PC-s floppy Enterprise-hoz?

Az Ep tulajdonosok ebben a kérdésben sokkal szerencsésebbek, mint pl. a Commodore tulajdonosok: tetszőleges 5.25" és 3.5'-ös meghajtók is megfelelnek. Meghajtótól függően lehet 1 vagy 2 oldalas, 40 vagy 80 sávos, DD vagy HD is.
Az alap EXDOS DD-t kezel (a Turbo az HD-t is), így lehet a további paraméterek alapján 180 / 360 / 360 / 720-as meghajtó, lemez fizikai méretétől függetlenül. Érthetetlen PC-s sajátosság, hogy 5.25"-ösben nem ismeri 720-as formátumot, ill. 3.5"-ben a 180 / 360-at. Ez némileg megnehezítette az EP-sek (és TVC-sek) dolgát, mert nálunk a floppytulajdonosok 90%-ának 5.25" 720K meghajtó volt az első meghajtója. PC-n a Microsoft nem ismeri a saját szabványait se, így a 800.COM vagy FDREAD.EXE nevű segédprogramokra volt szükség ezek kezelésére. DR/Novell DOS alatt nem volt szükség ilyenre.
Az EXDOS alapértelmezésben a PC-n is szabványos 9 szektoros formátumot használja, ezekkel számoltuk ki az előbb a lehetséges lemezméreteket. Igazából teljesen érthetetlen miért ez a 9 szektoros formátum lett a szabvány, ha megnézzük pl. a WD1772 leírásban ajánlott paramétereket, akkor az jön ki, hogy minden ajánlott érték (szektorok közti távolság, szektorfejléc és adatterület közti távolság) betartásával simán elfér 10 szektor. Így a különböző meghajtótípusokkal 200 / 400 / 800K kapacitást kapunk. Ezt az EXDOS természetesen zokszó nélkül kezeli. PC-n anno DOS alatt erre is ugyanaz igaz, mint a 720K 5.25" meghajtóra: MS-DOS-nál segédprogram kell. Ami jó hír számunkra: XP / Vista / Win7 esetén simán kezeli ezeket a lemezeket! Tehát manapság EP-hez 800K-ra formázott DD lemezt érdemes használni (és akkor már FAFO-val, 512 byte-os blokkmérettel formázzunk, így további helyet takaríthatunk meg!), erre mai Windows alatt is tudunk másolgatni.
Ep-n lehetséges 11 szektoros lemezt is formázni (ld. EPDOS vagy ZozoTools FAFO), ezt eredetileg nem kezelte az EXDOS, ZozoSoft találta meg hol kell átírni az ellenőrzést, ekkor került bele a HELP szövegbe, hogy "11 sector version by Zozosoft". A 11 szektornál viszont már annyira alámegyünk az ajánlott értékeknek, hogy azt csak WD vezérlős gépek értik (EP-n kívül pl. Atari ST), PC egyáltalán nem! (Megjegyzés: Amigán is 11 szektor van, csak más felírással).
A Turbo EXDOS fejlesztése után a FAFO lett képes a turbo DD (13 szektoros), és HD lemezek formázására, 1.44-es HD lemezen 22 szektorig lehet elmenni ezt ugyanúgy nem érti a PC mint a 11 szektoros DD-t. A 21 szektoros viszont használható, ha nincsenek plusz sávok, akkor a mai Windowsok jól kezelik, tehát 1.44-es meghajtóhoz ez az ajánlott formátum: 1680K. (Később a Microsoft is rájött, hogy milyen helypazarló, és pl. a Win 95 floppys verziójánál ilyen 1680K-s formátumot használt a telepítőlemezekhez.)
Van még egy módja a lemez kapacitás növelésének: plusz sávokat írunk fel, addig amíg nem koppan a fej... Általában a legtöbb 80 sávos 5.25" meghajtó 84 sávot tud, így a 840K volt a legelterjedtebb formátum EP-n. 3.5"-ből a NEC FD1035 meghajtó 90 sávot tud! Mai Windowsok nem kezelik a plusz sávokat, ilyen lemezeknél figyelmen kívül hagyják a boot szektor adatait, és hibásan elképzelt paraméterekkel kezelik a lemezt.

