekkor önnek a kódkönyv 123. oldalának 4. sorában kell keresnie a 8. írásjegyet. Ez lehet egy számjegy, kis- vagy nagybetű, esetleg írásjel. A sorok számolásánál ne vegye figyelembe a fejlécet, fejezetcímet, képaláírást, ikonokat vagy hasonló sorokat. Az írásjegyek számolásánál ne vegye figyelembe a szóközöket. A karakterek számolásánál ellenben vegye figyelembe az írásjeleket. Ha a kérdéses könyv 123. oldalának 4 sorában a következő olvasható:

A grófnő felemelte ábrándos tekintetét...

akkor a kérdezett írásjegy az f. A megtalált karaktert egy az egyben adja be a számítógépbe. Figyeljen arra, hogy a kis és nagybetűk különbözőnek számítanak. Ezek az ellenőrzések ritkán történnek. Célszerű felírni a kérdéseket és a helyes válaszokat. Így egy bizonyos számú programfutás után a kérdésre valószínűleg meglesz a felelet és nem kell majd keresgélni. A kódkönyvet viszont ne dobja el, mert új kérdés - ha nem is gyakran - de előfordulhat.
Elnézését kérem az így okozott kellemetlenségért, de ez a program védelme a gyors illegális terjesztéssel szemben. A Rádiótechnika szerkesztőségében vásárolt programpéldányhoz a Rádiótechnika 1991-es évkönyve is kódkönyv. Az évkönyvre vonatkozó kérdéseknél az oldalszám negatív előjellel van megadva, például így:

-99 8 7