PC-s floppy Enterprise-hoz?

Az Ep tulajdonosok ebben a kérdésben sokkal szerencsésebbek, mint pl. a Commodore tulajdonosok: tetszőleges 5.25" és 3.5'-ös meghajtók is megfelelnek. Meghajtótól függően lehet 1 vagy 2 oldalas, 40 vagy 80 sávos, DD vagy HD is.
Az alap EXDOS DD-t kezel (a Turbo az HD-t is), így lehet a további paraméterek alapján 180 / 360 / 360 / 720-as meghajtó, lemez fizikai méretétől függetlenül. Érthetetlen PC-s sajátosság, hogy 5.25"-ösben nem ismeri 720-as formátumot, ill. 3.5"-ben a 180 / 360-at. Ez némileg megnehezítette az EP-sek (és TVC-sek) dolgát, mert nálunk a floppytulajdonosok 90%-ának 5.25" 720K meghajtó volt az első meghajtója. PC-n a Microsoft nem ismeri a saját szabványait se, így a 800.COM vagy FDREAD.EXE nevű segédprogramokra volt szükség ezek kezelésére. DR/Novell DOS alatt nem volt szükség ilyenre.
Az EXDOS alapértelmezésben a PC-n is szabványos 9 szektoros formátumot használja, ezekkel számoltuk ki az előbb a lehetséges lemezméreteket. Igazából teljesen érthetetlen miért ez a 9 szektoros formátum lett a szabvány, ha megnézzük pl. a WD1772 leírásban ajánlott paramétereket, akkor az jön ki, hogy minden ajánlott érték (szektorok közti távolság, szektorfejléc és adatterület közti távolság) betartásával simán elfér 10 szektor. Így a különböző meghajtótípusokkal 200 / 400 / 800K kapacitást kapunk. Ezt az EXDOS természetesen zokszó nélkül kezeli. PC-n anno DOS alatt erre is ugyanaz igaz, mint a 720K 5.25" meghajtóra: MS-DOS-nál segédprogram kell. Ami jó hír számunkra: XP / Vista / Win7 esetén simán kezeli ezeket a lemezeket! Tehát manapság EP-hez 800K-ra formázott DD lemezt érdemes használni (és akkor már FAFO-val, 512 byte-os blokkmérettel formázzunk, így további helyet takaríthatunk meg!), erre mai Windows alatt is tudunk másolgatni.
Ep-n lehetséges 11 szektoros lemezt is formázni (ld. EPDOS vagy ZozoTools FAFO), ezt eredetileg nem kezelte az EXDOS, ZozoSoft találta meg hol kell átírni az ellenőrzést, ekkor került bele a HELP szövegbe, hogy "11 sector version by Zozosoft". A 11 szektornál viszont már annyira alámegyünk az ajánlott értékeknek, hogy azt csak WD vezérlős gépek értik (EP-n kívül pl. Atari ST), PC egyáltalán nem! (Megjegyzés: Amigán is 11 szektor van, csak más felírással).
A Turbo EXDOS fejlesztése után a FAFO lett képes a turbo DD (13 szektoros), és HD lemezek formázására, 1.44-es HD lemezen 22 szektorig lehet elmenni ezt ugyanúgy nem érti a PC mint a 11 szektoros DD-t. A 21 szektoros viszont használható, ha nincsenek plusz sávok, akkor a mai Windowsok jól kezelik, tehát 1.44-es meghajtóhoz ez az ajánlott formátum: 1680K. (Később a Microsoft is rájött, hogy milyen helypazarló, és pl. a Win 95 floppys verziójánál ilyen 1680K-s formátumot használt a telepítőlemezekhez.)
Van még egy módja a lemez kapacitás növelésének: plusz sávokat írunk fel, addig amíg nem koppan a fej... Általában a legtöbb 80 sávos 5.25" meghajtó 84 sávot tud, így a 840K volt a legelterjedtebb formátum EP-n. 3.5"-ből a NEC FD1035 meghajtó 90 sávot tud! Mai Windowsok nem kezelik a plusz sávokat, ilyen lemezeknél figyelmen kívül hagyják a boot szektor adatait, és hibásan elképzelt paraméterekkel kezelik a lemezt.

Ha nincs DD-s 3.5" lemezünk (ami manapság több mint valószínű...), akkor HD-sből is készíthetünk a HD lyuk leragasztásával. Ezután EP-n formázzuk le, PC-n csak DOS alól fog sikerülni, Windows kiakad. Ha már egyszer leformázta az EP, utána érti a PC is.