Ha nincs DD-s 3.5" lemezünk (ami manapság több mint valószínű...), akkor HD-sből is készíthetünk a HD lyuk leragasztásával. Ezután EP-n formázzuk le, PC-n csak DOS alól fog sikerülni, Windows kiakad. Ha már egyszer leformázta az EP, utána érti a PC is.

Most egy kis EXDOS aprítás következik: Hogyan használjuk PC-s floppy meghajtót EP-hez?

Egy 1.44-es meghajtó simán használható 720-asként (Turbo gép+Turbo EXDOS esetén 1.44-esnek is, ill. szintén ez kell 1.2-es meghajtóhoz is), de van egy kis probléma: Az IBM AT megalkotásakor kicsit összekeverték az eredeti Shugart szabványú kábelben a kiválasztó jeleket. Ennek következménye az, hogy PC-ben minden floppyt B:-nek kell jumperelni. És jó pár éve már meg is spórolják a gyártók a jumpereket. Vagyis ha ma bemegy a boltba valaki, és vesz egy új floppy meghajtót, azt csak B:-nek lehet használni EP-n, ami ha valakinek nincs egy A: meghajtója, akkor elég kellemetlen... arról nem is beszélve, hogyha valaki két új meghajtót vásárol (a mai meghajtó árak mellett nem egy egetrengető kiadás ez a 10-15 éve hatalmas luxusnak számító beruházás), hiszen két B: nem lehet egyszerre a kábelen.
Megoldás: alakítsuk át az EXDOS kártya csatlakozóját PC típusúra!

Teendők: vágjuk el a 10-es és 14-es tűre menő jeleket (Drive Select 0 és 2).
Majd a 10-es tűt kössük össze a 16-ossal, ezzel a PC-s A: meghajtó számára kötjük be a Motor ON jelet. Végül az eredetileg 10-es tűre menő jelet kössük a 14-esre, vagyis a A: meghajtóhoz tartozó Drive Select 0-t bekötjük a PC szerinti helyre. És kész is! Ezután a sima PC-s (azaz csavart) floppykábellel lehet használni a meghajtókat, akár csak PC-n, azaz B:-nek jumperelve. A csavart végen lévő lesz az A: a simán a B:, ahogy a PC-n is.

Meghajtó-harácsolók figyelmébe: ezzel ugyan elveszik a C: használatának lehetősége, de a D: megmarad, ezt szintén a sima részre kell kötni, természetesen D:-nek jumperelve.
Végül néhány kép az én Microteam féle kártyámon végzett átalakításról. Én átkapcsolhatóra csináltam meg, hiszen hol a saját meghajtóimat használom, hol meg mindenféle másikakat próbálgatok.
Kevésbé bátrak a kábelen is nekiállhatnak barkácsolni!

1.2-es floppy meghajtó használata 720-asként. Már anno is elég sok problémát okozott az, hogy mivel PC-n ismeretlen a 5.25" 720K-s meghajtó, ezért ilyet elég nehéz volt beszerezni a boltban. Egyes 1.2-eseket (általában Teac-eket) át lehetett jumperelni 720-asra.
Mi is a különbség? A DD-s (180, 360, 720) meghajtó 300-at pörög percenként, az 1.2-est viszont elvetemült módon 360-as fordulattal tervezték meg. (Késöbb az 1.44-nél visszatértek a 300-hoz). Ezért ha az 1.2-es meghajtóval DD-s lemezt akarunk olvasni, akkor gondban vagyunk, hiszen túl gyorsan jönnek az adatok. Elvileg a PC AT féle floppy kábelbe beletettek egy vezetéket (2-es láb) ami kiválasztja, hogy mennyivel pörögjön a meghajtó. Gyakorlatilag ezt senki és semmi nem használja... Ehelyett a kontroller olvasási sebességét növelték meg arányosan, 300 Kbs-re 250 helyett. Ezt mi is elérhetjük, ha 9.6 Mhz-re turbozzuk a WD-t.
Most nézzük a másik megoldást. A neten olvasgatva kiderül, hogy más régi számítógépekkel bajlódó embereknek is vannak hasonló gondjaik. Teac meghajtókról azt írják, hogy ezekben még benne rejlik a fordulatszám váltás képessége. Ehhez egyrészt arra a bizonyos 2-es lábra egy fix logikai szintet kell adni. Másrészt ez nem elég, meg kell még keresni a megfelelő jumperállást is, hogy aktivizáljuk az átkapcsolást...

Konkrétan így néz ki egy TEAC FD55-GFR 193-U meghajtó esetén:

A HL feliratú jumpert kellett ON-ba rakni, és a 2-es láb földre lett kötve (egy a közelben lévő szimpatikus földelt tüske segítségével)

Panasonic JU-475-4 meghajtó esetén:

  • Távolítsuk el a NYÁK-ot védő fémlemezt, miután az azt rögzítő 4 kereszthornyú (Philips) csavart megfelelő méretű csavarhúzóval kicsavartuk.
  • A NYÁK bal alsó sarkában lévő PH jelzésűt helyezzük át a kicsivel fentebb lévő 1M-re, ezzel beállítva az írássűrűséget (ld. rajz)
  • A két kereszt alakban elrendezett jumper közül az alsót rakjuk eggyel lentebb, így nem a DC-t, hanem az RDY-t fogja zárni, így szabványos ready jelet kapunk. Ezzel egyébként lehet játszogatni, attól függően, hogy milyen lemezt és hány sávot (40 vagy 80 körüli) használunk, lehet, hogy az eredeti beállítással jobb eredményt kapunk.
  • Zárjuk a BX jelzésűt is, ezzel mérsékelve a 360rmp-es fordulatszámot 300-ra. Erre, a jobb szélen található TM-ről levett kis méretű jumpersapkát használhatjuk (lásd a következő).
  • TM-re elvileg csak akkor van szükség, ha a kábelen ez az utolsó meghajtó, vagy ha csak ez az egy drive van a rendszerben.
  • A DS1-DS4 alapesetben DS2-re van állítva, ami AT szabványnak megfelelő bekötés (csavart kábelezés) esetén rendben is van. Ha a régebbi, Shugart (XT) szabványt kívánjuk használni egyenes kábellel, akkor annak megfelelően állítsuk át, hogy melyik betűjelet szeretnénk hozzá társítani (DS1=A, ... DS4=D). Utóbbi esetben a többi meghajtót is úgy kell átállítani, hogy ne legyen ütközés, vagyis nem lehet pl. két DS0 vagy DS1 a rendszerben.
  • Helyezzük vissza a védőlemezt, és rögzítsük a 4 csavarral.

A TEAC FD-505 (-1xx, -2xx, -3xx) dupla floppy meghajtó használata Enterprise-hoz:

A kézikönyv (1, 2) nem túl bőbeszédű a jumper-ekről, szerencsére könnyen megfejthető: Az A-B-C blokk azt állítja, hogy a 12-es vagy 14-es vezetéken érkező Drive Select jelet használja az adott meghajtó, a D-E-F blokk pedig azt, hogy a 10-es vagy 16-os vezetéken érkező Motor On jelet. Az 1-es oszlop az 5.25-ös, a 2-es a 3.5-es meghajtóra vonatkozik.

  • Az első probléma az, hogy az eredeti Shugart szabvány szerint csak egy Motor On jel van, ezért a D-E-F blokkban egyformára kell állítani mindkét meghajtónál. Csavart végű PC-s kábel (manapság ilyen áll mindenütt halmokban) esetén D-E állás kell.
  • A következő probléma az, hogy az AT szabványban összekavart vezetékek miatt a B-t be tudjuk jumperelni, viszont a másik meghajtó C: lesz. Emiatt egy átkötés szükséges, a szükséges Drive Select 0 jel a nem használt Motor On jumper sorban lelhető fel, azaz ez esetben az F sorban, ezt kell az adott meghajtóhoz tartozó B tüskére kötni (jumper helyett).
  • Utolsó probléma, hogy az 5.25-ös meghajtó 1.2-eshez méltóan 360-al pörög, de nekünk a DD-s 720-as módhoz 300-as fordulat kell. Ez az S2-es forrasztási pontok két sorának összekötésével érhető el.
Zozosoft