Most egy kis EXDOS aprítás következik: Hogyan használjuk PC-s floppy meghajtót EP-hez?

Egy 1.44-es meghajtó simán használható 720-asként (Turbo gép+Turbo EXDOS esetén 1.44-esnek is, ill. szintén ez kell 1.2-es meghajtóhoz is), de van egy kis probléma: Az IBM AT megalkotásakor kicsit összekeverték az eredeti Shugart szabványú kábelben a kiválasztó jeleket. Ennek következménye az, hogy PC-ben minden floppyt B:-nek kell jumperelni. És jó pár éve már meg is spórolják a gyártók a jumpereket. Vagyis ha ma bemegy a boltba valaki, és vesz egy új floppy meghajtót, azt csak B:-nek lehet használni EP-n, ami ha valakinek nincs egy A: meghajtója, akkor elég kellemetlen... arról nem is beszélve, hogyha valaki két új meghajtót vásárol (a mai meghajtó árak mellett nem egy egetrengető kiadás ez a 10-15 éve hatalmas luxusnak számító beruházás), hiszen két B: nem lehet egyszerre a kábelen.
Megoldás: alakítsuk át az EXDOS kártya csatlakozóját PC típusúra!

Teendők: vágjuk el a 10-es és 14-es tűre menő jeleket (Drive Select 0 és 2).
Majd a 10-es tűt kössük össze a 16-ossal, ezzel a PC-s A: meghajtó számára kötjük be a Motor ON jelet. Végül az eredetileg 10-es tűre menő jelet kössük a 14-esre, vagyis a A: meghajtóhoz tartozó Drive Select 0-t bekötjük a PC szerinti helyre. És kész is! Ezután a sima PC-s (azaz csavart) floppykábellel lehet használni a meghajtókat, akár csak PC-n, azaz B:-nek jumperelve. A csavart végen lévő lesz az A: a simán a B:, ahogy a PC-n is.

Meghajtó-harácsolók figyelmébe: ezzel ugyan elveszik a C: használatának lehetősége, de a D: megmarad, ezt szintén a sima részre kell kötni, természetesen D:-nek jumperelve.
Végül néhány kép az én Microteam féle kártyámon végzett átalakításról. Én átkapcsolhatóra csináltam meg, hiszen hol a saját meghajtóimat használom, hol meg mindenféle másikakat próbálgatok.
Kevésbé bátrak a kábelen is nekiállhatnak barkácsolni!

1.2-es floppy meghajtó használata 720-asként. Már anno is elég sok problémát okozott az, hogy mivel PC-n ismeretlen a 5.25" 720K-s meghajtó, ezért ilyet elég nehéz volt beszerezni a boltban. Egyes 1.2-eseket (általában Teac-eket) át lehetett jumperelni 720-asra.
Mi is a különbség? A DD-s (180, 360, 720) meghajtó 300-at pörög percenként, az 1.2-est viszont elvetemült módon 360-as fordulattal tervezték meg. (Késöbb az 1.44-nél visszatértek a 300-hoz). Ezért ha az 1.2-es meghajtóval DD-s lemezt akarunk olvasni, akkor gondban vagyunk, hiszen túl gyorsan jönnek az adatok. Elvileg a PC AT féle floppy kábelbe beletettek egy vezetéket (2-es láb) ami kiválasztja, hogy mennyivel pörögjön a meghajtó. Gyakorlatilag ezt senki és semmi nem használja... Ehelyett a kontroller olvasási sebességét növelték meg arányosan, 300 Kbs-re 250 helyett. Ezt mi is elérhetjük, ha 9.6 Mhz-re turbozzuk a WD-t.
Most nézzük a másik megoldást. A neten olvasgatva kiderül, hogy más régi számítógépekkel bajlódó embereknek is vannak hasonló gondjaik. Teac meghajtókról azt írják, hogy ezekben még benne rejlik a fordulatszám váltás képessége. Ehhez egyrészt arra a bizonyos 2-es lábra egy fix logikai szintet kell adni. Másrészt ez nem elég, meg kell még keresni a megfelelő jumperállást is, hogy aktivizáljuk az átkapcsolást... Konkrétan így néz ki egy TEAC FD55-GFR 193-U meghajtó esetén:

A HL feliratú jumpert kellett ON-ba rakni, és a 2-es láb földre lett kötve (egy a közelben lévő szimpatikus földelt tüske segítségével)

Zozosoft